Ne csak járjon, jusson is!
Általánosságban elmondható, hogy a megyei önkormányzatok döntései kevésbé látványosak, mint a parlament vagy a települési önkormányzatok munkája, hatásuk azonban nagyon is kézzelfogható, hiszen ott van az utak, a kórházak, az iskolák, a szociális ellátás és az uniós fejlesztések mögött. Közép-Szlovákia déli régiói, Gömör és Nógrád számára a közelgő megyei választások egyik tétje ezért az, hogy a megkezdett fejlesztések folytatódnak-e, és sikerül-e tovább felzárkóztatni a térséget.
A megyei szintű politika és a megyei önkormányzatok döntései ritkábban kerülnek a figyelem középpontjába. Mégis a megye felel számos olyan területért, amelyet a helyiek nap mint nap megtapasztalnak: az utakért és hidakért, bizonyos egészségügyi és oktatási intézményekért, a szociális ellátásért, a kultúráért és a fejlesztési forrásokért.
Besztercebánya megyén belül, a Rimaszombati járásban az októberi megyei választáson hat mandátum sorsa dől el, harminc nyilvántartott jelölt indulásával. A Magyar Szövetség hat jelöltet indít a járásban: Cziprusz Zoltánt, Juhász Pétert, Mag Fodor Enikőt, Vavrek Istvánt, Halász Attilát és Pál Attilát. Közülük utóbbi kettő először indul a megyei képviselői tisztségért.
A jelöltekkel folytatott beszélgetés során több témakört érintettünk és ezekből az is kirajzolódott, hogy a gömöri és nógrádi régió problémái szorosan összefüggnek egymással.
Előrelépés az érdekérvényesítésben
Cziprusz Zoltán szerint a megyei képviselet egyik legfontosabb kérdése, hogy a déli régió politikai súlya elég nagy legyen ahhoz, hogy az itt élők érdekei a fejlesztéseknél is megjelenjenek. Besztercebánya megyében ez nem magától értetődő. A magyarság a megye lakosságának mintegy 13 százalékát teszi ki, ráadásul négy járásban oszlik meg, így önmagában egyikben sincs többségben. Cziprusz szerint ezért különösen fontos az együttműködés és az, hogy a magyar képviselők megfelelő súllyal legyenek jelen a megyei döntéshozatalban.
Az elmúlt ciklusban szerinte ezen a téren sikerült előrelépni. A magyar képviselők frakciója kilenc főre bővült, és a megyei vezetésben is van magyar alelnök, illetve a fejlesztési folyamatokban is sikerült nagyobb szerepet vállalni. Ez azért is fontos, mert a déli járások hosszú ideig jelentős beruházási lemaradással küzdöttek. Cziprusz Zoltán a Rimaszombati járás példáját említette: miközben a járás a megye egyik legnépesebb térsége, korábban az uniós fejlesztési források lehívásában csaknem a lista végén állt.
– Hála az égnek mára ott tartunk, hogy Besztercebányával versenyzünk – fogalmazott, arra utalva, hogy az elmúlt négy évben szerinte sikerült elérni, hogy a fejlesztésekből a megye déli része is arányosabban részesüljön.
A változás mögött azonban nemcsak a politikai képviseletet látja. Ciprusz Zoltán fontosnak tartja az úgynevezett integrált területfejlesztési stratégia szerepét is, amelyen keresztül a következő uniós források elosztásának irányát is lehet befolyásolni.
Fontos az erős jelenlét
Juhász Péter, a megye alelnöke több ciklus tapasztalatával úgy látja, hogy az elmúlt években változott a déli régió és a megyei vezetés viszonya. Szerinte míg korábban előfordulhatott, hogy a magyar képviselőket megkerülve hoztak meg döntéseket, mára az erős magyar frakciónak köszönhetően kialakult egy olyan együttműködés, amelyben a déli régió képviselői már érdemben tudtak tárgyalni a megye vezetésével. Ezt azzal a mondással érzékeltette, hogy korábban „járt, de nem jutott”, mostanra azonban javult a helyzet és az elmúlt időszakban már láthatóvá vált, hogy konkrét fejlesztési források érkeznek a térségbe.
A megyei képviselet értelme így nem pusztán abban mérhető, hogy hányan ülnek ott a döntéshozó testületben. A kérdés inkább az, hogy ebből a jelenlétből lesz-e útfelújítás, oktatási támogatás, orvosi rendelő, különböző beruházások vagy más, a helyiek számára érzékelhető eredmények.
A legnagyobb léptékű terv Juhász Péter szerint a rimaszombati kórház jövőjét érinti. A sebész főorvos rámutatott, hogy a térség földrajzi helyzete miatt szükség van egy olyan egészségügyi központra, amely nemcsak Rimaszombat, hanem az egész járás és a dél-gömöri lakosság számára is megfelelő ellátást biztosít. A környék nagyobb egészségügyi központjai jelentős távolságra vannak, miközben az orvos- és szakorvoshiány egyre több helyen érezteti hatását.
A megye saját eszközeivel elsősorban a szakrendelések és az alapellátás területén tud segíteni. Juhász Péter arról is beszélt, hogy Besztercebánya megye több olyan szakrendelőt nyitott – legutóbb épp Rimaszombatban –, amelynek működtetése nem minden esetben lenne kötelező megyei feladat. Ennek ellenére a déli régióban további rendelők létrehozása is napirenden van.
A nagyobb, távlati cél azonban egy új kórház Rimaszombatban. A jelenlegi elképzelés szerint egy korszerű, új intézmény létrehozása hosszabb távon célszerűbb lenne, mint a régi épületegyüttes folyamatos javítása. Juhász Péter a beruházás nagyságrendjét mintegy százmillió euróra becsülte. Egy ilyen projekt természetesen túlmutat a megye saját lehetőségein. Állami és európai uniós forrásokra is szükség lenne hozzá. Ezért is válhat fontossá, hogy a következő uniós költségvetési időszakra már megfelelően előkészített tervekkel rendelkezzen a régió.
A hidak felújítása sem várhat
Míg az egészségügyben a hosszú távú tervezés, addig a közlekedésben sokszor a sürgős megoldások kerülnek előtérbe. Cziprusz Zoltán szerint a gömöri és nógrádi utak állapotában az elmúlt években történt előrelépés, a régebbi hidak helyzete azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Egy-egy ilyen beruházás költsége akár milliós nagyságrendű lehet, miközben egyszerre sok helyen lenne szükség a beavatkozásra.
A Rimaszécs és Csíz közötti híd példája jól mutatja, hogy egyetlen infrastrukturális probléma milyen messzire gyűrűzhet. A híd felújítása halaszthatatlanná vált, az ideiglenes híd és kerülő kiépítése drága, ugyanakkor a teljes lezárás nemcsak a helyiek közlekedését érintené. Egy hosszú kerülőút az ingázástól a szállítmányozás és az egészségügyi ellátás elérésén át a turizmusig számos területre hatással lehet, így itt nemcsak a híd felújítása kerül előtérbe, hanem annak megoldása, hogyan lehet a munkálatok idején is fenntartani a térség közlekedését.
Gömörben vannak olyan települések, amelyekhez mindössze egy út vezet. Ha az járhatatlanná válik, egész településcsoportok kerülhetnek nehéz helyzetbe és szakadnak el a külvilágtól"
– figyelmeztetett Cziprusz, aki szerint a hidak állapotának rendezése a következő időszak egyik legnagyobb megyei és állami feladata lehet.
Az uniós pénzek felhasználása és az oktatás
Cziprusz Zoltán szerint a Rimaszombati járás az elmúlt években előrelépett az uniós támogatások lehívásában. Példaként a rimaszombati uszoda korszerűsítését, a kerékpárutakat, az utak és hidak fejlesztését, valamint az ajnácskői csatornahálózatot említette.
Az uniós pénz azonban önmagában nem oldja meg a régió problémáit. Egy pályázat sikeréhez megfelelően előkészített projekt kell, a jóváhagyást pedig sok esetben hosszú bürokratikus folyamat előzi meg. A jó fejlesztéspolitika egyik feltétele ezért az összehangolt tervezés és a megfelelő partnerség. Mag Fodor Enikő szerint a határon átnyúló együttműködésekben is komoly lehetőség van: a megye és a helyi önkormányzatok számára az Interreg-programok, illetve a magyarországi és szlovákiai vállalkozások közötti kapcsolatok erősítése is új lehetőségeket teremthet a gazdaság és a munkahelyteremtés számára.
A megyei fejlesztések között az oktatás is fontos helyet kapott. A megye vezetése szerint az elmúlt négy évben mintegy 40 millió eurót fordítottak oktatási intézmények korszerűsítésére, ebből mintegy 8 millió euró jutott rimaszombati megyei fenntartású intézményekre.
Az oktatásban viszont már nemcsak az intézmények állapota és felszereltsége a kérdés. A csökkenő gyermeklétszám egyre közvetlenebbül érinti az iskolák jövőjét, ezzel együtt pedig a magyar közösségekét is. Vavrek István gyakorló pedagógusként is ezt tapasztalja, Pál Attila szerint pedig a magyar iskolák megmaradása nem pusztán oktatáspolitikai, hanem közösségi kérdéssé vált. Úgy gondolja, a cél nem lehet más, mint az, hogy a következő generáció számára is természetes és reális lehetőség maradjon a magyar oktatás, a közösséghez tartozás és a szülőföldön való boldogulás.
Tíz éves távlatban gondolkodni
Halász Attila megyei képviselőjelölt és rimaszombati polgármesterjelölt szerint Gömör egyik legnagyobb problémája a fiatalok elvándorlása.
– Gömör gyönyörű vidék. Szeretünk itt élni, de azt kell mondjam, hogy a fiataljaink nagy számban mennek el, sőt, menekülnek – fogalmazott. Szerinte az elvándorlásra nem egyetlen fejlesztés adhat választ: az oktatást, a gazdaságot, a turizmust és az infrastruktúrát együtt kell erősíteni.
A vállalkozásoknak megfelelő szakemberekre van szükségük, a diákoknak pedig olyan képzésre, amely után helyben is találnak munkát. A fiatalok elmehetnek tanulni vagy tapasztalatot szerezni máshová, de legyen miért visszatérniük a szülőföldjükre"
– hangsúlyozta a rimaszombati polgármester- és megyei képviselőjelölt.
Halász Attila ezért tízéves távlatban gondolkodik: szeretné a megye és az egyes települések kapcsolatát megerősíteni, valamint olyan Gömört képzel el, ahol a fejlesztések együtt teremtenek élhetőbb környezetet és perspektívát a következő generációnak.
Megjelent a Magyar7 2026/39. számában.
