Megújul a borzovai református templom kazettás mennyezete

Fábián Gergő 2018. november 08., 12:40

Októberben lezárult a borzovai református templom kazettás mennyezete felújításának első fázisa. A tervek szerint a jövő év folyamán befejeződő munkálatokról Mézes Árpád szobrász-restaurátorművésszel beszélgettünk.

Fotó: Fábián Gergő

A 16. századi református templom – amelynek bejáratához a mellette álló, 19. századból származó, haranglábként funkcionáló klasszicista tornyon át juthatunk – érdekessége, hogy teljes egészében megmaradt a ritka, népies stílusban festett belső berendezése, a kazettás mennyezet, a karzat, a szószék és a templomi padok.

Mézes Árpád rámutatott, a templom sok érdekességet rejthet, ugyanis ott még nem folyt építészettörténeti, művészettörténeti vagy régészeti kutatás, s az általa végzett restaurátori kutatás is csak a belső fa berendezésre terjedt ki. Azt mindenesetre tudjuk, hogy az épület mérete eredetileg a mai fele lehetett, majd ezt a 18. században kibővítették, s a templombelsőt 1788-ban Bede Pál asztalos-festő újrafestette. Az eredeti berendezés, ami máig megmaradt, több mint száz évvel korábban készült.

Képgalériánk:

„Bede Pál többek közt átfestette a mennyezetet is, a kazettákon kék mezőben csillagokat helyezett el. Idővel a régi mennyezet festékréteg állaga annyira leromlott, hogy fokozatosan levált a fafelületről, alatta pedig megjelentek az eredeti, virágmotívumos minták lenyomatai. Ma már csak néhány kazetta rajzolatának a körvonala maradt meg, ezt próbáljuk most Koreň Sándor kollégámmal együtt megmenteni” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, a karzat megmaradt eredeti festése megegyezik a mennyezet kazettáinak virágmotívumaival, ezekből kiindulva folytatódik majd az egyes kazetták rekonstrukciója.

A munkálatok több fázisban zajlanak. A kazettákat nem akarták eltávolítani, a restaurálás helyben történik. Ehhez első lépésként felülről kitakarították a mennyezetet, André János tiszteletes szervezésével a helybéliek és a környező falvak híveinek segítségével. A felső deszkaborítás eltávolítása után, a restaurátorok rovar és gomba elleni fertőtlenítőszerrel kezelték le a deszkafelületeket. A restaurátor megjegyezte, a szú nem végzett nagy pusztítást a mennyezeti fa anyagában. Problémát jelent viszont, hogy korábban helyenként beázott a tető, amit a gerendák és a mennyezet eléggé megsínylett, másrészt az évek során az aránylag hosszú deszkalapok megvetemedtek és összeszáradtak, így az összetételeknél rések keletkeztek. A fellazult és lepergő festékréteget konzerválták, a réseket pedig keskeny lécdarabokkal kitömítették. A kazetták kovácsoltvas cigányszögekkel vannak rögzítve.

Képgalériánk:
Fotó: Fábián Gergő

„Az egész mennyezet szerkezete annyira stabil, hogy valójában nem kellett hozzányúlni. A szögfejeket meghagytuk eredeti formájukban, ahogy annak idején felszögelték. A lécezést, ahol kellett, facsavarokkal erősítettük meg” – fejtette ki.

Ezután következett a festés rekonstrukciója, mert az évek során a színek teljesen kifakultak és elváltoztak. A tisztítás során megtalálták az eredeti színeket, a sötétkék alap mellett a kazetták szélén található lécek világoskék és piros színe dominál, illetve a csillagok világossárga színe.

„Az eredeti virágos mintákon persze több szín előjön majd, de ez a következő szakasz része lesz”. A legnagyobb kihívásnak az eredeti festett képek rekonstrukcióját nevezte a szakember. Borzován a munkálatok az idén szeptemberben kezdődtek, s jövőre folytatódnak, a mennyezet teljes restaurálásával. Tervezik a teljes belső berendezés restaurálását.

Gömöri kötődések

A Zselízen élő szobrász-restaurátor művész egyébként több szállal is kötődik Gömörhöz. Egyrészt az egyetem után Rozsnyóra került, az Állami Restaurátori Műhelyek lőcsei és rozsnyói műtermében dolgozott Székely László restaurátor irányítása alatt, illetve a felesége Gömörhorkáról származik. Másrészt restaurátorként a környéken sokfelé megfordult, dolgozott a pelsőci református templom gótikus mérműves kő ablakain, a krasznahorkai vár kapuján, a berzétei templom szószékkoronáján, a martonházi (Ochtiná) evangélikus templom barokk szószékén és oltárán, Gömörhorkán egy 18. századi barokk kazettás karzaton, Jánosiban a román kori bencés templom nyugati homlokzatán, de ott volt Rimaszombatban a Tompa Mihály-emlékmű áthelyezésénél is, csak hogy néhányat említsünk.

Képgalériánk:
Fotó: Fábián Gergő

„Nagyon szívesen járok vissza Gömörbe, ez szinte a második otthonom” – fogalmazott. Egyúttal elmondta, jelenleg a füleki ferences templom főoltárán és a felsőmecenzéfi római katolikus templom mellékoltárán dolgozik.

Mindemellett egy további szál is Gömörhöz, pontosabban Rozsnyóhoz köti Mézes Árpádot, a városban ugyanis két, általa készített emléktábla található. Az ő keze munkáját dicséri a város főterén látható, márványból készült Petőfi Sándor-emléktábla, valamint az az emléktábla is, amelyet az idén augusztusban Tichy Kálmán festőművész, grafikus, muzeológus tiszteletére – a születésének 130. és halálának 50. évfordulójára alkalmából meghirdetett emlékév keretében – helyeztek el a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatóságának falán.

A restaurálás és szobrászat mellett Mézes Árpád a zenélésnek is hódol. „Amatőr népzenész vagyok, ahogy szinte az egész családom, Matyi fiam kivételével, aki már profi zenészként a kassai filharmónia koncertmestere” – mondta a restaurátor, aki egyben a Pengő zenekar vezetője és prímása. Többnyire táncházakban zenélnek, jelenleg havi rendszerességgel Esztergomban, emellett nagyon sok tánccsoportot kísértek, a borzovai Árvalányhajtól vagy a nagyidai Ilosvaitól kezdve a rozsnyói Búzavirágon, a komáromi Hajóson, a zselízi Kincsőn, a farnadi Nádason, a nagykéri Mórincán át a körmendi Béri Balogh Ádám Táncegyüttesig, az utóbbival Olaszországba, Finnországba és Csehországba is eljutottak. 2005-ben jelent meg első CD lemezük, jelenleg a második lemezük stúdiófelvételei készülnek.

0 HOZZÁSZÓLÁS