Petőfiről szabadon
200 Petőfi szabadon – A kétszáz éves költő 2023-ban volt a címe dr. Kalla Zsuzsa, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettesének a Pozsonyi Magyar Szakkollégium és a Pozsonyi Liszt Intézet szervezésében tartott előadásának, de akár azt a címet is adhattuk volna az előadásnak, hogy Petőfi, a 19. század bloggere.
A szakkollégium hallgatói és az előadás további résztvevői ugyanis olyan érdekes dolgokat tudhattak meg a forradalmár költőről, amiről nem biztos, hogy eddig tudomásuk volt. Például azt, hogy Petőfi Sándor nem volt az a tipikus, az íróasztalfióknak író költő. Kalla Zsuzsa szerint nagyon is tudatosan írt, és előre tudta, kinek fogja eladni majd egy-egy költeményét. Vagyis mai szóhasználattal élve, bizonyos szintű vállalkozói vénával is meg volt áldva. Az meg, hogy segédszerkesztő korában rövid üzenetek útján próbált kapcsolatba kerülni az olvasókkal, akár a 19. század első bloggerévé is tehetné őt. Egy biztos, Petőfi különlegessége, vagy ahogy akkoriban gondolhatták az emberek, különcsége sok korabeli fiatalt magával ragadott.
– Petőfi mindenkinek azt jelenti, amit meglát belőle – mondta előadása során dr. Kalla Zsuzsa hozzáfűzve, tapasztalatai szerint kicsit más hívószó Petőfi Magyarországon, mint a határon túli magyar közösségekben. Mint mondta, az anyaországban kicsit talán az „elhasználódás” jelei mutatkoznak rajta.
– tette hozzá a múzeumigazgató-helyettes.
Véleménye szerint Petőfi valóban nagyon érdekes költő, aki azonban nem azonos azzal a Petőfivel, aki a hagyomány szellemében általában bennünk él.
– A kultusz gyökere, hogy Petőfi halála vagy eltűnése időben nagyon egybeesett a világosi fegyverletétellel és az azt követő megtorlásokkal, így Petőfi az 1848–49-es szabadságharc összes áldozatának a szimbólumává vált – mondta az előadó hozzáfűzve, a másik dolog, ami a Petőfi-képet formálja bennünk, a köztéri szobrok, vagyis az, hogy milyen fizikai formában jelenik meg előttünk a költő.
A Petőfi-évforduló kapcsán az előadó azt is elmondta, nagyon sokféle kutatás jelent meg ebben az évben, amely még az előző évtizedekben készült, a hagyományos Petőfi-kép szellemében íródott, a köztudatba azonban viszonylag kevés szivárgott át belőlük.
– A Petőfi Irodalmi Múzeum két kötetet adott ki, az egyik ezek közül az ARCpoetika, amely a Petőfi életében készült arcképeket gyűjti össze.
– Nagyon érdekes kép rajzolódik ki belőle a korszak képzőművészetéről, és az antropológiai képéről is nagyon sok mindent elárul – zárta előadását dr. Kalla Zsuzsa.
Az előadást követő moderált beszélgetés során megtudtuk, hogyan került Petőfi költészete Kínába, ahol olyannyira közkedvelt lett, hogy a kínai kisiskolások fejből szavalják például a Szabadság, szerelem című versét. Arról is szó volt, hol is születtek Petőfi tájversei, és hogyan viszonyult Petőfi szlovák gyökereihez.
Petőfiről sok mindent megtudhattunk tehát az előadás során, ami minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a bennünk élő hagyományos népies-forradalmár költőkép közeledjen egy kicsit az igazi Petőfihez, az emberhez.
Megjelent a Magyar7 2023/12.számában.
