Mátyás király emlékezete Gömörben
Mátyás király születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából a nemzetpolitikai államtitkárság a 2018-as évet Mátyás király-emlékévnek nyilvánította. Az egész Kárpát-medencében számos rendezvényt, konferenciát és kiállítást tartanak, s az "igazságos Mátyás" emlékezetének ápolását Gömörben sem feledték el.
Potápi Árpád János államtitkár az emlékév programjainak kihirdetésekor kiemelte a magyar identitás szorosabbra fűzését, és azt mondta: Mátyás király erős kezű, jelentős uralkodóként vonult be a történelembe. Megerősítette Magyarországot, felismerte, hogy a fenyegető oszmán veszély ellen csak egységesen lehet védekezni.
Hunyadi Mátyás (1443-1490) az első olyan magyar uralkodó volt, aki már Közép-Európában gondolkodott és ezt származása is tükrözte, hiszen felmenői között magyarok mellett kunok, besenyők és szlávok is voltak. Mátyás király sokat tett az ország gazdasági és szellemi felemelkedésének érdekében. Nemcsak a történetírás, hanem mondáink és népmeséink is őrzik alakját. Gyakori motívumként jelenik meg, amint álruhába öltözve járja végig az országot, hogy közelebbről megismerje a szegények gondjait, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse.
A mondakört feldolgozzák a Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat, valamint a Magyar népmesék c. sorozat egyes részei, melyeken már több generáció felnevelődött, de még a mai gyermekek is örömmel nézik.
Gömörben kapáltatta meg az urakat
A Tornaljához közeli Sajógömör központjában, az evangélikus templom melletti parkban áll az urakat megkapáltató Mátyás király bronzszobra.
Holló Barnabás alkotása két éven át tartó közadakozásból készült, a szobor avatására végül 1914-ben került sor. A helyiek szerint a hangonyi születésű neves szobrászművész tiszteletdíjat nem is kért érte, csak az anyag és az öntési munkák költségét számította fel. Holló Barnabás alkotta egyébként Tompa Mihály rimaszombati szobrát is.
A gömöri szobor terméskő talapzatának egyik oldalán ez olvasható:
“Mátyás király az igazságos
Mátyás király a tréfát fölötte kedvelé,
Mátyás király feláll, s int a szőlőhegy felé.
Ím, dolgozott a munkás, míg vigadánk urak,
Ne váltanók fel őket, hogy ők vigadjanak?”
A sajógömöri szobor azért is egyedülálló, mert az uralkodót nem királyi díszben, hanem kapával a kezében ábrázolja. Ezzel és az idézett rövid versikével nyilvánvalóan arra a mondára utal, mely szerint az egyszerű parasztok fáradtságos munkáját nem tisztelő, gőgös főurakat Mátyás király megkapáltatta a hegyoldalban. A szájhagyomány útján fennmaradt történet szerint erre az esetre épp itt Gömörben, mégpedig az Őrhegy déli oldalán kerülhetett sor.
Mátyás szobrának kalandos története
A sajógömöri Lóczi Istvántól megtudtuk, hogy a szobornak létezett egy kb. 50 centis miniatűr változata, szintén bronzból, amit sokáig a polgári iskola tantestületében őriztek. Feltehetőleg a második világháború alatt tűnt el. Gömörben senkinél sem bukkant fel, így valószínű, hogy azt elvitték a településről.
Az eredeti egész alakos szobor viszontagságai a második bécsi döntés után kezdődtek. A kivonuló cseh katonák megálltak a helyiek által Mátyáskertnek nevezett park előtt, s az egyikük többször célba vette a szobrot, de a puskája a csodával határos módon nem sült el.
A háború vége felé aztán felgyorsultak az események. A település határában egy hónapig állt a front, az orosz gyalogság ugyanis nem tudott átjönni a Sajón. Az emlékmű a nagy harcok közepette azonban nem kapott találatot, pedig az idősek elmondása szerint a közelben volt felállítva az egyik aknavető, s végig nagy tűz alatt volt a falunak az a része.
Amikor tovább állt a front, itt ebben a házban volt elszállásolva egy szovjet komisszár, aki civilben gimnáziumi tanár volt - mesélte Lóczi István, akinek nagyapja 4 évig volt orosz fogságban az I.vh-ban, így írni-olvasni jól tudott és szót értett az orosszal. Ő magyarázta el neki a szobor eredetét és azt, hogy Mátyás nagyra becsülte a szőlőt művelő parasztokat.
A történet megtetszett a komisszárnak, aki több incidens során is megvédte a szobrot. Először, mikor román fosztogatók jöttek a faluba. Megálltak egy teherautóval, hogy elviszik a szobrot. A helyiek szaladtak értesíteni a komisszárt, aki fogta az oldalfegyverét és rálőtt a románokra. Azok pedig belevetették magukat a patakba és elmenekültek. Később maguk az oroszok akarták likvidálni a szobrot. Egy törzsőrmester jött ezzel a céllal, de a komisszár, aki magasabb rangban állt, ismételten megakadályozta. "Nem látja mi van a kezében? Egy kapa. Ez egy munkás a szőlőből (rabochiy vo vinograde)" - érvelt az orosz, s igazolást adott róla, hogy nem vihetik el a szobrot, amely így maradhatott a helyén mind a mai napig.
A „kapás” Mátyás király tehát több impériumváltást és a 20. század viharait is túlélte. Gömör vármegye névadó településén, az egykor városi ranggal is büszkélkedő Sajógömör községben máig nagy tiszteletnek örvend a szobor, évente meg is koszorúzzák azt.
Mátyás királynak egyébként szerte a régióban nagy kultusza van, amit abból is látni, hogy a Bátkai Alapiskola Huncutkák Színjátszócsoportja és a Füleki Gimnázium Zsibongó Kisszínpada is Mátyás királyról szóló feldolgozást mutatott be az idei Duna Menti Tavasz országos gyermek báb-és színjátszófesztivál döntőjén. Ugyancsak népszerű volt a Gombaszögi Nyári Táborban a Magyarság Háza sátra, ahol a Mátyás emlékév keretén belül számos szórakoztató programmal várták a kicsiket és nagyokat egyaránt.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2018/16. számában.)
