Nagymagyar végre a fejlődés útján

Nyolc éve, két választási ciklussal ezelőtt a helyhatósági választásokon végre egy fiatal, tenni akaró csapat került be a képviselő-testületbe. Kritikus hozzáállásuk elősegítette a tarthatatlan állapotok megváltoztatását. Az előző polgármester a ciklus közepén távozott, és az időközi választásokon a képviselők egyikének, Csicsay Ottónak szavazott bizalmat Nagymagyar lakossága.

A község nemzetiségi összetétele a többi csallóközi településhez képest különleges. A roma lakosok száma meghaladja a magyarokét, ráadásul a többségük szlováknak vallja magát. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a népesség kissé meghaladta a 3500-at, ebből körülbelül 1500-an voltak a magyarok.

A helyzet ma is hasonló, ezt az iskolákba beíratott gyerekek számából is ki lehet következtetni. A magyar iskolába 150 tanuló jár, míg a szlovákba 350. Még beszédesebbek az óvodák adatai. Míg a közös, tehát szlovák és magyar nevelési nyelvű óvodában körülbelül 60 kisgyereket fogadnak nap mint nap, addig a kifejezetten roma óvodában a beíratott gyerekek száma meghaladja a 130-at.

Nagymagyarra nem özönlenek a beköltözők, ahogy ez manapság több felső-csallóközi településen történik. Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben csak egy új utcát nyitott a falu, és elmaradtak a beruházások, mondta lapunknak Csicsay Ottó polgármester.

„Az elmúlt öt és fél évben végezte el a falu a harminc év alatt elhanyagolt tennivalókat. Komolyabb, látványosabb új dolgokat nem is lehetett megvalósítani, mert a sürgőseket kellett elvégezni. Például az iskolák és más középületek felújítását, a legrosszabb utak rendbetételét. Emellett sikerült néhány új utat és egyéb létesítményt is megépíteni” – tette hozzá Sztranyovszky Gábor, aki az új önkormányzat pénzügyi bizottságában dolgozott, és az elmúlt nyolc év során együttműködött a képviselőkkel, illetve a jelenlegi polgármesterrel. Mivel Csicsay Ottó úgy döntött, hogy a faluért végzett munkát a jövőben képviselőként kívánja folytatni, az MKP nagymagyari helyi szervezetének júliusi ülésén a tagság többsége új polgármesterjelöltnek a 36 éves vállalkozót, Sztranyovszky Gábort választotta.

A polgármester és az új jelölt felváltva beszéltek az elmúlt 5-6 év munkálatairól. Elmondták, hogy a legtöbb felújítási munkát önerőből valósították meg. A főút javítására ugyan több mint félmillió eurós uniós támogatást kaptak, viszont az önrész ez esetben 67 ezer euró volt. A többi út, valamint a parkolók, a járdák, a középületek felújítási munkáira a falu több mint 600 ezer eurót költött. Ezt az összeget a község önerőből állta, akárcsak az iskolák felújítására folyósított további, hozzávetőlegesen 240 ezer eurót is. Új arculatot kapott a temető, a kultúrház, megújult a futballpálya, a tekéző, a városi rendőrség is új irodát kapott a régi községháza felújított épületében. Ezenkívül pályázatokat adtak be a tűzoltószertár rendbehozatalára, valamint új térfigyelő kamerák üzembe helyezésére.

A legaktuálisabb és leglátványosabb eredményünk az új nyugdíjasklub, amelynek átadására augusztus 18-án került sor – folytatta Csicsay Ottó. Az előző klub nedves falú, régi épületben volt, amelynek a tatarozása túl sokba került volna. Viszont a falu tulajdonában volt egy újabb ház, amely komplett felújításon esett át. A nyugdíjasok örömmel fogadták a változást, néhányan látták már az átadás előtt, hiszen segítettek a takarításban. Új székeket, asztalokat is kaptak. Az épület fenntartását, berendezését önkormányzati forrásból oldja meg a falu.

„Nyugdíjasaink egy baráti társaságot alkotnak, az elmúlt másfél évben kezdtek el gyakrabban találkozgatni” – veszi át a beszélgetés fonalát újra Sztranyovszky Gábor.  „Havonta találkoznak, a hónap első szombatján. 30-40 ember jön össze rendszeresen, gulyást főznek, lángost sütnek, együtt szórakoznak. Az új nyugdíjasklubban minden adott lesz a napi szintű összejövetelekhez is. Ráadásul az épület a faluközpontban van, jól megközelíthető minden irányból.”

Az új polgármesterjelölt szerint nagyon fontos, hogy amióta rendszeres klubéletet élnek, a nyugdíjasok aktívan bekapcsolódnak a falu közösségi életé-be is. A kérdésre, hogy mennyire tart össze a falu, elmondta, hogy a magyar közösségen belül is különböző csoportok vannak, és a roma lakosság is külön csoportot alkot. Céljuk olyan hagyományteremtő rendezvények megvalósítása, amelyek összefognák egyrészt a magyarokat, másrészt a falu egész lakosságát. Sztranyovszky Gábor szerint örvendetes, hogy több társaság is aktív, mint például az önkéntes tűzoltók és a vöröskereszt helyi szervezete, valamint az iparostársaság. Rajtuk kívül több szervezet segít összefogni a lakosságot akár a sport, akár a kultúra terén. A katolikus egyház is fontos szerepet tölt be a közösség életében.

„Sajnos nincs Csemadok-alapszervezetünk, de működik a Nagymagyari Kulturális Közösség polgári társulás, amely az önkormányzattal együttműködve számos rendezvényt szervez ”– kapcsolódott be a beszélgetésbe Pőcz Ibolya képviselő, a polgári társulás elnöke.

„Kiállításokat, koncerteket, gyerektáborokat, kirándulásokat szervezünk, megemlékezéseket a jeles magyar ünnepnapokon, és gondját viseljük a faluban található történelmi és kulturális értékeknek. A közeljövőben fogjuk átadni a felújított országzászlót, amely mellé emléktáblát helyezünk ki az első világháborúban elesettek emlékezetére.”

Ami nem fejlődik, az hanyatlik, vallja Sztranyovszky Gábor, aki szerint egy nagyon jó képviselő-testület alakult ki és dolgozott az elmúlt években a faluban, és a döntő többség egyetértésben tett meg mindent Nagymagyar fellendítéséért. Ezt a munkát kívánják folytatni ezután is.