Méri Szabolcs: Szőgyén olyan falu legyen, ahol jó gyereknek lenni, családot alapítani és megöregedni
Szőgyén múltja egészen különleges, hiszen a mai község két egykori település, Magyarszőgyén és Németszőgyén egyesítésével jött létre. A gazdag történelmi örökség mellett azonban legalább ilyen fontos kérdés a jövő: hogyan lehet helyben tartani a fiatalokat, megfelelő körülményeket teremteni a családoknak, és gondoskodni az idősekről? Méri Szabolcs 2018 óta vezeti a települést, jelenleg második polgármesteri ciklusának végéhez közeledik. Az elmúlt nyolc év eredményeiről, Szőgyén közösségi életéről és a következő időszak terveiről beszélgettünk vele.
Fejlesztések két válság között
Méri Szabolcs 2018-ban lett Szőgyén polgármestere. Mint mondja, már indulásakor világos elképzelése volt arról, milyen irányba szeretné vezetni a községet. A rendezett, átlátható és takarékos működés mellett fontos célként határozta meg, hogy minél több pályázati forrást sikerüljön a településre hozni.
Fontos volt számomra, hogy a fejlesztések ne csak jól mutassanak, hanem a mindennapi életet könnyítsék meg a gyerekekét, a családokét és az idősekét egyaránt
– fogalmazott.
Az elmúlt két ciklusban több jelentős beruházás is megvalósult. Felújítottuk az iskolát, ahol egyebek mellett szigetelés, új villanyhálózat és futópálya készült, de megújult a futballpálya is. Új játszótereket építettünk, felújítottuk a hulladékgyűjtő udvart, a tájház pedig új közösségi térrel bővült. A kultúrház és a községi hivatal épületének szigetelésére és felújítására szintén sor került
-sorolta Méri Szabolcs.
A polgármester szerint
ezek a beruházások egyszerre szolgálják az életminőség javítását és a takarékosabb működést: a gyerekek jobb körülmények között tanulhatnak, a családok több közösségi teret használhatnak, az energetikai korszerűsítéseknek köszönhetően pedig a község fűtési költségei is csökkentek.
Az elmúlt nyolc év ugyanakkor korántsem telt válságok nélkül. Előbb a világjárvány, majd az energiaárak emelkedése és az infláció nehezítette meg az önkormányzat működését.Ezek a falu költségvetését is alaposan megterhelték. Emellett a pályázati rendszer sokszor lassú és bürokratikus, egy-egy nagyobb projekt előkészítése és elszámolása évekig tart. Ehhez türelem és kitartás kell
– mutatott rá.
Két Szőgyénből egy község
Szőgyén történelme sajátos kettősséget hordoz.
A tatárjárás során a település elpusztult, majd IV. Béla uralkodása alatt új telepesek érkeztek a vidékre. A németek a falu északi részén telepedtek le, ebből alakult ki Németszőgyén, amely hosszú időn keresztül Magyarszőgyén mellett önálló településként létezett.
Méri Szabolcs szerint ennek emléke ma is fontos része a helyi identitásnak. Szőgyén azon kevés települések közé tartozik, amelyek több kataszteri területtel rendelkeznek, ráadásul mint a polgármester hangsúlyozta, Szlovákiában egyedül itt szerepel a magyar szó egy kataszteri terület hivatalos nevében.
A két egykori település határát szimbolikusan a barokk Nagyboldogasszony-templom is őrzi: az épület egyik fele Magyarszőgyén, a másik Németszőgyén területén áll. A két községet végül 1941-ben egyesítették.
Én ezt a kettősséget értéknek tartom, a falu gazdag múltjának része, amit érdemes ápolni és a fiatalabb nemzedéknek is átadni
– hangsúlyozta Méri Szabolcs, aki szerint ebben fontos szerepet tölt be a tájház és a helytörténeti munka is.
Több térség találkozásánál
Szőgyén földrajzi fekvése is sajátos. Közigazgatásilag az Érsekújvári járáshoz tartozik, ugyanakkor Párkány és Zselíz közelsége miatt több térséghez is szorosan kapcsolódik. Ez a hétköznapokban is érzékelhető, hiszen a helyiek munkába, iskolába vagy éppen ügyintézésre különböző irányokba járnak.
A település térségi szerepét erősíti, hogy Szőgyénben működik a közös építésügyi hivatal, amely 19 község ügyeit intézi.
Szőgyén egyfajta összekötő szerepet tölt be a térségben. Nagy, élő magyar közösségként fontos, hogy megtartsuk a fiatalokat, és a falu vonzó lakóhely maradjon. Ez a térség magyarsága szempontjából is lényeges
– mondta a polgármester.
A közösség ad életet a falunak
A település életében a sportnak és a civil szervezeteknek is jelentős szerep jut. A labdarúgó-, kézilabda- és asztalitenisz-klub mellett dalkörök, néptáncosok, a nyugdíjasklub, az önkéntes tűzoltók, a cserkészek és a Mária-légió is aktívan részt vesznek Szőgyén közösségi életében. A rendezvények közül Méri Szabolcs külön kiemelte az idén már 19. alkalommal megrendezett Pató Pál-napokat, valamint a Tájházi Találkát és a Pajtatitkokat.
Ezeken nemcsak kikapcsolódunk, hanem a falu közösségét is erősítjük. Ezúton is köszönöm a sok munkát és segítséget mindenkinek. A község igyekszik minden egyesületet és civil kezdeményezést a lehetőségeihez mérten támogatni, mert nélkülük nem lenne élő a falu
– fogalmazott.
A magyar közösség megmaradása a mindennapok része
Méri Szabolcs a Magyar Szövetség színeiben készül megmérettetni magát. Döntését elsősorban azokkal az értékekkel indokolja,
amelyeket a párt képvisel, és amelyek, mint mondja, egy olyan településen, mint Szőgyén, közvetlenül is jelen vannak a hétköznapokban.
Számomra fontos a magyar közösség megmaradása, az anyanyelvű oktatás és kultúra, valamint a régiónk fejlődése. Egy olyan községben, mint Szőgyén, ezek nem elvont politikai kérdések, hanem a mindennapok részei
– mondta.
Hozzátette ugyanakkor, hogy
polgármesterként kezdettől azt az elvet követte, hogy Szőgyén valamennyi lakosát képviselje, nemzetiségtől és pártszimpátiától függetlenül.
Bérlakások, nyugdíjasotthon és az Almavölgy megmentése
A következő ciklusra Méri Szabolcs három nagyobb célt határozott meg. Ezek közül az első a bérlakások építése, amellyel elsősorban a településen maradni kívánó fiatalokat segítenék.
A kijelölt területet, ahol korábban romos épületek és bozót volt, már megtisztítottuk, elkészültek a szükséges tanulmányok, jelenleg pedig az engedélyezési folyamat zajlik
-számol be róla a polgármester.
A második nagy terv egy nyugdíjasotthon létrehozása.
Azt szeretnénk, hogy idős korában senkinek ne kelljen elhagynia a falut
– fogalmazott Méri Szabolcs.
A harmadik elképzelés egy egész terület átfogó megújításáról szól.
A község szeretné megmenteni az Almavölgyet, ahol még számos kisebb parcella, fasor és bokros terület található. Ehhez kapcsolódna a rondella, a mintegy hétezer éves földvár felújítása és környezetének rendezése. A tervek a régi épületekre, parkokra, tavakra és zöld területekre is kiterjednek
-foglalta össze a polgármester.
Méri Szabolcs szerint mindebből olyan környezetet szeretnének kialakítani, ahová a családok szívesen járnak ki, és amelyre az egész település büszke lehet.
A tervek megvalósításának legnagyobb akadálya várhatóan a szükséges pénzügyi források előteremtése lesz. Ekkora beruházásokat a község saját költségvetéséből nem lehet finanszírozni, ezért továbbra is jelentős szerepet kapnak majd a pályázati források
-jelenti ki a polgármester, aki szerint ebben az elmúlt nyolc évben már komoly tapasztalatokat szereztek.
Nagyon sok munka vár még ránk. De ha együtt dolgozunk, ahogy eddig, Szőgyén olyan falu lesz, ahol jó gyereknek lenni, jó családot alapítani és jó megöregedni
– összegezte és zárta a beszélgetést Méri Szabolcs.
