2022. június 7., 08:34

Magyar Pozsony – történelmi utazás Pozsonyban

A Több mint szomszéd – Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozat keddi napján a kiállításoké volt a főszerep.  Délután a pozsonyi Sétatéren került sor a Magyar Pozsony pop-up kiállítás megnyitására a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás szervezésében.

Magyar Pozsony
A Magyar Pozsony pop-up kiállítás megnyitóján
Fotó: A szerző felvétele

Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk hirtelen felbukkanó, majd rövidesen el is tűnő, úgynevezett pop-up létesítményekkel, amelyeknek az a céljuk, hogy egy adott helyen ideiglenesen kiszolgálják az arra járó vevők/látogatók/érdeklődők szükségleteit. Ahogy mind népszerűbbé válik ez a formátum, egyre több helyen jelennek meg a pop-up múzeumok, illetve kiállítások is, azaz az olyan közterületen felállított tárlatok, amelyek annak is felkeltik az érdeklődését, aki nem jut el a múzeumokba vagy a kiállítótermekbe.

Magyar Pozsony
A 30 panel elkalauzolta a kiállítás résztvevőit Pozsony történelmébe
Fotó:  A szerző felvétele

A Pozsonyi Kifli Polgári társulásnak nem ez az első pop-up kiállítása, többször is jelentkezett már köztéri kiállítással Pozsony különböző helyszínein. Ez a mostani a Több mint szomszéd rendezvénysorozat keretében valósul meg. „Programsorozatunk egyik rendhagyó eleme a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás által megalkotott pop-up kiállítás, amely a magyar kultúrát nem a hagyományos értelemben, bizonyos távolságról mutatja be nekünk, hanem történelmi utazást tehetünk általa itt helyben” – fogalmazott köszöntő beszédében Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója hozzáfűzbe, a Pozsonyi Kifli által felállított tablókon megelevenedik a többnyelvű város, amelynek mindig fontos részét képzették annak magyar lakói.

Pozsony szerepe a magyarok számára

A pop-up kiállítás tablói közt Korpás Árpád, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke, helytörténés kalauzolta a résztvevőket. "A kiállítás 10 oszlopon és 30 panelen ad – a teljesség igénye nélkül – példákat felvillantó áttekintést arról, hogy milyen szerepet játszott egykor Pozsony a magyar királyság évszázadaiban, miért volt fontos a helyi és a szlovákiai magyarság számára és miért fontos mai is az országban élő magyarok és az összmagyarság szempontjából” – mondta Korpás Árpád a kiállítás megnyitóján.

Magyar Pozsony
A pop-up kiállítás résztvevői
Fotó:  A szerző felvétele

Pozsony 1563-tól 1830-ig volt a magyar királyok koronázóvárosa, és 1848-ig számított a történelmi Magyarország fővárosának, pontosabban a legfőbb kormányzati szervek székhelyének. Bár a magyarság itt sohasem volt többségben, a sokáig domináns helyi német ajkú közösséget is hungarus patriotizmus jellemezte, vagyis Magyarországot annak ellenére, hogy nem magyar volt az anyanyelvük a hazájuknak tekintették. A város máig fontos szerepet játszik a magyar nemzeti és történelmi tudatban, művelődéstörténetben, olvasható a kiállítás nyitópaneljén.

Magyar Pozsony
Korpás Árpád helytörténész nyitotta meg a kiállítást
Fotó:  A szerző felvétele

Korpás Árpád a kiállítás megnyitóján röviden ismertette Pozsony magyar vonatkozásait, megemlítette például, hogy Pozsony III. Andrástól az utolsó Árpád házi uralkodótól kapta az első átfogó privilégiumlevelét 1291-ben. „A 19. század második felétől Pozsony az iparosodásban találta meg az új szerepkörét. A sokszor boldog békeidőként, „Belle Époque-ként” is emlegetett századfordulós időszak nemcsak az általános gyarapodás időszakaként, hanem a természetes magyarosodás és a mesterséges magyarosítás koraként is értelmezett a város történetében, más-más hangsúlyokkal a szlovák és a magyar történettudományban” – fogalmazott Korpás Árpád helytörténész.

Az 1910-es években volt a magyarok hányada a legnagyobb itt

Bár a magyarok 1910-es 41 százalékos arányszáma, a statisztikai adat hitelessége szintén vitatott, tény, hogy ekkor érte el a városbeli magyar közösség a lakosságon belüli legnagyobb hányadát.

Magyar Pozsony
A panelek példákkal szemléltetik Pozsony szerepét az ott élő magyarok számára
Fotó:  A szerző felvétele

„Éles váltást, törésvonalat nemcsak a város története, hanem egyben a pozsonyi népesség etnikai összetételének alakulása szempontjából is az 1918-19-es főhatalomváltás és az 1938 és 1948 közti etnikai-nemzetiségi tisztogatások időszaka jelentett, valamint természetesen a város 20-21. századi rohamos gyarapodása is” – mondta hozzáfűzve, nagyon fontos, hogy a történettudomány és a többi társadalomtudomány a korábbinál komplexebb módon közelítsen ezekhez a folyamatokhoz. „Az etnikai és nemzeti közösségek békés, toleráns együttélése a városban és az egész országban, a másik történelmének, kultúrájának és közösségi igényeinek a megértése a mai Pozsony szempontjából is kulcsfontosságúak. A megértés az egész város javát szolgálja” – zárta megnyitó beszédét Korpás Árpád.

Magyar Pozsony
A kiállítás résztvevői
Fotó:  A szerző felvétele

A kiállítás megtisztelte jelenlétével Bukovszky László a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosa is.

A Magyar Pozsony pop-up kiállítás koncepciójának felelőse ifjabb Papp Sándor volt, a projektkoordinátor Bolemant Éva, a Pozsonyi Kifli elnöke, kurátorai Papp Sándor és Korpás Árpád, a látványtervért pedig Szabó Réka volt a felelős.

A kiállítás 2022. június 12-ig tekinthető meg.

 

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.