Nemzetterápia a templomban
Magyar Zsoltár – Isten, Haza, Család címmel nyílt meg vitéz Smidt Róbert szőgyéni szobrász és fafaragóművész életmű-kiállítása a nádszegi Szent István király római katolikus plébániatemplomban. A kiállítás a keresztény hit, a magyar nemzeti identitás és a család témaköréhez kapcsolódó alkotásokat mutatja be.
„Nemzetterápia” – így fogalmazott a nádszegi plébánia vitéz Smidt Róbert szőgyéni szobrász és fafaragóművész kiállításának megnyitója után. A Szent István király-plébániatemplomban bemutatott, Magyar Zsoltár – Isten, Haza, Család című tárlat a keresztény hit, a magyar történelmi emlékezet és a család összetartozásáról vall.
A kiállítás központi egysége Szűz Mária életútjának tizennégy stációból álló ábrázolása. A bemutatott művek között nemzeti imák és himnuszok faragott megjelenítései, valamint a Magyar Szent Család ábrázolása is szerepelnek. A tárlat egy hónapon át tekinthető meg a nádszegi nagytemplomban.
Smidt Róbert munkássága már korábban is jelen volt Nádszegen, a templomba érkezők az általa készített Szent István-szobor előtt haladnak el nap mint nap. Kacz Éva, a település polgármestere erre utalva hangsúlyozta, hogy az alkotás a helyi közösséghez tartozik, és a művészt is a településhez kapcsolja. Köszöntőjében az alkotások elkészítésére fordított munkát és időt, valamint a művész közösségi szerepét emelte ki.
Smidt Róbert művészete elválaszthatatlan a felvidéki sorstól”
– mondta a tárlatnyitón Kacz Éva. Értékelése szerint az alkotó munkásságában meghatározó a felvidéki magyar identitás, a történelmi megpróbáltatások és a keresztény hit.
Olyan alkotó, aki a kitelepítések, a szétszakított családok és a történelmi próbatételek emlékét méltósággal, fába zárva mentette át az utókornak, hogy a felejtés soha ne győzhessen az emlékezés felett”
– mondta a polgármester.
Szűz Mária életútja a faragásokon
Elek László atya méltatásában a művek vallási tartalmát és művészi megformálását egyaránt ismertette. Az alkotómunkához szükséges képzelőerőről és kézügyességről beszélt, a tehetséget pedig vallási értelemben Isten ajándékaként értelmezte.
A Mária életútját bemutató sorozatból két állomást külön is a közönség figyelmébe ajánlott, a Mária menyegzője és a Szűz Mária elszenderedése című alkotást. Az ábrázolások értelmezésében a Szentírás mellett a Bibliába be nem került apokrif iratoknak és az egyházi hagyománynak is szerepük van. A kiállított művekhez Farkas Zsolt szőgyéni plébános készített magyarázatokat. Alaposan feldolgozott szövegek ezek, amelyek a vallási forrásokon túl a Jézus korabeli zsidó hagyományokat is figyelembe veszik.
A sorozat kompozícióiban központi helyet foglal el Szűz Mária alakja. Mellette az adott eseményhez kapcsolódó személyek jelennek meg, akiknek szerepe az egyes állomások mondanivalóját is meghatározza. Az alkotások alsó részén magyar népi motívumok láthatók, amelyek a jelenetekben is visszatérnek. A felső ívek sarkait azonos sugármotívumok emelik ki, a műveken aranyozott felületek is megjelennek. Elek László a népi motívumok használatát az alkotó magyar identitásának kifejezéseként értékelte.
Nemzeti imák és a Magyar Szent Család
A kiállítás további egységét a nemzeti imák és himnuszok ábrázolásai alkotják. A Magyar Szent Család című mű Szent Istvánt, Boldog Gizellát és Szent Imre herceget ábrázolja. A plébános ezt az alkotást a kiállítás címében szereplő harmadik fogalomhoz, a családhoz kapcsolta. Méltatásában a három témakört egységes művészi hitvallásként értelmezte: Mária életútját az isteni akarat megvalósulásával, a himnuszokat a hazaszeretet és a magyarságtudat megőrzésével, a Magyar Szent Családot pedig a család szerepével hozta összefüggésbe.
A kiállított művek együtt tanúskodnak Smidt Róbert Istenbe vetett hitéről, nemzeti kötődéséről és a család jelentőségéről az életében.
A plébánia a kiállítás közösségi jelentőségét hangsúlyozta
A nádszegi plébánia a megnyitót követő beszámolójában „nemzetterápiának” nevezte a kiállítást. A bejegyzésben úgy fogalmaztak, hogy azt „talán receptre kellene felírni minden magyar ember számára”. A közösség a tárlat hitet és nemzeti identitást megerősítő szerepét hangsúlyozta, az Isten, haza és család értékrendjéhez kapcsolva a bemutatott alkotásokat.
A kiállítás anyagának szállítását Bugár Attila és Králik Gábor szervezte meg és biztosította. Az előkészületekben Gombos József templomgondnok is segítséget nyújtott.
