Mennyire hatékony Szlovákiában az árvízvédelmi rendszer?
Az árvízi védekezés szempontjából Pozsony is kulcsfontosságú pont, mivel árvízi helyzete kihatással van az egész Csallóközre – mondta a Pravda.sk portálnak Ladislav Gáll, a Vízgazdálkodási Építő Vállalat (VVB) volt vezérigazgatója. Hozzáfűzte: a fővárosban 2010-ben fejeződött be az új védőrendszer kiépítése. „Ez lesz az első tűzpróba, remélem jó eredménnyel végződik” – nyilatkozta.
Ladislav Gáll elmondta azt is, hogy Csehországban a 2002-es árvíz óta nem sikerült megvalósítani bizonyos árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket. A németek is elismerték, hogy Drezdától Bajorországig több védőmű volt befejezetlen.
A hazai árvízi védekezés másik kulcsfontosságú eleme a bősi (Gabèíkovo) vizierőmű, ahol irányítani lehet a víztömeg áramlását. Anton Švec, a bősi vizierőmű igazgatóhelyettese szerint rendkívül fontos, hogy Pozsony Dunacsúny (Èunovo) városrészénél megfelelő módon törjék meg az árhullámot. A víz egy részét a felvízcsatornába irányítják, amelynek gátjai a mostaninál jóval nagyobb vízmennyiséget is elbírnak. Az árhullám másik részét azonban a Duna régi medrébe kell irányítani, amely nem biztos, hogy be tud fogadni ennyi vizet - fűzte hozzá az igazgatóhelyettes.
Švec ennek ellenére úgy véli, nem lesz nagyobb baj. Elmondása szerint a víztározóban és a felvízcsatornában jelenleg nem túl magas a vízszint, mert az érkező víznek egyfajta „tartalékot” alakítottak ki, hogy az árhullám egy részét legyen hova elvezetni. Hozzáfűzte, a víztömeg egy részét a Duna régi ártere fogadhatja majd be. Az igazgatóhelyettes úgy véli, az árhullám Szlovákiában nem lesz olyan magas és erős, mint Németországban volt, mivel a víz ahogy vonul, egyre jobban "szétterül", miáltal veszít az intenzitásából.
Ladislav Gáll szerint kérdéses, hogy Bős (Gabèíkovo) mellett miként viselkedik majd a víz az elvezető csatornánál. 2002-ben például a baloldali gát szakadásától kellett tartani, végül azonban a szakemberek megoldották a problémát. „Az árvízvédelmi védekezés programja keretében a gátat megerősítették és felépült egy tömítésekkel ellátott, 8 kilométer hosszú, Szapig húzódó fal. Kíváncsi vagyok azonban, hogy a csatorna jobboldali gátja miként viselkedik majd. Az még nincs befejezve a tervezett hosszúságban“ – árulta el. Hozzáfűzte: ha a Duna ki is önt ezen a részen, a házakat nem árasztja majd el, csak a rétek kerülnének víz alá.
A volt vezérigazgató szerint a révkomáromiak csak akkor lennének nagy veszélyben, ha Nyugat-Szlovákiában intenzív esőzésekre kerülne sor. Ez esetben ugyanis a Vág (Váh) folyó szintje is jelentős mértékben emelkedhetne, ami a Duna áradásával együtt akár katasztrófahelyzetet eredményezhetne.
frissítve