Napkitörés közeledik a Földhöz!
Egy csütörtöki napvihar miatt elektromos töltésű részecskék szabadultak fel és áramlanak a Föld bolygó felé. A tudósok ezt a naptevékenységet 1520-as számon jegyzik. A napkitörés 1500 km/sec sebességgel közeledik a Földhöz. Amire eléri bolygónkat, sebessége a felére csökken. Szombaton 18 óra körül főleg Észak-Európában és Kanadában okozhat kisebb-nagyobb problémákat ez a fler - közli a tn.cz portál.
A napkitörés sebessége nagyságától függően általában nem haladja meg az 1200 km/sec-os sebességet és másfél-két nap alatt érheti el a bolygónkat. A mostani tehát a szokásosnál intenzívebb fler (napkitörés). A szoláris flerek idején igencsak megnövekszik a Nap rádió-, röntgen és ultraibolya-sugárzása, továbbá elektronok, de olykor protonok is kilökődnek a fényes izzó csillagból.
A kitörés első hulláma már délelőtt elérte a bolygónkat. A Nemzeti Légügyi és Ûrhajózási Hivatal (NASA) és az Európai Ûrügynökség (ESA) előrejelzése szerint az erősebb, második hullám délután hat óra körül várható.
A Földet közvetett és közvetlen módon is érik hatások a kitörések során. A Föld mágneses védőpajzsa védelmez minket, de a kidobott anyag egy nagyon kis hányada mégis hatással bír kék bolygónk felett.
A kidobódott részecskék célba vehetik a planétát, ilyenkor az elektronok a Föld mágneses pólusai közelében a légkörbe lépnek, majd gázatomokat, valamint molekulákat gerjesztenek, és létrehozzák a különleges sarki fényt. Ezek a negatív töltéssel rendelkező részecskék voltaképpen olyan elektromos áramot hoznak létre, amely mágneses teret indukál. Ez a tér pedig bolygónk mágneses teréhez társul úgy, hogy minimálisan módosít rajta.
A flerkitörésekkor geomágneses viharokat is tapasztalhatunk, amelyek nagymértékű zavarokat is kelthetnek kommunikációs rendszerekben. Akár komoly károkat is eredményezhetnek az elektromos berendezésekben, így jókora területeket érintő áramkimaradást okozhatnak.
A szakemberek feltételezik, hogy a mostani napvihar is okoz áramkiesést, és zavart a mobiltelefon-szolgáltatásban, valamint a légi közlekedésben. Ezek a negatív jelenségek elsősorban Észak-Európában és Kanadában lesznek érzékelhetőek.
A naptevékenységek élettani hatásai még a tudósok körében is vitatottak, a kutatások és a szakirodalom a protonflerek biológiai hatását emeli ki. Kialakulásukat követő napokon megnövekszik a szívinfarktusos halálesetek száma. A naptevékenység ingadozásait jól követi néhány fafajta évgyűrűjének a vastagsága, ugyanis kis naptevékenység alkalmával vékonyabb, nagy naptevékenység idején vastagabb évgyűrű alakul ki.
Az erős geomágneses viharok egyes kutatások szerint manipulálják az agy potenciálját és aktivitását. Mérésekkel bebizonyították, hogy a naptevékenységek befolyásolhatják az agy elektromos tevékenységét, ez pedig kiválthat migrént, zavarhatja az észlelési-, valamint koncentrációs képességet is.
