Masaryk tér kontra Vajanský rakpart

A Masaryk tér létesítéséről szóló javaslatot még 2018-ban fogadták el a pozsony-óvárosi képviselők, ám a kezdeményezést csak 2019 februárjában hagyták jóvá. Ezután a Vajanský rakpart egy részét (a Szlovák Nemzeti Múzeum épülete előtt) Csehszlovákia első elnökének tiszteletére Masaryk térnek nevezték el. Az új pozsonyi tér ünnepélyes megnyitását Andrej Kiska leköszönő köztársasági elnök részvételével tartották meg, Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója alkalmából.

Az említett köztér átnevezése nem volt zökkenőmentes. Az előző főpolgármester, Ivo Nesrovnal nem akarta engedélyezni a tér létesítését. Tette ezt annak ellenére, hogy az erről szóló javaslatot 2018 májusában az óvárosi önkormányzat jóváhagyta (19 képviselő szavazott mellette a 20 közül). Nesrovnal ezután több esetben is akadályozta a tervek megvalósítását, ismertette Ondrej Dostál (SaS) parlamenti képviselő. Habár Nesrovnal a Masaryk tér gondolatának nagy ellenzője volt, éppen ő kezdeményezte a 100. évfordulóra egy emléktábla felavatását 2018 októberében.

Dostál felrótta Nesrovnalnak, hogy a táblán a saját nevét is feltüntette mint az emléktábla felállításának kezdeményezőjét, holott a kezdeményezők neve nem szokott szerepelni az emléktáblákon. A leköszönő főpolgármester így szeretné magát beírni a város történelmébe, mondta akkoriban Dostál.

Az ominózus táblát abszurd módon a Batthyány József esztergomi érsek által építtetett Prímás Palota épületének falán helyezték el, holott az épület semmilyen vonatkozásban nem köthető Csehszlovákia megalakulásához, Masaryk és Štefánik személyéhez sem.

Az 1919-es hatalomváltás és a további történelmi-ideológiai fordulatok után már az új republikának akartak emléket állítani Pozsony központjában. 1921 után körvonalazódott, hogy a Koronázási domb téren (ma Ľ. Štúr tér) a Csehszlovákia létrehozásában szlovák részről legtevékenyebb M. R. Štefánik szobrát állítsák fel. A szobor mögött egy oszlop volt, oroszlánnal a csúcsán, amely a csehszlovák címert tartotta. Ám mire a szobrot 1938-ban felállították, szétesett Csehszlovákia. Az oroszlánszobrot 1940-ben eltüntették, az oszlopot pedig fokozatosan bontani kezdték. Az oroszlánszobor 1988-ban, Csehszlovákia megalakulása 70. évfordulóján került elő újra, akkor helyezték el a múzeum előtt, a mai Masaryk téren – foglalta össze a tér történelmét Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli polgári társulás alelnöke.

Az oroszlán ma az Eurovea bevásárlóközpont mellett található, egy új oszlopra helyezve. Előtte a szocializmus idején beolvasztott Štefánik-szobor másolata áll. Később a pozsony-óvárosi önkormányzat jóváhagyásával, közadakozásból elkészült a Masaryk-szobor másolata. Ezt 2010. október 28-án, a közös csehszlovák állam kikiáltásának 92. évfordulóján avatták fel a mai Masaryk téren. A szobor 1924-ben készült eredetijét a Pozsonyi Városi Múzeum őrzi, alkotója Ladislav Šaloun cseh szobrászművész.

A Masaryk-szobornál minden év októberében megemlékezést tartanak. A talapzatánál található emléktábla az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának állít emléket. A felirat arról értesít, hogy Csehszlovákia a „két testvéri nemzet, a csehek és a szlovákok hazája” volt.

Ezt a „testvériséget” azonban, éppen Masaryk személye miatt, maguk a szlovákok is kétségbe vonják. 2019. június 13-án egy újabb táblával bővült a hely, amelyre Masaryk aláírása van bevésve, és egy tőle származó idézet: „Az ember sok mindent kibír, ha van célja.”

A pozsonyi Masaryk tér felavatását többen nem nézték jó szemmel. A Matica slovenská szerint a Svetozár Hurban Vajanský szlovák íróról elnevezett rakpart egyik részének átnevezése Masaryk térre érzéketlenség és „tiszteletlenség Vajanský személyével szemben”, már csak a Vajanský és Masaryk közti viszony miatt is. Folyamatos viták jellemezték őket, különösen a kialakuló csehszlovákizmus ideológiájának kérdésével kapcsolatban, állítja a Matica slovenská.  A Matica szerint Masaryk sosem ismerte el a független szlovák nemzet létezését, a csehszlovákizmus és centralizmus híve volt, ami a Matica számára elfogadhatatlan. A Masaryk tér ellen tiltakozását fejezte ki 15 szlovák történész is.

Masaryk személyét a csehek és a szlovákok a demokratikus elveket hirdető első Csehszlovák Köztársaság megalakulásával kötik össze. Ugyanakkor a masaryki demokrácia olyan mítosz, amely sajnos az európai köztudatban is meggyökerezett. Bár az akkori alkotmány nem tartalmazta az etnikai megkülönböztetést, mégis rögzítette a csehszlovák nemzet kivételezett szerepét.

A magyarokra állambiztonsági szempontból megbízhatatlanként tekintettek, s ezért az állami hivatalok vagy állami vállalatok nem alkalmazták őket. Hátrányos megkülönböztetés érte őket a földreform során is, így hiába Dél-Szlovákiában volt a legtöbb felosztott nagybirtok, ezekből elsősorban nem a helyiek részesültek, hanem az ide költöztetett morva és szlovák telepesek.

Pozsonyban az erősen rétegzett múltra és a közös értékekre odafigyelve kellene formálni a közterek szimbólumrendszerét. Jó lenne, ha visszakerülhetnének eredeti helyükre az eltávolított, de még meglévő alkotások. A Pozsonyi Kifli PT szeretné, ha visszakerülne a helyére Batka János vagy Fadrusz János mellszobra. Ha Csehszlovákia kikiáltásának 100. évfordulója kapcsán Samuel Zoch pozsonyi csehszlovák zsupán emléktáblát kaphatott, Masaryknak és Štefániknak pedig közös emléktáblát avathattak, akkor például – a csalogányvölgyi temetőben álló síremléken kívül – az 1919-es pozsonyi sortűz áldozatainak is emléket kellene állítani.   

Megjelent a Magyar7 2019/26.számában.