2018. november 16., 09:22

Ötvenedik alkalommal rendezik meg a Kazinczy Napokat Kassán

Jubileumához érkezett a Kazinczy Napok, amelyet immár 50. alkalommal rendeznek meg Kassán. Az idei négynapos, csütörtöktől vasárnapig tartó rendezvénysorozat – melynek központi témája a százévnyi felvidéki magyar kisebbségi lét – megnyitóján Köteles Szabolcs, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke kijelentette, megérett az idő arra, hogy Kassa magyar szellemi központtá váljon.

img_0984-jpg
Médialapozó
Fotó: Fábián Gergő

Köteles Szabolcs megjegyezte, sokat gondolkodott azon, mivel tudná kifejezni tiszteletét a Kazinczy Napok megálmodói iránt, s arra jutott, akkor felel meg a rendezvény szellemiségének, ha a jövőről beszél. „Van az úgy néha, hogy megérik az idő valamire. Csak ki kell nyújtani a kezünket és leszakítanunk az érett gyümölcsöt. Én azt állítom, 2018-ban megérett az idő, hogy a felvidéki magyarság viszonylatában Kassa egy kulturális, tudományos, művészeti, gazdasági központtá váljon. Természetesen ehhez szükséges, hogy ezt a helyzetet a kassai magyarság, pontosabban a Kassa vonzáskörzetébe tartozó magyarság felismerje és merje megtenni a szükséges lépéseket” – fogalmazott.

Fotó:  Fábián Gergő

Hozzátette, a Bodrogköz, Ung-vidék és Gömör közötti területen Kassa az egyedüli olyan város, ahol létre lehet hozni egy magyar szellemi központot. „Mondjuk ki, a szlovákiai magyarság túlélése szempontjából is szinte elengedhetetlen, hogy Kassa a régió magyarságának csomópontjává váljon! Higgyék el, potenciál volna!” – fogalmazott a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke rámutatva, hogy jelenleg a körülmények kedvezőbbek, mint az elmúlt évtizedekben bármikor, már csak fel kellene nőnünk a feladathoz, kihasználni a meglévő adottságainkat. Hozzáfűzte, Kassa a kelet-nyugati irányban elhelyezkedő szlovákiai magyarság fontos integrátora lehet, de az is lényeges szempont, hogy déli irányban csupán 20 kilométer a magyar, északra pedig 80 kilométer a lengyel határ.

Köteles Szabolcs
Fotó:  Fábián Gergő
Köteles Szabolcs

Minden adott ahhoz, hogy a kassai és környékbeli magyarság kezdeményezője és haszonélvezője legyen ennek az észak-déli együttműködésnek is”

– mondta leszögezve, ennek a kelet–nyugat, észak–dél kereszteződésnek az itt élő magyarok lehetnének a nyertesei. „Lépjünk egy szintet, az idő megérett” – hangsúlyozta Köteles Szabolcs.

Fotó:  Fábián Gergő

Ezt követően Ádám Csaba, a kassai ipariskola diákja adta elő Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én... című versét, majd Szabó Viktor történész, a kassai Állami Tudományos Könyvtár munkatársa ismertette a kassai I. világháborús Hősök temetőjének történetét. Mint kifejtette, az eredeti terv egy 300-400 sír befogadására alkalmas temető létesítése volt, de a halottak száma hatalmas méreteket öltött, időnként naponta ennyi katonát helyeztek nyugalomra. Konrády Lajos kassai prépost-kanonok becslése szerint 1917 decemberében mintegy 7500 katona volt eltemetve a köztemetőben létesített katonai temetőben, ahová még a háború befejezését követően, az 1919-es év folyamán is temettek katonákat. A temetőt a két világháború között gondozták, majd a szocializmus idején egyre mostohább idők köszöntöttek rá, végül a 70-es években felszámolták, a katonák exhumálása nélkül.

Ádám Csaba
Fotó:  Fábián Gergő
Ádám Csaba

Mára már egyetlen sírt sem látni, a temető helyét egy emlékmű jelöli.

Szabó Viktor végezetül elmondta, a Kassai Történelmi Társulat és a Beskydy Hadtörténeti Klub egy projektet hívott életre a városháza támogatásával, amelynek keretén belül egyebek mellett azzal akarnak tisztelegni az elhunyt katonák előtt, hogy neveiket emléktáblákon tüntetik fel. Eddig megközelítőleg 5800 katona neve ismert, mintegy 1300 az egykori Csehszlovákia területéről, több mint 1600 pedig Magyarország, körülbelül ugyanennyi Ausztria és Németország területéről származott.

Szabó Viktor
Fotó:  Fábián Gergő
Szabó Viktor

Van magyar jövő Kassán

Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója előbb bemutatta Csak álltunk és sírtunk, az első bécsi döntés napjai a kortársak szemével című könyvét, majd Ötvös Anna történésszel beszélgetett, a Kassából Košice címet viselő beszélgetést Gazdag József újságíró vezette. Egyebek mellett kitértek arra, milyen volt a város lakosságának összetétele, hogyan változtak az adatok az egyes népszámlálások során, hogyan zajlott és milyen volt a cseh megszállás, mennyire volt kétnyelvű, német-magyar város, illetve végezetül – Márai Sándor egy, a várost bemutató könyvre reagáló dühös naplóbejegyzése alapján – Kassa magyar jövőjéről is szót ejtettek.

Simon Attila
Fotó:  Fábián Gergő
Simon Attila

Igaz, hogy Márai Kassája mára eltűnt, de van helyette egy másik Kassa. Lecserélődött az egykori magyar elit, ugyanakkor most is van itt egy magyar elit, amely más módon, más szellemiségben, de csinálja a dolgát”

– mondta Simon Attila hozzátéve, a legutóbbi népszámlálási adatokat tekintve kijelenthetjük, 6-8 ezer ember, aki magyarnak vallja magát, már egy komoly tömeg. „Azt gondolom, van Kassának magyar jövője” – zárta gondolatait Simon Attila. Ötvös Anna megjegyezte, Márai Kassáját „elvitte az első világháború”, akkor valami teljesen megváltozott, de ugyanilyen jelentős változást hozott a vasgyár létesítése, a város lakosságának felduzzasztása. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem kell saját magunkról lemondanunk.

Simon Attila
Fotó:  Fábián Gergő
Simon Attila

„Kassának van olyan gazdag kultúrája, történelme, vannak olyan személyiségei, akik fenntartják az itt élő magyarokban azt az érzést, hogy a magyar kultúrához tartozni, a magyar nyelvet művelni mindig egy pozitív dolog. Ha ezt adjuk tovább gyermekeinknek, akkor van jövőnk” – fogalmazott Ötvös Anna.

img_0984-jpg
+11 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.