Még a próba is élmény a Stilla Pectusban
A múlt hónapban ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a párkányi Stilla Pectus kórus. A telt házas jubileumi koncerten a hála és az öröm hangjai szóltak.
Papp Katalinnal beszélgettünk, aki nemcsak a kórus karnagya, hanem a magán zeneiskola vezetője, és a régió zenei életének egyik éltetője is.
Köszönjük, hogy nem ismersz lehetetlent! Kitartásod, elhivatottságod példaként szolgál mindannyiunk számára – ezekkel a szavakkal köszöntötte Szilágyi Szilvia énektanárnő, a kórus hangképzője önt az évfordulós koncerten. Negyven év nagy idő, hogyan változott az elmúlt évtizedek alatt a kórus repertoárja?
Fennállása óta a kórus különböző meghívásoknak tesz eleget, illetve versenyeken is részt vesz. Ezért a repertoárunkat minden alkalommal az esemény tartalma és hangulata határozza meg, illetve a kötelező vagy választható művek az elvárásoknak megfelelőlen alakulnak. Kedvenceink a népdalfeldolgozások, a magyar szerzők művei, illetve most már büszkén mondhatom, hogy a kortárs zeneszerzők művei is bőven megtalálhatók műsorunkban. A kórusban egyébként már csak ketten vagyunk az alapító tagok közül.
Milyen lelkület kell a kórusban való énekléshez?
A kóruséneklés kiragad a hétköznapi problémák sorából, felemelő érzések, zenés imádságok feledtetik el velünk a gondjainkat. Mindennapjainkat is meghatározzák ezek az élmények, hiszen a legfiatalabb tagunk tizenöt éves, de többen vannak hetvenéves kor fölött is. Azok jöjjenek, akik nyitottak a közösségben átélhető örömre és az elfogadásra.
Több kóristától is azt hallottam, hogy élmény még a próba is. Mivel éri ezt el?
Megtisztulva, friss lélekkel távozunk egy-egy kóruspróbáról. Mivel gyakran kevés idő áll rendelkezésünkre az új művek betanulására, gyakorlására, kénytelen vagyok következetesen megtartani a fegyelmet. Persze a derű, a jó humor, a közös emlékek olyan élményekkel gazdagítják a próbákat, amelyek garantálják a tartós részvételt.
A jubileumi koncerten öröm volt hallani a Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola nagy létszámú gyermekkarát, valamint vonószenekarát. A koncert sikeréhez további zeneművészek, a csodás díszlet és az iskola képzőművészeinek a kiállítása is hozzájárult.
Megjelent a Magyar7 hetilap 50. számában.
