Pered továbbra is Tešedíkovo marad?

Tavaly március 10-én Pered lakosai népszavazás útján döntöttek arról, hogy a jelenlegi hivatalos Tešedíkovo elnevezés helyett településük visszakaphassa történelmi nevét. A referendum sikeresnek bizonyult, a részvételi arány közel 64 százalék volt, s a szavazók kétharmada a Pered név mellet voksolt.

Azóta másfél év telt el, de a település továbbra sem használhatja a Pered elnevezést. A névváltoztatásról szóló döntést ugyanis a kormánynak is el kell fogadnia. A kérelmet előbb a belügyi tárca illetékes bizottsága véleményezi. Annak két tagja a Sme napilapnak elmondta, hogy nem ajánlják a település történelmi nevének visszaadását. A kabinet várhatóan az év utolsó negyedében tárgyal majd a névváltoztatásról.

Az említett bizottság elutasító állásfoglalása jelentős mértékben befolyásolhatja a kormány döntését. A bizottsági tagok Tessedik Sámuel jelentős munkásságával érvelnek. Borsányi Gyula, Pered polgármestere ugyan elismeri Tessedik érdemeit, de rámutatott: az egykori evangélikus lelkésznek, pedagógusnak és gazdasági szakírónak semmi köze nincs a községhez. „Nem itt született, nem is lakott itt” – hangsúlyozta hozzátéve: ilyen alapon bármelyik települést nevezhetnék Tešedíkovonak, akár Párkányt is.

A szakbizottságnak állítólag az nem tetszik, hogy a Pered túlságosan magyarosan csengő elnevezés. Tagjai szerint a városoknak, falvaknak szlovák eredetű névvel kell rendelkezniük. Az önkormányzati törvény csak azt határozza meg, hogy államnyelvű legyen a település megnevezése, annak eredetét nem említi. Egyes városok a 90-es évek elején visszakaphatták történelmi nevüket. Sikerrel járt például Tornalja, amelyet a szocializmus éveiben Šafárikovonak neveztek, bár eredeti nevét a Tornallyai nemesi családról kapta.

Dušan Sloboda, a Konzervatív Intézet önkormányzati szakértője nem érti, hogy a hivatalok miért nem akarják figyelembe venni a lakosok akaratát. „Főleg akkor, ha már léteznek múltbeli példák, amikor a települések visszatérhettek a történelmi nevükhöz“ – mutatott rá.

Pered első embere reméli, hogy a kormány tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. „A lakosok véleményét szentnek és sérthetetlennek kellene elfogadniuk” – szögezte le.

Több dél-szlovákiai település a 90-es évek elején visszakapta egykori nevét, például Èalovo ismét Nagymegyerré (Ve¾ký Meder), Sládeèkovce pedig Mocsonokká (Moèenok) válhatott. Ugyanez azonban nem sikerült Párkánynak, amely a sikeres referendum ellenére hivatalosan továbbra is Štúrovo maradt.

Himmler György történelem szakos pedagógus elmondta: 1991-ben a helyi választópolgárok 54 százaléka részt vett a népszavazáson, 10-ből 9-en a Párkány elnevezés mellett voksoltak. A kormány azonban az említett bizottság ajánlása miatt meghiúsította a történelmi név visszaszerzését. „Semmilyen konkrét felvilágosítást nem adtak. Csak azt írták, hogy az össztársadalmi érdek előnyt élvez a helyi érdek előtt“ – mondta a lapnak Himmler.