Negyvenedik magyar kulturális ősz Pozsonyban
A 40. jubileumi Pozsonyi Városi Kulturális Napok rendezvénye idén 2026. szeptember 13-a és december 8-a között zajlik Pozsonyban. Az országos jelentőségű, határokon átívelő kulturális rendezvénysorozat a pozsonyi magyarság legnagyobb múltú és legfontosabb őszi kulturális seregszemléje, amelyet a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya szervez társszervezetekkel együttműködve.
A rendezvénysorozat elsődleges célja, hogy a szlovák fővárosban és a környező településeken élő magyarság számára lehetőséget biztosítson a nemzeti identitás megélésére és megerősítésére.
Pozsony Mohács után
A VKN első idei programja során a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás szervezésében Korpás Árpád idegenvezető, újságíró az ötszáz évvel ezelőtti mohácsi csata idejébe kalauzolta el a helytörténeti séta résztvevőit. Milyen volt Pozsony a mohácsi vész idején és azt követően, illetve milyen város fogadta az oszmán hadak elől ide menekülőket, s milyen következményekkel járt Mohács Pozsony számára? Ezekre a kérdésekre kaptak választ a séta résztvevői.
– Az 1526-os mohácsi csata sorsfordító esemény volt Pozsony történetében is, nemcsak maga a csata, hanem az azt követő évtizedek is, talán azzal bezárólag, hogy 1543-ban a török Esztergomot is elfoglalta – fogalmazott Korpás Árpád lapunknak. Mint mondta, ez olyan mozgást indított el, hogy egyrészt egy 1536-os törvénycikkely alapján Budáról az ún. kormányszékeket, tehát a legfőbb magyar királyi intézményeket áthelyezték Pozsonyba. A törvénycikkely tulajdonképpen azt mondta ki, hogy ez az állapot addig marad fenn, ameddig a török megszállás tart, illetve a török veszély fenyeget.
– De egyházi vonalon is sorsfordító esemény volt Mohács, mert Esztergomot 1543-ban megszállta a török, s emiatt az érsek is a Pozsonyhoz közeli Nagyszombatba kényszerült. Tekintve viszont, hogy akkorra már Pozsony lett az ország világi központja, az érsek fontosnak tartotta, hogy rendszeresen jelen legyen a városban – tette hozzá Korpás Árpád. Ez például azt is magával hozta – mondta –, hogy érseki palota is épült itt, előbb a városfalakon belül, majd idővel a városfalakon kívül egy nyári rezidencia, amely ma a szlovák kormányhivatalnak ad otthont.
– Az érsek elég gyakran tartózkodott Pozsonyban, az országgyűlés és különféle más intézmények miatt – mai kifejezéssel szólva – az egyházáért lobbizva – fűzte hozzá Korpás.
Pozsony jól járt Mohács után
Mohácsnak gazdasági következményei is voltak Pozsonyra nézve. Az, ami az ország hódoltsági területének inkább hanyatlást vagy pangást hozott, például a kettős adózás miatt, Pozsonynak tulajdonképpen fejlődést eredményezett.
– Egyrészt hozta a tőkéjét, a tudását egy olyan réteg, amely a török elől kénytelen volt Pozsonyba vagy Pozsony környékére költözni, aminek következtében komoly városi palotaépítési folyamat indult – mondta az idegenvezető. De ez azt is eredményezte, hogy a török által veszélyeztetett vagy megszállt délebbre fekvő kereskedelmi útvonalak helyett újak jöttek létre, más útvonalak megerősödtek, vagy frekventáltabbakká váltak.
– Erre példa az Alföld és az osztrák, német területek közti ún. Mészárosok útja. Ez Magyarország egyik legfontosabb, nemzetközi jelentőségű kereskedelmi és infrastrukturális útvonala volt, amely a szarvasmarha-kereskedelmet szolgálta, és korábban a Dunától délre vezetett, majd az áthelyeződött ide, a Magyar Királyság kezén maradt, Dunától északra eső területekre – mondta Korpás Árpád, hozzátéve, ez felértékelte Szencet, Pozsonyt és Nagyszombatot is, merthogy a morva, sziléziai, cseh, német területek felé vezető útvonalról volt szó.
A különféle megbízások – ma úgy mondanánk – állami beruházások is hozzájárultak a város fejlődéséhez, nemcsak a gazdaságihoz, hanem a művészetihez is.
– Habsburg Ferdinánd idején nagyon markáns átalakítás kezdődött a pozsonyi várban, ami aztán több szakaszban később is folytatódott. Előbb reneszánsz, majd barokk stílusban – már a Pálffyak, mint örökös pozsonyi főispánok irányítása alatt –, de a Habsburg uralkodóház megbízásából építkeztek. Mindez rengeteg külföldi és hazai építészt, pallért és egyéb mesterembert vonzott Pozsonyba, tehát élénkítette a további építkezéseket – fűzte hozzá Korpás. A kereskedelmi útvonalak nemcsak nyugat felé értékelődtek fel, hanem megnőtt az ún. országos út jelentősége is, amely Pozsonyt Nagyszombaton, Galgócon, a Vág völgyén és Szepességen keresztül Kassával meg Erdéllyel kötötte össze. A fegyvergyártásnak, a céhes iparnak, a ritka szakmáknak is egyfajta gyűjtőhelye lett Pozsony ebben az időszakban.
– Például azért is, mert itt rendszeresítették az országgyűléseket, amelyek idején több ezerrel megnőtt a lakosok száma akár hosszú hónapokra is, ami élénkítette a forgalmat. Itt viszonylag biztonságos maradt a dunai folyami közlekedés, és megerősítették a városi erődrendszert is, s ez mind hozzájárult ahhoz, hogy élénk maradt a város gazdasága – sorjázta Korpás Árpád, hozzáfűzve, hogy az élénk gazdasági élet a város politikai felértékelődését, a népesség gyors növekedését, a kereskedelem fellendülését és a polgárság látványos gazdagodását vonta maga után.
A Városi Kulturális Napok közel három hónapon át tartó eseménysorozatának ünnepélyes nyitórendezvénye a Prímási palota Tükörtermében a Gaudium régizenei együttes emlékhangversenye volt „Mohács 500” címmel, amellyel a mohácsi vész 500. és II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról is megemlékeztek. De része a programsorozatnak Leblanc Győző és Szeredy Krisztina ünnepi operett- és nosztalgiaműsora is. És idén is lesznek könyvbemutatók, Szabó László nagyfödémesi helytörténész A kihantolt múlt című könyvet mutatja be, illetve Csáky Pál Másik én és Dunajszky Géza Egy élet mérföldkövei című könyve is bemutatásra kerül.
A szervezők ez évben is megemlékeznek a kitelepítettek emléknapjáról Pozsonypüspökiben, amelynek keretében átadják a Csemadok-életműdíjat, ebben az évben is megemlékeznek az aradi vértanúkról a Kecske-kapui evangélikus temetőben, valamint irodalmi kávéház is lesz a Révisz színjátszócsoport közreműködésével. Jeltelenül jelen lenni a világban címmel Latika Magdolna és Filip Ágnes szociális nővérek tartanak előadást, Úgy ettek, ahogy írták címmel pedig a Brämer-kúriában lesz egy előadás ízekről és történetekről a magyar irodalomban. Az 1956-os események 70. évfordulója kapcsán a Liszt Intézetben tartanak emlékműsort.
Dérynétől István királyig címmel zenés történelmi előadást láthatunk Ullmann Zsuzsa és Kovács Szilárd előadásában, és egy újabb előadást is meghallgathatunk G. Kovács Lászlótól Pozsony történetéből. A magyar nyelv helyzetéről Pozsonyban Lucia Satinská mondja el gondolatait és idén is lesz szentmise Szent Erzsébet tiszteletére. Janiga József csallóközi festőnk tiszteletére kiállítás nyílik a Csemadok Rákosi Ernő termében. A programsorozat részét képezi a Szőttes Kamara Táncegyütets bemutatója a Hviezdoslav Színházban, lesz továbbá adventi hangverseny, mikulásvásár és táncház Pozsonypüspökin, illetve hálaadó szentmise Rétén az Immanuel – Velünk az Isten Ökumenikus Énekkar közreműködésével.
A teljesség igénye nélkül ezek a tartalmas programok várják a pozsonyi magyarokat idén ősszel a Városi Kulturális Napok rendezvénysorozat keretében, a részletes programot az időpontokkal és a helyszínekkel lapunkban és a ma7 portálon is megtalálják.
Megjelent a Magyar7 2026/39. számában.
