lapajánló
Sodródó magyar szavazók, a 30 ezüst ára és a lélek csillanása
Magyar7 - 17. száma
2023. december 7., 15:23

Novemberben zárult az Aranykút

Novemberben zárult a nagysikerű Aranykút nevet viselő tanfolyam, mely a palócság hagyományos kultúrájának, folklórjának az oktató-nevelő munkába történő beépítését és közvetítését tűzte ki célul. A program négy kurzusból állt. Gazdája a Rakonca Egyesület volt, társszervezője a SZMPSZ Losonci Területi Választmánya, szakmai partnere pedig a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia. Az anyagi támogatást a Kisebbségi Kulturális Alap biztosította.

Aranykút
Fotó: Varga Norbert

Az Aranykút program szervesen illeszkedik abba a képzési rendszerbe, amely a magyar műveltség teljeskörű megismerésének érdekében a hagyományos kultúra közvetítését, az oktató-nevelői munkába történő beépítését szorgalmazza. Varga Norbert szervező szerint, sajátossága abban rejlik, hogy az egyes kurzusok során közvetített tudás és ismeret „csupán” egy konkrét néprajzi csoport hagyományos kultúrájára és folklórjára fókuszál.

Egyszerűbben fogalmazva: a palócokról a palócoknak szól. Az ok egyszerű, úgy véljük, hogy a világ megismerése felé tett első lépések egyike önmagunk ismerete kell, hogy legyen. A program célja egyrészt a hagyományismereti foglalkozások elsajátítása, másrészt azok elemeinek beépítése a pedagógusok mindennapi oktató-nevelő munkájába.

Egy külső szemlélő a kurzus tartalmából nagyjából annyit lát, hogy a résztvevők játszanak, énekelnek, táncolnak és mesélnek. Mindezen túl a pedagógusok tananyaggá formált néphagyományt, módszertant és gyakorlati tudást sajátítanak el, megtanulják, hogy lehet a fentiekben sorolt elemek segítségévek készséget, képességet, kompetenciát fejleszteni” – mondta a folklórkutató.

Elmondta továbbá, hatalmas volt az érdeklődés a képzés iránt.

Magunk sem számítottunk ilyen nagyszámú érdeklődésre, minden kurzus jóval a jelentkezési határidő előtt megtelt. Összesen 38 résztvevő volt, legtöbbjük a nógrádi és gömöri régióból, de voltak távolabbról, Kassáról, Péderről, Ipolykérről érkező pedagógusok is.

Külön öröm, hogy néhány leendő pedagógus és gyakorló anyuka is fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a képzésen” – fűzte hozzá.

Aranykút
Fotó:  Varga Norbert

Chudý Erzsébet, az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola és Óvoda igazgatója is nagy örömmel kapcsolódott be az Aranykút tavaszi és őszi kurzusába.

Iskolánk elkötelezett pedagógusai szívügyüknek tekintik a palóc hagyományok ápolását, továbbadását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megismerjék őseik hagyatékát. Mindebből bőséges útravalót kaptunk a képzés során.

A sok népdallal, népi játékokkal, táncokkal jelképesen megtöltöttük a „mesebeli tarisznyánkat”. Őszintén mondhatom, a szívünk-lelkünk csordultig telt a sok átadott tudással, és ezt a csupaszív oktatónknak, Varga Liának köszönhetjük” – hangsúlyozta az igazgató, majd hozzátette, minden egyes képzés után az egyes ünnepnapokhoz kötődő szokásokat, népi játékokat, dalokat, táncokat máris beépítették az oktatói munkába. Újdonságot jelentett számukra a népi játékok sokszínűsége, a népdalok és a táncok variálása.

„A tanultakkal színesítettük az irodalom, a zenei nevelés és a képzőművészeti órákat, de a kis óvodásaink mindennapi foglalkozásait is színesítettük velük. Hiszen, ha mi nem adjuk tovább, akkor feledésbe merülnek. Ezzel erősítjük a gyerekekben, hogy tartoznak valahová, valami csodálatosnak a részesei.

Aranykút
Fotó:  Varga Norbert
A foglalkozásokat Varga Lia pedagógus és néptáncoktató vezette, aki szerint már az első képzés során tapasztalható volt, hogy a résztvevők azért választották az Aranykút programot, mert többen hasonló értékrendet követve próbálkoznak beépíteni a néphagyomány egyes elemeit az oktatásba, viszont hiányzik számukra az a háttértudás, módszertani segítségnyújtás, amit a képzés folyamán megkaptak.

„Ezen ismeretek gyakorlati megvalósítása, elsajátítása során, a megélt, önfeledt játékélmény által egy olyan remek csapat kovácsolódott össze, amely a jövőben kölcsönösen segíteni tudja majd egymást egy-egy jól bevált ötlettel. A kurzuson tanultak segítségével elsajátították, hogy hogyan lehet a nyelvi fejlődés, az olvasás, szótagolás képességét fejleszteni a mondókák vagy gyerekdalok segítségével, hogy az improvizációs tánc egyben a helyzetfelismerés, döntésképesség, önbizalom növelésére is alkalmas. Számos példát kaptak arra vonatkozólag hogyan lehet a mozgásos játékok segítségével a gyerekek szociális kompetenciáját fejleszteni, a térhasználatot, az irányok ismeretét, stratégia kialakítását tanítani” – részletezte Lia.

Számomra óriási meglepetés volt tapasztalni a folyamatosan tartó nagy érdeklődést. Mindemellett nagyon motiváló volt az a tény, amelyet maguk a pedagógusok is megfogalmaztak, miszerint a néphagyomány beépítéséről az oktató-nevelői munkába már sokat olvastak, hallottak, viszont a gyakorlati megvalósításról csak részleges tudással rendelkeztek.

A résztvevők visszajelzése alapján elmondhatom, hogy egy sikeres programot zártunk” – tette hozzá.

A szervezők és oktatók szerint, Palócföld néphagyománya olyannyira gazdag, hogy több kurzust is meg tudnának tölteni ezekkel a tartalmakkal. És mivel érdeklődésből sincs hiány, ezért szinte biztos a folytatás.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.