Másodszor lett Jókai-díjas a kolozsvári Böjthe Pál
A komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület a magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal közösen, Jókai Mór születésének 194. évfordulója alkalmából, február 16-án másodízben ünnepelte meg a Magyar Széppróza Napját a Kultúrpalota dísztermében.
A szervezők e rendezvénnyel a közelmúltban elhunyt Grendel Lajos Kossuth-díjas író emléke előtt tisztelegtek, továbbá az idei Jókai-díj is gazdára talált.
Mielőtt a jelenlevők közösen megkoszorúzták Jókai Mór szobrát, Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója beszélt a tavaly indított kezdeményezés jelentőségéről, majd odabenn folytatódott a többórás műsorfüzér.
Kulin Eduárd, a Komáromi Művészeti Alapiskola zenetanárának lenyűgöző hegedűjátéka után Keszegh Margit egyesületi elnök köszöntötte a több hazai és magyarországi helységből érkezett vendégeket. Többek között Észak- és Dél-Komárom városvezetését, Grendel Ágotát - Grendel Lajos özvegyét, továbbá Fazekas Lászlót, a Szlovák Református Keresztyén Egyház püspökét és Kiss Róbert püspöki helynököt-kanonokot, valamint az idei Jókai-pályázatba bekapcsolódott szerzőket. Majd Keszegh Béla, Komárom polgármesterének köszöntőjét távollétében Bajkai János, a Városi Hivatal illetékes osztályvezetője tolmácsolta.
Keszegh Margit sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Magyar Széppróza Napja megtartásának ötletgazdája, Gál Sándor, József Attila-díjas irodalmár betegsége miatt az idei folytatáson személyesen nem jelenhetett meg. Levelét azonban a főszervező felolvasta. Kiemelve: ez az újabb ünnepnap jó alkalom lehet az egyik legfontosabb feladatunk elvégzésére: irodalmunk és sokfelé szakadó anyanyelvünk egységesítésére.
„A magyar nemzetet és irodalmunkat ugyanis csak egészként tudom elképzelni“
- idézte Gál Sándor szavait.
Míg tavaly Pozsonyban Grendel Lajos Kossuth-díjas író Bukott angyalok című könyvének bemutatójával ünnepelték a Magyar Széppróza Napját, ez alkalommal Komáromban pályatársa, Molnár Imre emlékezett rá. Méltatása végén leszögezte: „A mi dolgunk Grendel Lajost Grendel Lajosként megőrizni a szívünkben“. Végül azt javasolta, hogy ezentúl minden évben e napon egy-egy felvidéki magyar író munkásságát is mutassák be a közösen ünneplőknek. Majd levetítettek egy részletet a Magyar Művészeti Akadémia által készített, Egy perccel rövidebb a nappal című Grendel Lajosról készített portréfilmből.
Tóth László József Attila-díjas költő, színház- és művelődéstörténész Lajos barátja pályáját bemutató előadása elején megjegyezte: rá nem is emlékezni kell, hiszen „Grendel Lajos ma is a legelevenebb valóság és a legvalóságosabb jelenlét. Az általa leírtak még sokáig időszerűek lesznek itt, Abszurdisztánban...“. Fájlalta, hogy a hozzá hasonló autonóm személyiségek kezdenek hiánycikké válni tájainkon.
„Grendel a független értelmiségi magatartás megtestesítője volt, egy öntörvényű vitatkozó , aki mindig a saját útját járta.
Mindig párbeszédet folytatott a világgal, örökös kérdező és rákérdező volt, s a kérdései minősítették őt.“ Kiemelte, hogy legnagyobb hazai prózaírónk már aránylag fiatalon, 51 évesen megkapta a Kossuth-díjat. „Műveiben a kisebbségi-nemzetiségi sorsot és traumákat írta meg – újszerű próza-poetikai eszközökkel. Egész munkássága az abszurdisztáni életérzést tükrözi és teljesíti ki“ - fejtette ki Tóth László.
A rendezvény első részének végén Boráros Imre Kossuth-díjas színművész részletet olvasott fel a Rossz idők járnak című Grendel-műből, Kulinné P. Cynthia, a Komáromi Művészeti Alapiskola tanára pedig magyaros dalokkal örvendeztette meg a közönséget.
A második részben zajlott a Komárom irodalmi vonatkozásai a 18. és 19. században című Jókai-pályázat kiértékelése és a Jókai-díj átadása.
Sajnálatos, hogy mindössze 5 jeligés pályamű íródott, s azok egyike sem felvidéki szerző. Ahogy elhangzott: a bíráló bizottságnak így sem volt könnyű dolga, mert nívós munkák születtek. A magyar kultúra napján Budapesten dőlt el, hogy az idei Jókai-díjat a kolozsvári Böjthe Pál kapja, aki három évvel korábban is győztesként került ki e megmérettetésből. Különdíjban részesült a tavalyi győztes, Rőszerné Fodor Ágnes, Mártfűn élő középiskolai tanár.
Rajtuk kívül a ceglédi Veres Tamás, az oroszlányi Varga Lajos és a budapesti Földesi Gabriella küldött be pályaműveket és részesült oklevélben. Pomozi Péter, az ELTE nyelvésze könyvekkel jutalmazta a szerzőket. Egyúttal bemutatta a Magyar nyelvű otthon címmel két éve indított könyvsorozatot, amely hamarosan megjelenő 4. része a Felvidékről szól. Abból majd 2 500 példányt juttatnak el az itteni szervezetekhez, intézményekhez, parókiákra és igény szerint magánszemélyekhez is.
Végül Szarka Beáta, a Selye János Gimnázium diákja részleteket olvasott fel a győztes pályaműből. Az idei termést pedig a díj két alapító tagja: Kustyán Ilona és Tárkány Imre értékelte.
