Minden térség egyedi bánásmódot igényel

A politikus – az alispáni funkció okán – nagyobb súllyal tud hatni a Lévai járás tervezett fejlesztéseire. „Alelnökként való ténykedésem ideje alatt nagyon jó munkakapcsolatokat sikerült kialakítanom az egyes megyei osztályvezetőkkel. Tisztségemből kifolyólag rendszeresebben van lehetőségem egyeztetni a hivatallal” – árulta el az alispán, akitől megtudhattuk azt is, hogy bármilyen felmerülő problémát gyorsabban tudnak orvosolni, mivel egy beruházás tervezési fázisától a megvalósításig jobban lekövethető a folyamat.

A civilben vállalkozóként dolgozó politikus a középiskolák helyzetéről is beszélt, kiemelve azokat a megyei erőfeszítéseket, amelyek a tanintézmények épületeinek felújítása és berendezéseik korszerűsítése érdekében történtek: „Amikor Nyitra megye 2002-ben átvette a közel 100 középfokú tanintézményt és annak fenntartását, szembesülni kellett azzal, hogy az oktatási intézményeknek otthont adó épületek nagyon rossz állapotban vannak; a 2008-as gazdasági világválság következményeként ráadásul a költségvetést is szűkíteni kellett. Az ekkor teljesen leállított felújítások csak négy évvel ezelőtt indultak be újra.”

Csenger Tibor szót ejtett a Nyitra megye déli részén működő középiskolák helyzetéről is, hangsúlyozva a Komáromi járásban működő nyolc középfokú tanintézmény jelentőségét: 

„A komáromiak erős iskolák, itt talán nem is olyan jelentős a konkurenciaharc a járáson belül, sőt a Selye János Gimnázium és az Ipari Szakközépiskola vonzáskörzetébe tartozik szinte az egész megye déli része és a dunaszerdahelyi régió is. Ezáltal meg tudnak maradni erős, színvonalas iskoláknak.”

A megyei alelnök továbbá elmondta, hogy már csak azért is fontosnak tartja az összes iskola épületének korszerűsítését, hogy a tanulók ne csupán azért látogassanak egy távolabbi oktatási intézményt, mert szülővárosuk iskolájának épülete nem teremt megfelelő körülményeket a színvonalas oktatásra.

„A komáromi iskolákban az elmúlt 11 évben átlagban 15–20 százalékos csökkenés jelentkezett a diáklétszámok vonatkozásában. Ez az arány még így is jobb az egész megye 30–40 százalékos átlagánál. A megye déli részének keleti térségében viszont több mint 50 százalékos csökkenés figyelhető meg ezen a téren.  A diákok létszámának jelentős csökkenése okán ezek az oktatási intézmények különböző gazdasági megszorításokra vannak rákényszerülve. A fejkvóta rendszere nem kedvez nekik. Ilyen esetekben a megye dolga ezen középiskolák támogatása. A komáromi régió iskolaügyi fejlesztései ezért is sokkal nagyobb mértékűek, de a fent ismertetett okokból kifolyólag esetükben az uniós pályázatokat is könnyebb átvinni a megye vezetésénél” – nyilatkozta Csenger.

Hozzátette:

„A többi magyar tanítási nyelvű iskolába ennek az összegnek talán csak a negyede fog jutni. A komáromi Ipari Szakközépiskola számára – műhelyfelújításra és berendezésre – az Integrált Regionális Operációs Program (IROP – Integrovaný regionálny operačný program) pályázatán keresztül lett megítélve 1,5 millió euró, amihez további 800 ezer euró jár az épület hőszigetelésére. A Selye János Gimnázium 1,8 millió eurót felhasználva újulhat meg.”

Az iskolaügy mellett a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnének, hiszen a megye hatáskörébe tartozik a másod- és harmadrendű utak fenntartása, karbantartása és korszerűsítése.

„Nyitra megye területén több mint 2000 kilométer közút halad végig, melynek háromnegyede harmadosztályú. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a teherforgalom, amely az utakat rendkívül megviselte. Ezen utak felújítási költségeit uniós támogatásokból vagy önerőből tudjuk fedezni.”

„Az elkövetkezendő hónapokban, években további 14 másodosztályú útszakasz felújítása fog megvalósulni az IROP keretén belül” – árulta el az alispán, aki rávilágított arra is, hogy a harmadosztályú utak javítására szánt pénz többnyire a megye saját költségvetéséből van elkülönítve.

2017-ben 6 millió eurót költöttek erre a célra, az idei költségvetésbe szintén 6 milliós összeg került be. „Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy a megye északi részén sokkal több út lett felújítva. Ezt felismerve a tavalyi és a tervezett 2018-as útfelújítások már az ez irányú arányosítás elvén lettek betervezve. Ezért is mondhatom örömmel, hogy az útfelújítások jelenleg körzetek szerinti arányos, kilométeres leosztásban történnek.”

Az állami szociális intézmények – az idősek otthonai, a gyermekotthonok, a hosszan tartó betegségekkel küzdők számára kialakított speciális bentlakásos létesítmények – szintén a megyéhez tartoznak. Mivel egyre nagyobb igény mutatkozik ezekre a szociális szolgáltatásokra, és mivel az évek során több alkalommal változtak a rájuk vonatkozó előírások, ezért az épületek átalakítása és felújítása óriási beruházásokat igényel.

A megye fontosnak tartja a kultúrát szolgáló intézmények: a regionális kulturális központok, a színházak, a múzeumok, a könyvtárak és a galériák fejlesztését is.

„A következő évre a színház homlokzatának javítását és további ablakcseréket tervezünk.”

Nyitra megye a turisták által kevésbé látogatott régiók közé tartozik, azonban az elmúlt évek során világossá vált, hogy néhány térségében a turizmus fejlesztése és az abból származó bevétel jelenthetné a kitörési pontot. Ez főleg arra a déli térségre érvényes, ahol sajnos elmaradtak a gazdasági fejlesztések.

„Az erre a célra kialakított támogatási rendszerünk az idegenforgalomban lebonyolított tevékenységet segíti. A turizmusnak nagy ereje van, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások tovább generálhatják a gazdasági növekedést. Célunk tehát az ezzel foglalkozó vállalkozók, szervezetek, régiófejlesztési ügynökségek összefogása. Bízunk benne, hogy terveink szerint 2020 tavaszán átadhatjuk a forgalomnak a Helemba és Ipolydamásd között elkészülő Ipoly-hidat. Így nem lesz akadálya annak, hogy az Eurovelo nevű nemzetközi kerékpárút hiányzó szakasza is elkészüljön az Ipolydamásd–Párkány–Muzsla szakaszon. Erre különböző szolgáltatásokat tudnánk rákötni, akár az agroturizmussal, akár a fürdőturizmussal kapcsolatban” – sorolta a tennivalókat a megyei alelnök.

Az elmúlt időszakban megyei szinten Komárom–Esztergom megyével és Pest megyével semmilyen számottevő együttműködés nem valósult meg. „Véleményem szerint ezen mindenképpen változtatnunk kellene, ezért is indítványoztam ennek az újragondolását. A komáromi régiót és a Duna mentét járva, megfigyelhetjük, hogy az egyes határ menti szervezetek, városok és intézmények között nagyon szoros a kapcsolat, ezt szeretnénk megyei szintre kiterjeszteni. Jelenleg Pest megyével közösen veszünk részt egy pályázaton, amelyet az Interreg együttműködési program írt ki. Ennek pozitív elbírálása a budapesti székhelyű megyével közösen megalapított gazdasági együttműködési társaság első nagyobb eredménye lenne.

– mondta el az alispán, aki a határon átívelő kapcsolatok koordinálásáért is felel.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy régiónk hétköznapjaiban – többek között éppen Csenger Tibor munkájának köszönhetően – tetten érhető a megyei törődés, viszont még így is jócskán maradt tennivaló…