Nikola Tesla – Végtelen energia Pozsonyban
A pozsonyi Új Színpadra is ellátogatott január 14-én a TBG Production zenés darabja a Nikola Tesla – Végtelen energia nagyszabású musical-show, amely a XX. század legnagyobb zsenije életének legfontosabb állomásait viszi színpadra. A kétfelvonásos, rendkívül lendületes zenés darab segít egy kicsit más oldaláról megismerni és megérteni a világhírű feltalálót, aki több szállal is kötődött Magyarországhoz.
„Tesla utazásai a világban nagyon jó lehetőséget teremtenek a tudós saját, belső világának legkülönbözőbb szemszögökből való bemutatására. Smiljantól, Prágán, Párizson és Budapesten át egészen Amerikáig kísérjük végig életének fontosabb mozzanatait, ötleteit, így nagyon sokféle zene és tánc elevenedik meg a színpadon, az egésznek amolyan egységes sokszínűséget kölcsönözve” – nyilatkozta korábban a darab dalszövegeit megálmodó dramaturg, Müller Péter Sziámi.
Nikola Tesla 167 évvel ezelőtt született az Osztrák–Magyar Monarchia horvátországi területén, Smiljanban. Apja szerb-ortodox pap volt, édesanyja háztartásbeli.
A tudományok iránt rendkívül fogékony ifjú Tesla középiskolai tanulmányait Karlstadtban végezte, majd mérnöknek tanult Grazban, de a tanulmányait nem fejezte be, visszatért a szülőföldjére. Apja halála után 1879-ben elutazott Prágába, hogy az egyetemi tanulmányait ott fejezze be, de csak alig egy évet töltött a cseh fővárosban. Amikor 1880 végén egy helyi újságban a budapesti telefonközpont építéséről olvasott, otthagyta Prágát.
A rendkívül érzékeny Teslát, akinek már ifjú korában szinte természetfeletti képességei voltak, az életrajzi adatok szerint egy gyermekkori trauma tette olyan zárkózott személyiséggé.
Tizenkétéves bátyja éppen lovagolni tanult, amikor a ló megbokrosodott és levetette őt a hátáról, s a fiú nyakát szegte. Nikola jelen volt a balesetnél, sokkos állapotba került, és a balesetet élete végéig nem tudta kiheverni: az addig vidám gyerek zárkózott lesz, kerüli mások társaságát, leginkább egyedül szeret lenni. Félálomban rendszeres beszélgetéseket folytatott halott bátyjával, aki tanácsokkal látta el. Visszaemlékezéseiben azt is leírta, hogy akkortájt támadtak első látomásai is a furcsa változó színű gömbökről, amelyek részekre szakadtak, egymás körül keringtek, majd újra egy egésszé álltak össze.
Tesla, aki eredetileg matematikát és fizikát tanult, különös vonzalmat érzett az elektromosságtan iránt. Első munkahelye Budapesten volt egy telefontársaságnál, a Puskás fivéreknél. Tulajdonképpen Budapesthez kötődik első találmánya is, egy távbeszélő-erősítő, és Budapesthez köthető az életre szóló barátsága is korábbi grazi évfolyamtársával, Szigeti Antallal. Szigeti, aki megrögzött kocogó volt, rábeszélte a betegeskedő Teslát is a rendszeres testmozgásra, aminek köszönhetően a titokzatos betegségben szenvedő Tesla állapota rohamosan javulni kezdett.
A legenda szerint a váltóáramú motor tervét éppen a budapesti Városligetben sétálgatva a porba rajzolta föl, de csak később, 1888-ban sikerült Amerikában szabadalmaztatnia.
A fiatal tehetséget azonban Budapesten sem fizetik túl, arra nem maradt pénze, hiába dolgozott bármennyit, hogy a dinamója prototípusát elkészítse, ezért Párizsba ment, hogy az általa csodált Edison ottani gyárában találjon munkát budapesti barátjával együtt. Tesla dinamótervező lett a párizsi Continental Edison Companynál, de számításai itt sem jöttek be, az extra jutalmat, amit annak tűzött ki a cég, aki megjavítja a német császárnak, I. Vilmosnak szánt elromlott egyenáramfejlesztőt, sohasem kapta meg, hiába dolgozott éjt nappallá téve. Egyre inkább úgy gondolta, tehetségét csak az Újvilágban tudja igazán kamatoztatni.
1884-ben így felkerekedik és Amerikába megy, hogy Edison Menlo Parkjában munkát vállaljon. Edison meg is látja benne a lehetőséget, különböző feladatokkal bízza meg a kelet-európai lángészt, aki sorra mindent el is végez. Edison egyenáramhoz kötődő rögeszméje azonban csakhamar megrontja kettőjük kapcsolatát, az ugyanis hallani sem akar Tesla terveiről a többfázisú váltóáramról, amellyel sokkal nagyobb távolságokra és hatékonyabban lehetne szállítani az áramot. Amikor aztán Edison nem fizeti ki neki a beígért célprémiumot a gyakran elromló generátorok hibáinak kijavításáért, Tesla végleg becsukja maga mögött az ajtót, és örök ellenséggé válnak Edisonnal. Ínségben, alkalmi munkákból él, de a váltóáramhoz fűződő terveit nem adja fel.
És rá is talál a szerencse. George Westinghouse mérnök-üzletember, aki felfigyelt Tesla indukciós kísérleteire, rendkívül előnyös szerződést ajánl neki, aminek csak az az ára, hogy azzal kell foglalkoznia, amivel mindig is szeretett volna: a váltóáramos rendszer tökéletesítésével. Tesla egy hatalmas összeg fejében lemondott Westinghouse javára a váltóáram szabadalmi jogáról, és egy kitűnően felszerelt, hatalmas laboratóriumban folytatja a kísérleteit.
Olyan szerkezeteket talál fel, amelyek máig megmagyarázhatatlanok, és reprodukálni sem tudja senki, mert leírások nem léteztek, minden információ csak Tesla fejében volt meg.
Az igazi nagy áttörést a Niagara vízesésnél megépített vízerőmű jelentette. Később New Yorkból Colorado Springsbe költözik, ahol rádióhullámokkal kísérletezik, és a vezeték nélküli földi energiaátvitelen is dolgozik. Hogy a vezeték nélküli energiaátvitelt és a távkommunikációt tanulmányozhassa, 1901-ben a new yorki Long Islanden elkezdi megépíteni az 57 méter magas Wardenclyffe-tornyot, ami azonban pénzhiány miatt nem készült el.
Tesla sohasem nősült meg, mert úgy vélte, a nőnek szentelt figyelem elvenné az energiáit az alkotástól. Magányosan egy szállodai szobában halt meg New Yorkban. Életében számos fóbiától szenvedett, félt a piszoktól és a betegségektől, azt állította, rá sokkal inkább veszélyesebbek a vírusok és baktériumok. Irtózott a szőrtől és a hajtól, kényszeres kézmosó volt. Életéről és találmányairól vajmi keveset tudunk, pedig neki köszönhetjük a többfázisú villamosáramot, az energia vezeték nélküli továbbításának lehetőségét, a távirányítást, a napenergia-erőművet és a rádiót is. 146 szabadalom fűződik ennek a zseniális koponyának a nevéhez.
A musical a legkorszerűbb show-technikai elemek alkalmazásával teremti meg a látványvilágot, izgalmas zenei és vizuális hátteret adva a történetnek. A darab létrehozásában a magyarországi szakma kiválóságai vettek részt, a dalokat Sebestyén Áron szerezte, a darab dalszövegírója és dramaturgja pedig Müller Péter Sziámi, a producer Vona Tibor, a rendező Radó Denise. A szövegkönyvet Egressy Zoltán írta, a koreográfiát Szabó Anikó állította össze, a vizuális látványvilág a Forward Productions csapatának, a jelmezek egyedi hangulatisága pedig Kiss Márknak köszönhető.
