Megelőzhető lett volna a D1-esen történt tömegbaleset?

„Az ilyen eljárás gyakori például a szomszédos Ausztriában. Abban az esetben, ha az útszakasz csak jelentős bonyodalmak árán járható vagy teljesen járhatatlan, akkor baleset-megelőzés céljából lezárják azt” – mondta Ondrej Matej, a Közlekedési és Gazdasági Intézet (IDH) igazgatótanácsának elnöke. Mint megjegyezte, senki sem vár arra, hogy az úton tömegkarambol történjen, amely során nem csak jelentős mértékű anyagi károk keletkezhetnek, hanem az emberek élete, egészsége is veszélybe kerül.

Michaela Michalová, a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság (NDS) szóvivője szerint ők csak a téli útkarbantartásért felelősek. „Az autópálya lezárása teljes mértékben a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ez esetben az autópálya-rendőrség az időjárási viszonyok romlása és több baleset miatt így döntött” – mondta a szóvivő a csütörtöki helyzet kapcsán.

Ondrej Matej rámutatott, hogy már régóta ismertek azok a veszélyes útszakaszok, amelyeken rossz időjárási viszonyok esetén szinte lehetetlen biztosítani a járhatóságot. Ezek közé tartozik a D1-es autópálya Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) és Poprád (Poprad) közti szakasza is, ahol a tömegkarambol történt. További hasonló útszakasz például a dóvali hágó (Donovaly), ahol sűrű havazás és jegesedés esetén gyakran fordulnak keresztbe az úron kamionok, illetve történnek ütközések.

A Közlekedési és Gazdasági Intézet szerint az államnak nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a balesetek megelőzésére, s a nehezen átjárható útszakaszokat kedvezőtlen időjárás esetén le kellene zárni. Erre a célra igénybe veheti a rendőrség munkatársait és járműveit, s a jövőben az intézet szerint védőkorlátok elhelyezését is érdemes lenne megfontolni, amelyek az utakat lezárnák, a járművezetőket pedig a megfelelő kerülőútra terelnék.