Naszvad: nagyközségből kisváros

Az eseményről Molnár Zoltán, Naszvad független polgármestere elmondja, hogy már tíz évvel ezelőtt felmerült az ötlet, hogy Naszvad lépéseket tegyen a városi rang megszerzéséért. Akkoriban azonban még nem teljesítették a várossá nyilvánítás feltételeit.

Majd a 2014-ik évi helyhatósági választások kapcsán ez ügyben komolyabb fordulat állt be. Tervben volt a helyi termálfürdő építése, ami segítette az előrelépést, hiszen a saját termálfürdővel rendelkező falunak már nagyobb esélye volt a városi rang elnyerésére.

A jogszabály értelmében a parlament január 1-jével a kormány javaslatára várossá nyilváníthatja a községet, ha megfelel az alábbi feltételeknek: gazdasági, adminisztratív, kulturális, vagy idegenforgalmi központnak tekinthető, esetleg fürdőhely. Továbbá a környező községek lakóinak is nyújt szolgáltatásokat, ezenfelül pedig biztosítja a közlekedést a környező településekre, s nem utolsósorban legalább egy része városias jellegű, és legalább 5000 lakosa van.

A településen már jó pár éve 5000-nél több lakos él, jelenleg 5105. Nem mellékes, hogy az itt élők 55 százaléka magyarnak vallja magát. Naszvad lesz Szlovákia 141-ik, a lakosság száma alapján 128-ik legnagyobb városa. A külföldi befektetők által működtetett ipari parkban a szomszédos településeken élőknek is munkát tudnak biztosítani. A környező falvakból sokan orvoshoz is a korszerű naszvadi egészségügyi központba járnak, a gyógyszereket is a helyi patikában váltják ki. Főleg a főtér környékéről állítható, hogy városias jellegű, de a művelődési központ, az étkezési és szálláslehetőségeket kínáló sportcsarnok és a futballpálya is megfelel a kor követelményeinek. Naszvadról rendszeres buszjáratok közlekednek Gúta, Ógyalla és Komárom felé, s egyeztetések folynak azok bővítéséről.

Természetesen időbe telik majd, míg a lakosok megszokják, hogy városlakókká válnak. Valószínűleg ez a fiatalabbaknak könnyebben megy, mint az idősebb generációnak.

– Mindez életkor és mentalitás kérdése is – állítja Molnár Zoltán. – Ezzel egyidejűleg valamennyi okiratunkat, bélyegzőnket és a községi feliratokat meg kell változtatnunk, ami újabb feladatokat jelent. Ahogy a kérvényünk elbírálása sem az egyik napról a másikra történt, a lakosok is hosszabb idő alatt barátkoznak majd meg az új helyzettel.

Bár a polgármester nem hiszi, hogy a várossá nyilvánítás további komoly kötelezettségeket róna rájuk, abban biztos, hogy a több évtizede zajló helyi fejlesztéseket folytatják. Teszik mindezt a lakosság életszínvonalának emelése érdekében. Eddig arra voltak büszkék, hogy az ország leglátványosabban fejlődő nagyközségei közé tartoznak, ezentúl Szlovákia egyik legkisebb városaként fognak igyekezni a folyamatos fejlődés érdekében.

Az pedig majd a következő években derül ki, hogy a városi rang elnyerése a presztízskérdésen túl a fejlesztésekhez szükséges állami és uniós támogatások elnyerése terén is előnyt jelent-e.

– Egyes uniós támogatások, így a csatornarendszer kiépítése kapcsán az 5000-nél alig több lakossal rendelkező, ám csatornarendszert nélkülöző városok előnyt élveznek. Ha az uniós modell alapján Szlovákiában is megvalósul a kommunális reform, akkor nálunk is bekövetkezhet bizonyos önkormányzatok összevonása. Ez esetben, megőrizve saját identitásunkat, akár több szomszédos község közigazgatási központjává is válhatunk. Remélem, hogy a városi rang elnyerésével kapcsolatos médiavisszhang miatt is még inkább bekerül a köztudatba Naszvad és a termálfürdőnk híre, ami a helyi turizmus felvirágzását is eredményezheti. Bár Naszvad 1572-ben rövid időre elnyerte a vásárvárosi jogot, közel négy és fél évszázadon át mégis faluként működött. Jövő januártól tehát új fejezet kezdődik.

Csontos Erzsébet, a Csemadok alapszervezetének elnökségi tagja is örül a városi rang elnyerésének. Úgy gondolja, hogy ez nagy előrelépést jelent Naszvad számára. Szerinte korábban a község kissé háttérbe szorult, mert a vasútvonalon kívül fekszik, s így nehezebb volt a megközelítése. A jobb minőségű közutak és a személygépkocsik révén manapság már kevésbé érzik ezt a hátrányt.

Becse Norbert, a naszvadi alapiskola igazgatója jelképes értékűnek tartja a település várossá nyilvánítását, hiszen ezáltal a Komáromi járásban már négy város lesz.

– A jelenlegi falusi létemet is szeretem, és azt is elfogadom, hogy 2020-tól városi ember leszek, miközben nem hiszem, hogy a döntés következtében jelentősebb változásokra kerülne majd sor. Bár jó lenne, ha például az R7-es gyorsforgalmi út építésére városként olyan értelemben nagyobb befolyást gyakorolhatnánk, hogy Naszvad mellett haladjon el. Az ugyanis a további fejlődésünk érdekében nagyon fontos lenne. 

Megjelent a Magyar7 2019/43.számában.