Nádszeg: vízen innen, vízen túl

A Galántai járáshoz tartozó népes településen a lakosság több mint kilencven százaléka vallja és tartja magát magyarnak. A nádszegiekről a régióban is mindig tudvalevő volt, hogy a magyarságtudatuk erős. Összetartóak, és megfeszített munkával igyekeznek kihasználni az anyaföld adta lehetőségeiket.

A Szent István királynak felszentelt templom és a római katolikus plébánia központi szerepet tölt be a nádszegiek életében. A gyönyörű templom karbantartására és folyamatos felújítására a lakosok nagy figyelmet fordítanak, és ön-erőből valósítják meg. Szent Istvánnak nagy kultusza van itt, nem csoda, hogy mindig is fontosnak számított az augusztus huszadika köré fonódó búcsú ünnepe, amely a nyarat, a termékenység idejét is keretezte. A községben a régi időkben az időjóslás és a néphagyomány úgy tartotta, hogy a nádszegi búcsú ideje alatt mindig esik, és utána beállít a rossz idő.

– állítja a helyi mentalitásról Kacz Éva polgármester. – A rendezvényeket nyáron csak este hat után lehet megszervezni, mert addig mindenki dolgozik, mostanában a kertben, régebben a földeken. Az itteniek apait-anyait beletesznek a mindennapokba, de amikor érzik, hogy megérdemlik, akkor nagyon tudnak mulatni is, ezt búcsú idején mindig bizonyítják.

A falu vezetője szerint sajnálatos, hogy a búcsújárás egyre inkább eltolódott a világi hívságok, a méregdrága, ringlispíles kommersz irányába. Ennek is köszönhető, hogy sok fiatal család inkább a kirándulást választja a búcsú napján, hiszen a körhintákra kiadott pénzből akár egy kirándulás árát is fedezni tudják. Kacz Éva hozzáteszi, hogy ezt a jelenséget igyekeznek visszafordítani, ezért az idén az augusztus huszadika köré fonódó Szent István Napokra már kiállításokkal, beszélgetésekkel, koncertekkel, énekkarok és folklórcsoportok bemutatkozásával tarkított családi fesztivált szerveznek.

– Nádszeg a régió utolsó faluja, ahol az emberek mentalitása teljesen más, mint a „vízen túliaké”. Máshogy élnek, máshogy gondolkodnak, mint a szomszéd falvak lakói, és még mindig tiszta mátyusföldi nyelvjárásban beszélnek. Nádszeg évszázadokon keresztül elszigetelt közösséget alkotott, talán ezért is maradt meg a magyar tömb és az erős vallásosság. A máshonnan jötteket beengedik, de hosszú évtizedek után is azt mondják rájuk, hogy „gyüttmentek”. Nádszegen jellegzetes vezetéknevek vannak; sok a Juhos, a Győry, a Sárkány, és hogy megkülönböztessék az azonos nevű családokat, csúfneveket vagy ragadványneveket adtak egymásnak az ősapák keresztnevéről.

A fiatal polgármester elmondja, hogy a betelepülés inkább csak az utóbbi pár évre jellemző. Érkeznek ide szlovák nyelvterületről is, pedig a község nem esik a nagyvárosok vonzáskörzetébe. Örömteli hír ugyanakkor, hogy szépen növekszik a gyerekek száma a faluban, a polgármester szerint éppen a legmélyebb demográfiai csökkenésből tartanak kifelé. A magyar óvodában jelenleg hatvanhat, a szlovákban huszonnégy gyermek cseperedik, míg a helyi magyar és szlovák iskolában összesen közel 330 diák tanul.

Nádszeg magyar óvodája a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően nemrég újult meg. Az óvodások új pavilont kaptak, így jelenleg minden csoport külön helyiségben tudja tölteni az időt. A belső tereket műszakilag és a berendezést tekintve is felújították, a kékfestőben pompázó óvoda méltó és szép környezetet ad az oktató-nevelő munkának. Kacz Éva hozzáteszi, a szlovák óvodát is próbálják önerőből újítgatni, a falu költségvetéséből fejleszteni. A közeljövőben ennek az intézménynek az átfogóbb felújítására próbálnának támogatást szerezni a szlovák államtól, hogy ne csak a magyar óvodások legyenek kényelmes és festői környezetben.

A polgármester szerint az önkormányzat bizottságai is nagyon fontos szerepet töltenek be Nádszeg életében. A kulturális bizottság fogja össze és ad keretet a polgári társulások munkájának, hiszen a nádszegi emberek tevékenysége nagyon sokrétű. Nagyon büszke arra, hogy a nádszegi szervezetek és polgári társulások rengeteg érdekes és minőségi programot, rendezvényt szerveznek a kulturális, sport-, illetve a szociális élet minden területén, amivel leveszik a terhet a község válláról, amely igyekszik pályázatokat kiírni a támogatásukra.

Nádszeg legkiemelkedőbb programjai közé tartozik a március 15-ei ünnepi megemlékezés, a gyermeknapi vigadalom, a búcsúi ünnepkör, valamint az adventi időszak méltó megünneplése. A községnek hosszú évek hagyományára épülő énekkara a Zsálya, de említést érdemel a méltán híres fúvószenekar is.  Néptánccsoportja, a Nádos idén novemberben lesz tízéves. A történelmi és hazafias témájú előadásokat a Mátyusföld Magyar Összefogás polgári társulás szervezi. Ezek mellett működnek itt galambászok, kutyatartók, de sokrétű a sportélet is.

Ahhoz, hogy Nádszegről az ember átjusson a Csallóközbe, két vízen, két hídon kell átkelnie. Hajdanán nem volt egyszerű kijutni a faluból, talán ezért is alakult ki ez a különleges kis szigetvilág és az erős összetartozástudat a helyiekben. A polgármester beszélgetésünk végén nevetve jegyezi meg, hogy Nádszeg önellátó, ahol minden megtalálható, kivéve a vasútállomást.