2026. november 12., 09:47

Nők a politikában az Érsekújvári járásban

Négy év alatt megduplázódott a női megyei képviselők száma az Érsekújvári járás választókerületeiben, miközben a helyi képviselő-testületekben alig változott a helyzet. A 2026-os választások egyszerre mutatnak előrelépést és tartós különbségeket: más képet adnak a megyei mandátumok, a polgármesteri tisztségek és a helyi képviselői helyek.

Vitkó Andrea
Fotó: Vitkó Andrea archívuma

A megyei közgyűlésben az Érsekújvári járás települései két választókerülethez tartoznak: az érsekújvári nyolc, a párkányi három képviselőt választott. Négy éve a tizenegy mandátumból kettő jutott nőknek, idén az érsekújvári körzetben már három nő – Monika Kolejáková, Alžbeta Danielová és Eva Polerecká – nyert, a párkányiban pedig Vitkó Andrea ismét mandátumhoz jutott. A női képviselet így kettőről négy főre, 18,2-ről 36,4 százalékra nőtt. 

A Nyitra megyei közgyűlés egészében is emelkedett a nők aránya: az 54 mandátumból 2022-ben tíz (18,5%), idén tizennégy (25,9%) jutott nőnek. A 7,4 százalékpontos előrelépés felét az érsekújvári körzet két új női mandátuma adja. A megyei döntéshozók csaknem háromnegyede azonban továbbra is férfi.

Már az indulásnál kevesebb a nő

Az eredmények értelmezéséhez azonban nem elég a győzteseket megszámolni. Nyitra megyében idén 323 megyei képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba, közöttük 77 nőt, vagyis az indulók mindössze 23,8 százalékát. A mandátumokból ennél valamivel nagyobb arányban, 25,9 százalékban részesültek. A nyilvántartásba vett női jelöltek 18,2, a férfiak 16,3 százaléka szerzett mandátumot. Ez nem bizonyít választási előnyt, de a nyers arányok alapján a szavazás eredménye nem növelte tovább a jelöltállításkor meglévő különbséget. 

Nem csak bátorság, támogatás is kell

Mi tart vissza sok nőt attól, hogy egyáltalán elinduljon? Vitkó Andrea, a párkányi választókerület újraválasztott megyei képviselője szerint a válasz nem vezethető vissza egyetlen okra. 

– A nők sok esetben nehezebben szánják rá magukat a közéleti szerepvállalásra, hiszen a munka és a családi kötelezettségek mellett a politika jelentős időt, energiát és nem utolsósorban kitartást igényel – fogalmazott. Úgy látja, az időhiány mellett az önbizalom is akadály lehet:

Sok nő túlságosan szigorúan ítéli meg saját alkalmasságát, és nem mindig mer kilépni a nyilvánosság elé.

Vitkó Andrea szerint a közéleti munka nagy felelősséggel jár, ugyanakkor a kézzelfogható eredmények teszik igazán értékessé. Úgy véli, a nők tapasztalatai és szemléletmódja gazdagíthatják a döntéshozatalt. Az egyéni bátorság mellett olyan környezet is kell, amelyben a közélet összeegyeztethető a munkával és a családdal.

Fontosnak tartom, hogy minél több nő felismerje saját képességeit, merjen felelősséget vállalni, és érezze, hogy a közéletben is helye van, véleménye számít, munkájával pedig valódi változásokat érhet el

 – mondta. Úgy véli, a bátorítás, a kölcsönös támogatás és a pozitív példák is segíthetnek az induláshoz szükséges önbizalom megszerzésében.

– Örülnék, ha a jövőben egyre több nő vállalna aktív szerepet a helyi és a megyei közéletben. Hiszem, hogy a közösségeink csak gazdagodhatnak azzal, ha minél többen vesznek részt a közös ügyeink alakításában – zárta gondolatait a képviselőnő.

A kisebb falvakban több nő kerül az élre

A megyei testület mellett a polgármester-választások is változást mutatnak. Az Érsekújvári járás 62 településén 2022-ben 21 nő került a településeink élére. A 2026-os választáson már 23 nőt választottak polgármesterré, de az arány értelmezéséhez hozzá kell tenni: Szímőn szavazategyenlőség miatt nem született döntés, így jelenleg 61 megválasztott polgármesterrel számolhatunk a járásban. Közöttük 37,7 százalék a nők aránya, szemben a négy évvel korábbi 33,9 százalékkal. A településméret szerint azonban nagyobb az eltérés.

Az ezer lakosnál kisebb települések között 26-ból 15-nek női polgármestere lett, azaz több mint minden másodiknak. Az ezer lakos feletti településeken ezzel szemben 35-ből mindössze nyolcban választottak nőt: ez 22,9 százalék. A három város közül egyedül Nagysuránynak lett női polgármestere, Alžbeta Danielová személyében. Udvard, Tótmegyer és Nagykér is a nagyobb, nő által vezetett települések közé tartozik. A nők tehát nem kizárólag kis falvakban töltenek be vezető szerepet, de ott jóval gyakoribb a megválasztásuk.

A helyi képviselő-testületeknél viszont szinte teljes a stagnálás. A járás 62 településén 2022-ben 481 képviselői mandátumból 158-at szereztek nők; a mostani választáson 473 helyből 156-ot. A részarány mindkét alkalommal megközelítőleg 33 százalék volt. 

A 0,13 százalékpontos változás nem érdemi fordulat, bár településenként nagyok az eltérések.

A városokban visszaszorult a női képviselet

Érsekújvárban a női képviselők száma hétről hatra, Nagysurányban négyről háromra, Párkányban pedig ötről kettőre csökkent. A három városban együtt a női mandátumok aránya 34-ről 24,4 százalékra esett vissza. A járás 59 községében ezzel szemben kismértékű növekedés történt: 32,7-ről 33,9 százalékra emelkedett a nők aránya. Vagyis miközben a megyei választásokon a régióból több nő került a közgyűlésbe, a járás városi önkormányzataiban éppen csökkent a jelenlétük.

A női többségű testületek száma tizenháromról tizenegyre csökkent. Négy községben egyetlen nő sem szerzett mandátumot, további tizennégyben pedig csak egy. Másutt a képviselők kétharmada is nő lehet – a járási átlag tehát nagy helyi különbségeket takar.

A változás nem a szavazófülkében kezdődik

Országos összevetésben a járási mutató kedvezőbb: a helyi képviselők 33 százaléka nő, míg a megyék szerint összesített országos arány 27,9, a Nyitra megyei pedig 30,4 százalék. Ettől még a helyi mandátumok kétharmada férfiaknak jutott, és több településen alig vannak nők a döntéshozatalban.

A szlovákiai nők politikai alulreprezentáltsága nem pusztán a választások napján dől el. Sokkal korábban kezdődik: a családi szerepek elosztásánál, a közösségi elvárásoknál, a politikai kapcsolatrendszerekben és a jelöltállításnál. A valódi kérdés ezért nemcsak az, hogy hány nő jut be a politikába, hanem az is, hogy hányan kapnak egyáltalán lehetőséget és támogatást az induláshoz.

A támogatásnak gyakorlati oldala is van: a pártok és helyi közösségek megszólítanak-e nőket jelöltként, segítik-e a felkészülésüket, elérhetők-e számukra a politikai kapcsolatrendszerek? Mennyire tervezhető az önkormányzati munka, és összeegyeztethetők-e az ülések a családi feladatokkal? Mindez nem helyettesíti a választói bizalmat, de több ember számára teheti reálissá az indulást.

A 2026-os választások tehát kettős üzenetet hordoznak. A Nyitra megyei közgyűlésben és a járás polgármesterei között nőtt a nők száma, a helyi képviselő-testületek összetétele viszont alig változott. Az országos átlagnál kedvezőbb járási mutató önmagában nem ok az elégedettségre, de a változások azt is jelzik, hogy a női közéleti szerepvállalás nem kivételes jelenség. A következő évek kérdése az lehet, miként válhat több nő számára természetes és megvalósítható lehetőséggé a jelöltség és a közösségi döntésekben való részvétel – a legkisebb falvaktól a városokig.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/45. számában.

Megosztás
Címkék