Nagytárkány lakossága növekedett – interjú Kopasz József leköszönő polgármesterrel
Huszonnyolc év után nem indul újra a helyi önkormányzati választáson Kopasz József, Nagytárkány polgármestere, a Magyar Szövetség megyei képviselője. Milyen fejlesztések történtek a tőketerebesi járásbeli településen, és hogyan tudta növelni a lakosság létszámát olyan helyzetben, amikor a falvakban jobbára a lakosság számának csökkenése jellemző? Erről is kérdeztük.
Újabb önkormányzati és megyei választások előtt állunk. Milyen volt az elmúlt négyéves ciklus Nagytárkány számára?
Azt mondhatom, hogy kifejezetten sikeres időszakot zártunk. Amit négy évvel ezelőtt a programunkban beterveztünk, azt sikerült megvalósítani. Ráadásul a napokban fejeződik be két újabb beruházásunk is.
Milyen fejlesztések zajlottak a településen az elmúlt években?
Nagytárkányban már kiépült a csatornahálózat, a víz- és a gázvezeték, valamint az optikai kábelhálózat. Az utakat korábban leaszfaltoztuk, az utóbbi időszakban pedig a járdák felújítására és építésére helyeztük a hangsúlyt. Saját forrásból is építettünk, illetve felújítottunk járdákat, összesen körülbelül egy kilométer hosszúságban. Most pedig uniós pályázati támogatásból a Fő utca egyik szakaszát fejezzük be. Ezek olyan beruházások, amelyek közvetlenül javítják a lakosok életminőségét, hiszen a mindennapi élethez szükséges infrastruktúrát fejlesztik.
Az országos helyzetet tekintve a települési önkormányzatok sincsenek könnyű pénzügyi helyzetben. Hogyan sikerült Nagytárkánynak megőriznie a pénzügyi stabilitását?
Tavaly és tavalyelőtt is mintegy százezer eurós tartalékkal rendelkeztünk. Emellett a beruházásaink egy részét saját forrásból finanszíroztuk. Ilyenek voltak például a járdaépítések és -felújítások, de kisebb javításokat is elvégeztünk. A másik jelentős beruházásunk a kilenclakásos bérház, amely szintén a közeljövőben készül el.
A kisebb települések egyik legnagyobb kihívása a lakosság megtartása. Ebben a bérlakásépítésnek is szerepe lehet. Milyen eredményeket értek el ezen a téren?
Amikor 1998-ban polgármester lettem, a községnek 1310 lakosa volt, most pedig körülbelül 1550-en élnek Nagytárkányban. Ehhez a bérlakások is hozzájárultak. Van két tizenkét lakásos bérházunk, egy hatlakásos sorházunk, egy kilenclakásos bérházunk, és most adjuk át a második kilenclakásos épületet. Ezzel összesen 48 bérlakás lesz a községben.
Elsősorban helyiek költöznek ezekbe a lakásokba, vagy más településekről is érkeznek lakók?
Helyiek és más településekről érkezők egyaránt. Nekünk az is jó, ha máshonnan költöznek ide, hiszen ezzel növekszik a község lakossága. Ugyanakkor az is fontos, hogy a helyieknek legyen lehetőségük Nagytárkányban maradni, és ne kelljen máshová költözniük. Azt is látni kell, hogy a lakóházak folyamatosan megújulnak. A rendszerváltás óta talán négy új családi ház épült a faluban, de egyre kevesebb olyan régi ház van, amelyet ne újítottak volna fel, ne cserélték volna ki rajta az ablakokat, vagy ne szigetelték volna. Az emberek tehát a meglévő ingatlanjaikat is korszerűsítik.
Polgármesterként a községért, megyei képviselőként pedig a tágabb régióért dolgozik. Hogyan értékeli a Kassai Megyei Önkormányzat elmúlt négy évét? A Magyar Szövetség képviselői mennyire tudták összehangolni a déli régiók érdekeit, a Rozsnyói járástól a Bodrogközig?
Azt gondolom, hogy az elmúlt négy évben, amikor a megyei elnök mellett dolgoztunk, sok mindent sikerült elérnünk. Elsősorban az utak felújításában, a kulturális támogatásokban, a rendezvények finanszírozásában, valamint a kultúrházakat érintő és egyéb kisebb beruházásokban tudtunk eredményeket felmutatni. Lehetett volna még többet is elérni, de összességében nem kell szégyenkeznünk. Úgy gondolom, elégedettek lehetünk az elmúlt négy évvel.
A megyei fenntartású utak állapotát tekintve milyen változások történtek ebben a ciklusban az önök régiójában?
Azt mondhatom, hogy már nem sok olyan útszakasz maradt, amely felújításra szorul. Vannak még kimaradt részek, esetenként néhány száz méteres szakaszok, de a hosszabb útszakaszokat már nagyrészt rendbe tettük. A következő időszakra is terveztünk felújításokat. Az új költségvetésben már szerepelnek olyan utak, amelyeket még fel kell újítani, illetve olyanok is, amelyek állapota miatt ismét szükségessé vált a beavatkozás.
Ha a jelenlegi megyei politikai felállás fennmarad, folytatódhatnak ezek a fejlesztések?
Bízunk benne, hogy igen, és sikerül befejeznünk a még hátralévő munkákat. Az is fontos, hogy minél több magyar képviselő jusson be a megyei önkormányzatba. A Tőketerebesi járásnak nyolc képviselője van, közülük jelenleg heten a Magyar Szövetség színeiben dolgoznak.
Nem mindegy, hogy egyetlen képviselő rendelkezik a számára elkülönített támogatási kerettel, vagy több képviselő tudja a saját keretét a régió fejlesztésére fordítani. Egy időszakban képviselőnként körülbelül 13 ezer euró állt rendelkezésre. Ha ezt megszorozzuk nyolccal, láthatjuk, hogy a nyolc képviselő együttesen mekkora összeget tudott a Bodrogközben kulturális rendezvényekre, kisebb javításokra, templomokra, kultúrházak lépcsőinek felújítására és más helyi beruházásokra fordítani.
A Bodrogköz és a Tokaji borvidék térsége jelentős turisztikai lehetőségeket rejt. Történtek előrelépések ezen a téren? Milyen fejlesztésekre lenne még szükség?
Borsiban is történtek fejlesztések, többek között utakat újítottak fel és parkolókat alakítottak ki. A térségben a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások is fejlődnek: megjelentek a kenukölcsönzők, és a kerékpáros turizmus feltételei is javulnak. A Borsiból induló, a térség más településeit is érintő kerékpárút fejlesztése szintén fontos előrelépés lehet. Ha ezek a beruházások megvalósulnak, illetve a már meglévő útvonalak használhatóbbá válnak, az tovább erősítheti a Bodrogköz turisztikai vonzerejét.
A megyei középiskolai hálózat átalakítása a térség több intézményét is érintette. Mi történt a mezőgazdasági szakképzéssel?
A perbenyiki mezőgazdasági szakközépiskolát és a királyhelmeci szakközépiskolát egy intézménnyé alakították. Sajnos egyre kevesebb mezőgazdasági végzettségű fiatalt keresnek a gazdálkodók.
Sok mezőgazdasági vállalkozás családi vállalkozásként működik, ezért a fiatalok gyakran a szüleiktől sajátítják el a szakmát, vagy a családi gazdaságban folytatják a munkát. Ami viszont számomra is nagy szívfájdalom, az a kassai Márai Sándor Gimnázium és az Ipari (Kassai Műszaki Szakközépiskola) ügye. Ezt a kérdést még mindig nem sikerült megnyugtatóan rendezni.
Hol tart most ez a folyamat?
Jelenleg áll az ügy. A megye elnöke legutóbb úgy nyilatkozott, hogy amit a képviselő-testület megszavaz, azt ő elfogadja: ha az összevonás mellett döntünk, összevonják, ha nem, marad a jelenlegi állapot. Ugyanakkor a csökkenő gyermeklétszám valós probléma, az szakközépiskola sem tudta feltölteni a jóváhagyott keretszámát. A megoldást egy közös oktatási központ létrehozása jelenthetné, amit többen javasoltunk is, de egyelőre nem született róla döntés.
