Mindhalálig próbatétel volt Kiss Mihály élete
Zsúfolásig megtelt a komáromi Csemadok Galéria a november 23-án a Csemadok Komáromi Járási és Városi Szervezete, valamint a Teátrum Társulás által rendezett Kiss Mihály-emlékesten. A Csemadok Komáromi Területi Választmánya mindenkor helytálló titkárának emlékét születésének 75. és halálának 10. évfordulója alkalmából közösen idézték fel rokonai, barátai és egykori harcostársai. A lassan 70 éves Szövetség közelgő jubileumának előzöngéje egy tervezett emlékest-sorozat nyitánya is volt.
Példaértékű a komáromi református temetőben bő egy évtizede örök álmát alvó Kiss Mihály (1943-2008) áldozatkész, sokrétű magyarságszolgálata. Évtizedeken át aktívan és a következményeket bátran vállalva vette ki részét a felvidéki magyarság sorsfordítását célzó tetteiből. Legyen az kulturális értékeink éltetése, rendezvényszervezés, hazai magyar párt alapítása, jogvédő bizottsági munka…
Az 1943. október 5-én Komáromban született fiatalember 1965-ben szervezője, később elnöke lett a búcsi Petőfi Ifjúsági Klubnak, s annak keretében esztrád- és tánccsoportot alapított. Annak tagjaival az árvíz után járásszerte megmaradt kultúrházakban ingyenes kultúrműsorral szórakoztatták a lakosságot. Majd Izsák Lajossal létrehozta a Petőfi Irodalmi Színpadot, melynek rendezője is volt. Előadásaikkal a Jókai Napokon számtalan díjat nyertek.
1966-tól a Csemadok járási titkárságán irányította az alapszervezetek tevékenységét. Alapító tagja volt a Magyar Ifjúsági Szövetségnek, majd annak járási elnökeként és a MISZ Központi Bizottság elnökségi tagjaként tevékenykedett. Koordinálta az ifjúsági szervezetek munkáját, nyaranta pedig Duray Miklóssal, Duka Zólyomi Árpáddal és Kurucz Sándorral egyike volt a Nyári Ifjúsági Táborok parancsnokainak, szervezőinek. A ´68-as események elszánt résztvevőjévé vált. A MISZ feloszlatását követően annak vezetőit üldözni kezdték. Őt elbocsátották a Csemadokból, majd az ógyallai kultúrotthonból is, véget vetve aktív kultúrtevékenységének.
1975-től visszatért a hajógyárba és 15 éven át tervezőként és projektánsként dolgozott. Közben bekapcsolódott a Csemadok búcsi, majd komáromi alapszervezetének tevékenységébe, illetve az Örsújfalun rendezett Nyári Művelődési Táborok, később pedig a Selye János Napok szervezésébe.
A 80-as években részt vett a Duray Miklós által vezetett Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájában. Jelen volt a Csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988 című dokumentum végső megfogalmazásánál, Dunaradványon. Az 1989 novemberi bársonyos forradalom idején az országos sztrájk egyik szervezője, illetve az államhatalommal és a Csehszlovák Kommunista Párttal tárgyaló Szabad Fórum komáromi küldöttségének tagja lett.
1990 elején az Együttélés Politikai Mozgalom megalapításából is kivette a részét, majd annak városi és járási elnöke, valamint az Országos Tanács tagja volt, egészen az MKP megalakulásáig. A hajógyárat hátrahagyva, a MATESZ szervezési osztályának vezetőjeként vett részt az intézmény Jókai Színházzá történő átszervezésében. Közben a Csemadok rehabilitálta őt, s ősztől megválasztották a Szövetség komáromi területi titkárává. E tisztségből 60 évesen megromlott egészségi állapota miatt volt kénytelen távozni. Kulturális és közéleti tevékenységéért különböző járási, országos és minisztériumi kitüntetésekben részesült.
Sokrétű áldásos tevékenységével kapcsolatos közös élményeiket, emlékeiket hajdani munka- és harcostársai, rokonai, barátai idézték fel az emlékest során. Az egyre oldottabb légkörű múltidézést egy rövid zenés-irodalmi kultúrbetét, valamint id. Batta György író-publicista bevezető beszéde előzte meg. Felolvasta a nánai Dániel Erzsébet “lélekerősítő közös csemadokos programjaikról” is megemlékező sorait, továbbá Mihályi Molnár László Szepsiből küldött levelét. Mindketten hálával gondoltak Miskára, aki mindig ott volt, ahol éppen szükség volt rá. Az általa a búcsi alapiskola jubileumi ünnepségén elmondott beszéde is elhangzott, felidézve az egyenes, szókimondó EMBER lelkületét és gondolatvilágát.
A levetített fotók és szívből jött méltatások segítségével mozaikként állt össze Kiss Mihály tartalmas életútja. Egy tisztességes, helytálló felvidéki magyar ember élete, ami mindhalálig próbatétel. A szervezők szándéka további emlékestek annak érdekében történő megtartása, hogy a komáromi régió egykori jeles egyéniségei ne merüljenek feledésbe.
