Ómama fánkja
Másodízben került sor a Süssünk, süssünk valamit rendezvényre a szőgyéni tájházban. A találkozók sorozatát azért álmodta meg Smidt Veronika könyvtáros és Svajczer Edina tájházvezető, hogy ne csak vágyakozzunk a régi ízek után, de azt minden érdeklődő el is tudja készíteni a legjobb szakácsnők útmutatása alapján.
Farsangkor mi más is sülhetne, mint fánk. Dukony Magdika kelt tésztái, süteményei híresen finomak, ő avatott be a farsangi fánk – helyi nevén siska – készítésének fortélyaiba. Elmondta,
a fánk készítéséhez már este hozzá kell készülni, mert minden összetevőjének azonos hőmérsékletűnek kell lennie.
Be kell hozni a melegre még a gyúródeszkát is. A megkelt tésztával is meleg konyhában kell dolgoznunk, ajtó és ablaknyitogatás nélkül, mert a hideg hatására a tészta összeeshet. Nagyon régi recept szerint készíti a fánkot, melynek titka, hogy a tésztához reszelt főtt krumplit is adunk. Magdika segítői Svajczer Juliska és Simon Marika voltak.
A gyerekek leginkább a csörögefánk nyújtásában és szaggatásában ügyeskedtek
Cserge Babi nyugdíjas tanító néni irányítása mellett. Emellett busóálarcot és ajtódíszt készíthettek Forró Éva és Sárai Melinda felügyeletével.
A szorgos munka és alkotás mellett az irodalmi betét most se maradt el.
A novemberi első alkalomra Forgács Péter író látogatott a tájházba, most pedig a papírszínház előadásában követhették nyomon a gyerkőcök a Húsvéti nyúl meséjét, aki elkezdte kiszínezni a tájat… mígnem a színek által beköszöntött a tavasz.
Smidt Veronika könyvtáros-mesélő elmondta, ezt a mesélési technikát az 1920-as években fejlesztették ki Japánban és elterjedt az egész világon. A képek váltakozásával lehet fonni a mese fonalát, lehetőség nyílik az aktuális pillanathoz vagy a hallgatósághoz formálni a mondandót.
A mese végzetével a gyerekek is hozzáláttak saját kifestőjük színezéséhez, és még az is megeshet, piros fű nő majd a réten…
Okvetlen lapozzák át a képgalériát, mert ott találhatják a csörögefánk és az Ómama fánkja receptjeit.
