2019. június 8., 20:53

Perse, az ősi település

Perse Fülektől alig öt kilométerre található, mindössze 197 lakosú falucska. A többségében magyarok lakta nógrádi település területe már az újkorban lakott volt. A határában végzett ásatások során kelta hamvasztásos sírokat, a bükki és a laténi kultúra nyomait tárták fel, valamint avar kori és korai magyar sírokat találtak.

Perse, az ősi település
Médialapozó

Az itt talált leletek közül a legnagyobb értékkel a honfoglalás kori övveretek bírnak. A leletek egy része a Füleki Vármúzeum Bebek-tornyában található állandó kiállítást gazdagítják. A Nógrád legrégibb települései közé tartozó Perse első írásos említése 1439-ből származik. A község a Losonci-katlan délkeleti részén, a Szuha patak jobb parti folyóteraszán helyezkedik el. 1554–1593 között török fennhatóság alá tartozott. 1655-ben a törökellenes harcok során teljesen elpusztult, és csak 1670 után épült újjá. Az 1715 és 1720-ból származó összeírásokban Persét nemesi településként említik. A 18. században a Koháry, majd a Coburg család tulajdona volt. Utóbbiak egyik sírhelye megtalálható a helyi temetőben.

A község vezetése természetesen tisztában van vele, a történelmi értékek a jelenben is hasznosíthatók, ezért is célja tanösvény kiépítése a leletek megtalálásának helyszínéhez, ahol információs táblákat is szeretnének elhelyezni helyzetrajzzal, a sírok, ékszerek és használati tárgyak vázlatával és leírásával.

A falu épületei közül a legértékesebb az 1913-ban neoromán stílusban épült, Rózsafüzéres Szűz Máriának szentelt római katolikus templom. Belső terét 1918-ban fejezték be, majd 1948-ban javították. A templom orgonáját szintén rekonstruálták. Szomszédságában áll az újabb keletű községháza és kultúrotthon, melyet a falu neves szülöttének, Bacskai Bélának a festménye díszít.

– Az 1996-os év községünk életében is jelentős volt, hiszen kimagasló kulturális rendezvényt tartottunk – mondja Nagy Gábor polgármester. – Miként Magyarországon és Szlovákia több magyarlakta településén, mi is méltóképpen szerettük volna megünnepelni a honfoglalás 1100. évfordulóját. Ebből az alkalomból Nagyferenc Katalin fafaragó jóvoltából a templom előtti parkban kopjafát avattunk, amelyre Miklós István lelkész adta az áldását. Azóta itt van a falunapok és az alkalmi megemlékezések helyszíne.

Bacskai-kultusz

A község nevezetességei közé tartozik a Bacskai család háza. Itt született Bacskai Béla festőművész, a nógrádi és gömöri tájak és emberek festője, akinek nyughelye is a falu temetőjében található. Rövid életének gazdag életművét különféle technikával készült művei jellemzik. Elsősorban akvarelleket készített, de olajképek, rajzok, fametszetek is kerültek ki a keze alól. Szülőházában, egy jellegzetes, hosszú parasztházban rendezte be a műtermét, ott alkotta festményei és grafikái nagy részét. Persén a helyi kultúrház nagytermének falát nagy méretű falfestménye díszíti, valamint a községi hivatal homlokzatán is látható egy domborműve, amelyet 1974-ben ajándékozott a falunak. A festő 1980. november 6-án bekövetkezett korai halála után (45 évesen hunyt el) a szülőház és a műterem épületét fekete márvány emléktáblával jelölték meg, melyet 1995-ben leplezett le az önkormányzat. A persei születésű, füleki gyári munkásból lett festőművészről természetesen minden évben megemlékeznek szülőfalujában.

– A falunak sikerült a szülői ház tulajdonjogát megszerezni, amelyben falumúzeumot és Bacskai Béla-emlékszobát szeretnénk kialakítani, állandó kiállítással összekötve – mondja a polgármester. –  A szülői ház körül és alatt lévő telkek felvásárlása és az emlékház tatarozása folyamatban van. Az alkotások restaurálásra szorulnak, aminek a költsége nagy kihívást jelent számunkra, az önkormányzat ugyanis ebben az esetben nem lehet pályázó. Terveink közt szerepel, hogy az emlékház mellett, a falu tulajdonában lévő félhektáros területen parkot alakítsunk ki, amelynek munkálatai már elkezdődtek. Célunk egy pihenőövezet létrehozása.

Újjáéledt a Csemadok

Nagy Gábor az idén került a polgármesteri székbe, azelőtt képviselőként dolgozott az önkormányzatban. Régi vágya volt a Csemadok újjáélesztése, hiszen azelőtt a kultúra gyenge lábakon állt a faluban.

– Négy éve felélesztettük a Csemadok persei alapszervezetét. 2016-ban a község ifjúságával összefogva olyan programokat kezdtünk szervezni (március 15-i megemlékezés, anyák napja, gyermeknapi kirándulás, nógrádi hagyományok kulturális és gasztronómiai ünnepe, családi nap, idősek napja, adventi koszorú és betlehem építése, Mikulás-nap), amelyek már negyedik éve részei képezik a Csemadok tevékenységének. Az idén tizenegy programot tervezünk, így szinte minden hónapra jut valami, amivel minden korosztályt igyekszünk megszólítani.

A Csemadok újjáéledése óta érezhetően fellendült Persén a közösségi élet. Az emberek jobban összekovácsolódtak, szívesen vesznek részt a közösségi rendezvényeken. Bár a faluban nincs sem iskola, sem óvoda, a helybéli gyerekek mindig készülnek kultúrműsorral.

– Terveim közt első és kiemelt helyet foglal el a közösség építése – mondja Nagy Gábor. – Szeretnék játszóteret kialakítani, a szabadidős tevékenységek lehetőségein javítani (sportpálya tereprendezése és karbantartása), a lakosság bevonásával falunapot szervezni, a munkanélküli lakosság részére megfelelő és a község számára hasznos munkát biztosítani (ez már elkezdődött), az egyházzal együttműködve a templom karbantartását elvégezni. Célom továbbá a közbiztonság javítása, járda és biztonságos gyalogosátkelő kiépítése. Az infrastruktúra fejlesztése szintén elkezdődött. A ravatalozó üzembe helyezése is folyamatban van, a parkoló kialakítására szánt terület megvétele szintén. A községi hivatal elhanyagolt belső tereinek rendbetétele is elkezdődött. A közvilágítás megújult, korszerű lett. A  kultúrház felújítása is elkezdődik az idén, miáltal egy korszerű épület szolgálja majd a község gazdag kulturális életét.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/23. számában)

Perse, az ősi település
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék