Pozsony, ahogyan nem ismerjük

A kötetet, amely a Pozsony számokban 2019 (Bratislava v číslach 2019) címet viseli, a napokban mutatták be. A statisztikai hivatal elnöke, Alexander Ballek ezzel kapcsolatban ismertette, hogy a publikáció készítésekor a legfrissebb trendeket igyekeztek követni. Ma már ugyanis nem elég pusztán közölni a száraz tényeket és adatokat, hanem olyan formába kell önteni azokat, hogy mindenki számára könnyen érthetőek legyenek. Ezért a kiadvány esetében különös hangsúlyt fektettek a vizuális és a grafikai elemek felhasználására. A fővárosról összegyűjtött statisztikai adatokat különböző területekre (demográfia, kultúra, oktatás, egyészségügy, mezőgazdaság, ipar stb.) osztották fel, majd egyszerű grafikonok és diagrammok segítségével mutatták be a felmérések sokszor meglepő eredményeit.  

Tudja, hogy Pozsony tizenhét városrésze közül melyik a legnagyobb? A legtöbben talán Főrévre, Pozsony-Újvárosra vagy Ligetfalura tippelnének. A helyes válasz azonban Pozsonypüspöki, amely a főváros területének 12%-át adja. Habár az említett szlovák publikáció statisztikai adatai nem térnek ki külön az egyes városrészek nemzetiségi megoszlására, mi ismertetjük, hogy a püspökiek 10,8%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát (2011-es adatok alapján). Ez pedig annyit jelent, hogy Pozsonypüspökiben a legmagasabb a magyarok aránya az összes pozsonyi városrész közül.

Az egyes városrészek közül a legnépesebb Ligetfalu, ahol a város összlakosságának a 24%-a él. A városrészek közül pedig a leggyorsabban Dévény területe növekszik. Pozsony legmagasabb pontja a Dévényi-tető (Devínska kobyla, 514 m), legalacsonyabb a Duna folyó (126 m). A főváros legmagasabb épülete a Szlovák Nemzeti Bank toronyháza (111,6 m), a legmagasabb építmény pedig a Zerge-hegyen álló tévétorony (200 m).

Pozsonyban több nő él, mint férfi (százalékban ez az arány 52,9 : 47,1). Ami a házasságkötést illeti, a férfiak átlagosan 33,9 évesen nősülnek, a nők némileg hamarább, 32,1 évesen kötnek házasságot. A statisztikai adatok alapján a fővárosi férfiak átlagos életkora váláskor 44,5 év, a nők esetében 41,9 év. Eszerint – átlagban – egy-egy házasság egy évtizedig tart.

2018-ban Pozsonyban 5684 gyermek jött a világra, és 4401 ember halt meg. Az első gyermeküket szülő nők esetében a pozsonyi nők átlagéletkora jelenleg 31,3 év. Ugyanakkor tízből három gyermek házasságon kívül születik. A fővárosban a 0–14 éves korcsoport aránya 16,1%, a szeniorok (65 év felettiek) aránya 18,1%.

Az építésügyről szóló fejezetből megtudhatjuk, hogy a legtöbb új lakás (27%) Pozsony II. körzetében (Vereknye, Pozsonypüspöki) épül. Ugyancsak magas az építkezések aránya (22%) Pozsony IV. (Károlyfalu, Pozsonyhidegkút, Lamacs, Dévény, Dévényújfalu, Pozsonybeszterce) és V. körzetében (Ligetfalu, Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún). Az újonnan épült lakások közül a 2-3 szobások vannak túlnyomó többségben.

A fővárosban 114 984 nyugdíjast tartanak nyilván, miközben az átlagos öregségi nyugdíj összege 545 euró. A múlt évhez képest csökkent a bűncselekmények száma (míg 2014-ben több mint 11 ezer bűntett történt, 2018-ban ez a szám 8101). Ebből 47,9% vagyon elleni bűncselekmény volt.

A fővárosban 332 752 fő dolgozik olyan vállalatnál, amelynek több mint húsz alkalmazottja van. Átlagbérük 1587 euró. Pozsonyban továbbra is az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén a legmagasabb az átlagkereset (2 326 euró), ebben a szférában a pozsonyi foglalkoztatottak 8,8%-a dolgozik. Pozsonyban minimális a munkanélküliség, a felmérések szerint mindössze 2,6 százalékot tesz ki (2014-ben ez a szám 5,7% volt).

A fővárosban 151 óvoda, 89 alapiskola, 39 gimnázium és 47 szakközépiskola működik. A legtöbb pozsonyi középiskolás a gimnáziumokat látogatja (13 160 diák). Ugyanakkor 2014 óta csökkent az egyetemi hallgatók és egyetemi végzettségű pályakezdők száma a fővárosban.

A statisztikák szerint a pozsonyi tömegközlekedéssel több mint 247 ezer fő utazik, ezek közül legtöbben a buszokat veszik igénybe (58,1%). Ugyanakkor a személygépkocsik száma 2014 óta több mint egyötöddel emelkedett (254 340).

A fővárosban növekedő tendenciát mutat a kultúra iránti igény. A színházak, galériák, múzeumok és mozik látogatóinak száma az előző évekhez képest emelkedett. Egyben összehasonlították a pozsonyi állatkert és a botanikus kert látogatottsági számát is. Természetesen a látogatottság terén magasan vezet a helyi állatkert (316 597 látogató). A botanikus kertbe jóval kevesebb (30 105) látogató érkezett a múlt év folyamán.         

Megjelent a Magyar7 2019/43.számában.