2018. november 18., 19:05

Nógrád természeti kincsei

Nógrád csodálatos természeti értékekkel rendelkezik. Ki ne ismerné a füleki, a somoskői vagy a salgói várat, a somoskői bazaltorgonát, az ipolytarnóci ősmaradványokat? Nógrád geológiai értékeinek nagy része a Novohrad–Nógrád Geopark területén található. Vannak azonban olyan részek is, amelyek a turisták számára kevésbé vagy egyáltalán nem ismertek.

geopark
Galéria
+4 kép a galériában

A Novohrad–Nógrád Geopark a világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja. 28 szlovákiai és 64 magyarországi település örökségét ápolja. A geopark látványosságainak nagy része a természetben, erdők mélyén, hegyek csúcsán található, így különleges felfedeznivalókat ígér a túrázóknak. 167 kiemelt geológiai értéket tartalmaz. A geopark létrejöttének köszönhetően Nógrád geológiai értékei jobban a köztudatba kerültek. Vannak azonban olyan helyszínek is, amelyek nincsenek megfelelően kiépítve, nem vezet hozzájuk turistaösvény, nincsenek információs táblákkal ellátva, ezért a nagy nyilvánosság számára ismeretlenek maradnak.

Ilyen például a Kalondához tartozó Bujár-völgy, amely egy vízmosás maradványa. Az árokban folyóvízi kavicsrétegek és az egykori vulkáni hamufelhőből leülepedett tufarétegek bukkannak a felszínre. Ami még érdekesebb, 19 millió éves megkövesedett famaradványok és levéllenyomatok is találhatók. A tufaréteg alatti homokkőpad a magyarországi oldalon ismert ipolytarnóci lábnyomok hordozója, a szlovákiai oldalon azonban ez idáig csak a felette fekvő tufaréteg növénylenyomatait sikerült azonosítani. Valószínűsíthető, hogy ezen a területen is előfordulnak lábnyomok.

Gaál Lajos geológus a Pro Kalondiensis polgári társulással együttműködve felmérte a területet. Elkészítettek egy bemutatására vonatkozó tervezetet, ez idáig azonban nem történt előrelépés. A szlovák oldalon nem sikerült pénzügyi hátteret biztosítani a terület bemutatására. A helyszínhez nem vezet jelölt turistaösvény. Ha a határ szlovákiai részén is sikerülne az Ipolytarnócihoz hasonló látogatóközpontot kialakítani, olyan határon átnyúló, magyar–szlovák bemutatóhelyszín jöhetne létre, amelyhez hasonló nem sok van a világon, s akár önállóan is megpályázhatná az UNESCO Világörökség cím megszerzését, mondja Puntigán József, a Novohrad–Nógrád Geopark szlovákiai irodavezetője.

Ugyancsak alig ismert helyszín a csákányházi szelvény, amely a tengeri üledékek nyomait is nagyon szépen mutatja. A szelvény alsó részén található egykori homokbányában 20 millió éves tengeri homokkő tűnik a felszínre, amely fölött ferde rétegzettségű homokkő található. Számos vékony héjú kagylómaradványt is tartalmaz. Ritka látványosság a közelében látható felszíni barnaszénréteg. A csákányházi barnaszénbányát a 20. század elején nyitották, és néhány évtizedes működés után zárták be. Máig megmaradt az Ibolya-táró egy részlete.

Magyarország előbbre tart

Elkészült az ezt bemutató tanösvény tervezete, ezt azonban eddig nem sikerült kivitelezni, folytatja Puntigán. Ennek egyik oka, hogy a területnek sok tulajdonosa van, akiket meg kellene találni, és megegyezni velük. Az Ibolya-táró látogathatóvá tétele, a tanösvény vonalának kiépítése is engedélyekhez kötött, aminek biztosítása sem egy egyszerű folyamat. A rendelkezésre álló pályázati lehetőségek szigorú feltételeket tartalmaznak, amelyeknek szintén nem könnyű eleget tenni. A geopark, illetve az azt képviselő jogi személyek társulása nem rendelkezik saját tulajdonú területekkel. A fejlesztések oldaláról nézve nem kis gondot jelent, hogy az általa felügyelt geológiai és természeti helyszínek községi, magán-, intézményi, állami tulajdonban vannak, s csak a jóváhagyásukkal lehet kivitelezni.

A pályázati támogatásból biztosítani lehet a helyszínek kiépítését, de az ehhez szükséges adminisztratív hátteret nem lehet fedezni. Nem egyszerű biztosítani a szükséges önrészt sem. Magyarország nagyobb támogatást, jobb feltételeket biztosít a hasonló értékeket képviselő helyszínek kiépítéséhez. A határ túloldalán az ipolytarnóci látogatóközpont mellett további három központ is felépült (Baglyaskő, Eresztvény, Salgóbánya), míg a szlovákiai oldalon egy sem.  Tény és való, hogy mindkét országnak saját természetvédelmi rendszere, pályáztatási rendszere van, melyek más-más alapokon nyugszanak.

A turizmus mint kitörési lehetőség

Szlovákiai részen az utóbbi években tapasztalhatóak bizonyos pozitív lépé-sek, s csak remélni lehet, hogy ezek folytatódni fognak. A fejlesztések terén nagyobb lehetőségeik vannak a falvaknak, városoknak. A geopark részéről ezeket támogatjuk, s igyekszünk biztosítani a szakmai hátteret. Az idén így készült el a mucsínyi barlanghoz és a sőregi Bagolyvárhoz vezető tanösvény. Ezt azért is támogatni kell, mert ez a községek érdeke is, hiszen a turizmus kitörési pontot, munkahelyeket jelent. Az igényes turista csak oda megy, ahol van szállás, étkezési lehetőség, információs központ, kiépített tanösvény információs táblákkal, ellátással stb. A benőtt, elgazosodott erdei sétányoknak, a szemétdomboknak negatív kihatása van az adott településre nézve. A szép, érintetlen táj jelentős idegenforgalmi vonzerő, ennek kihasználásához azonban szükséges a térség integrált fejlesztése, beleértve a falvak arculatának megteremtését, illetve javítását, a vidéki magyar örökség megőrzését.

Az utóbbi években Medvesalján tapasztalható, hogy az ottani községek és szervezetek fejlesztései, az ott működő civil kezdeményezések, előadások, a rendszeres, sokak által látogatott látványos programok kezdik meghozni a gyümölcsüket, s a terület turisztikailag vonzó úti céllá kezdi kinőni magát. Szép példa, hogyan lehet költséghatékonyan bemutatni egy-egy régiót, a Medvesi Fotós Maraton nevű rendezvény, amely lehetőséget ad a kevésbé ismert, de rendkívül értékes területek megismerésére. A rendezvény egyszerű ötleten alapszik. A fotósok túravezetők segítségével bejárhatják a területet, lefényképezik a helyi értékeket, majd megosztják azokat. Ennél egyszerűbb és hatékonyabb reklámot kitalálni sem lehet. A medvesi területnek a fotósmaraton a határ mindkét oldalán nagyon sokat hozott. A szakmai programok, túravezetések és helyszínek bemutatása, a megvilágított várak, a hőlégballonos repülések élményként maradnak meg, és azok, akiknek ebben része volt, azóta is rendszeresen visszajárnak oda. Jó lenne, ha a példa ragadós lenne. Túravezetőként és helytörténészként vallom, nem kell messze utazni azért, hogy értékeket lássunk, hiszen körülvesznek bennünket – magyarázza Puntigán József.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2018/28. számában.

geopark
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.