Mocsáry Lajosra emlékeztek Kurtányban és Fülekkovácsiban
A fülekkovácsi Csemadok alapszervezet minden évben megemlékezik a falu szülöttéről, Mocsáry Lajosról. Az ünnepség keretében megkoszorúzták a kurtányi Mocsáry kúria alatti emléktáblát, majd Fülekkovácsiban, kultúrműsorral folytatódott a program, melyben a helyi csoportok mellett a testvértelepülés, a magyarországi Andornaktálya kórusa is fellépett.
Mocsáry Lajos, politikus, író, közéleti személyiség, Kurtány szülötte, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja, mégis kevesen tudják, ki volt ő. Életébe, munkásságába Böszörményi István, helytörténész avat be. „Nógrád megye legnevezetesebb szülöttei Madách Imre és Mikszáth Kálmán, illetve Mocsáry Lajos, aki sok mindenben hasonlít az előzőekhez. Egyrészt kortársuk volt, a 19. század első fele mindhármuk születési ideje. További kapcsolódási pont, hogy mindhárman eldugott kis nógrádi falvakban születtek, mindhárman voltak hosszabb-rövidebb ideig országgyűlési képviselők, Mocsáry Lajos a legtovább, 30 évig, és persze mindhárman tollforgatók voltak”- tudatta Böszörményi István, helytörténész.
Amíg Madách és Mikszáth a szépirodalmat művelte magas fokon, addig Mocsáry Lajos inkább a közéleti, közírói tevékenységet. Életében volt két fontos momentum: hű volt a 1848-hoz és a 1868-hoz. „A 48 természetesen az 1848-as forradalom és szabadságharc eszméjére vonatkozik, azon belül is a függetlenségre. Tehát Magyarországnak az osztrák uralkodóháztól való függetlenségére. Mocsáry mindvégig ellenezte a kiegyezést, mert szerinte Magyarország azokkal köt szövetséget, akik a romlást okozzák, a Habsburg uralkodóházra gondolt, és azoktól távolít el, akikkel őszinte barátságban kéne építeni a jövőnket. Itt pedig a korabeli nemzetiségekre, szlovákokra, románokra, szerbekre és másokra gondolt”- tette hozzá.
Az 1868-ban jóváhagyott törvény szabályozta az akkori nemzetiségi jogokat, elsősorban a nyelvhasználatot. A törvény kimondta, hogy az államnyelv ugyan a magyar, de helyi, községi, iskolai, egyházi, sőt, megyei szinten a tárgyalási nyelv olyan, amelyet az adott kisebbség létszámának megfelelően jóváhagy, használni akar, és használni tud. Sajnos a kiegyezés utáni magyar kormányok a törvényt nem mindig tartották és tartatták be. Ezekre a hiányosságokra mutatott rá Mocsáry Lajos.
„Abból a felismerésből indult ki, hogy idézem: 1000 éve együtt élünk. Tudnánk-e valamire azt mondani, hogy ezt szlávok, amazt magyarok tették. Nem közösen történt minden?” Illetve ennek folyományaként azt is vallotta, és hangoztatta élete végéig, hogy „Egy hazának az emelkedésén több nemzet is munkálkodhatik. Az egyes nemzetiségek megélhetnek békében egymás mellett és úgy nézhetik magukat, mint egy hazának, a honnak gyermekei és testvérek egymás között.” Ezt az elvet érvényesítette aztán úgy képviselőként, mint íróként és különböző szinteken, különböző vállalt, választott tisztségekben és publicisztikájában, nyomtatásban megjelent műveiben”- magyarázta a helytörténész.
Mocsáry Lajos emlékezetére a Népjóléti Minisztérium 1992-ben létrehozott Mocsáry Lajos Alapítványa 2004-ig segítette a határon túli magyarságot. A szervezet által 1996-ban alapított Mocsáry Lajos-díjjal évente három-négy személyt jutalmaztak meg. Emléktábla őrzi emlékét Andornaktályán, Egerben, Kurtányban, Losoncon és Füleken utcát neveztek el róla. 2002 óta Mocsáry nevét egy füleki magyar tannyelvű alapiskola viseli.
