2018. szeptember 19., 14:27

Magyar könyvtárosról nyílt kiállítás Pozsonyban

Százötven éve született Kumlik Emil, pozsonyi egyetemi könyvtárigazgató és író. Életét és munkásságát bemutató kiállítást szeptember folyamán tekinthetik meg az érdeklődők a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár kiállítótermében.

Kumlik Emil
Galéria
+4 kép a galériában
Fotó: Radi Anita

Pozsony könyvtártörténelmének egyik kiemelkedő alakjaként tartják számon a magyar származású Kumlik Emilt (1868-1944), aki a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának első, és egyben utolsó igazgatója volt. A mára már szinte homályba veszet intézmény a mai Pozsonyi Egyetemi Könyvtár elődje volt.

A Kumlik Emil – egy kivételes könyvtáros története című kiállítás célja, hogy az idelátogatók nemcsak a magyar könyvtárigazgató személyével ismerkedjenek meg, de egyúttal betekintést nyerjenek jelentős könyvtári és írói munkásságába is. Kumlik ugyanis lényegesen hozzájárult Pozsony könyvtártörténelmének pozitív fejlődéséhez, illetve a mai Pozsonyi Egyetemi Könyvtár intézményének megalapozásához.

„Ez a kiállítás nem csak a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár történelmének szempontjából fontos, hanem a könyvtárosi hivatás szempontjából is, mely a társadalom számára általánosságban kevésbé ismert, értékelt és látható. Azonban éppen a könyvtárak és a könyvtáros szakma az, amely hosszú távon a kulturális örökség megőrzője a világ minden táján…  A kiállítás bemutatja a könyvtárosok munkáját az információs technológiák és internet nélküli korszakokban, amikor a katalóguscédulákat is kézzel írták, a kiállítás így a könyvtár- és információtudomány szempontjából is lényeges" – mondta Silvia Stasselová, a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár vezérigazgatója.  

A kiállítás több tematikus blokkra osztódik. A látogatók elsőként Kumlik Emil életével ismerkedhetnek meg, majd a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtár intézetének létrejöttével és további fejlődésével. Bemutatásra kerül milyen történelmi események hátterében alakult meg a könyvtár, továbbá, hogy éppen Kumlik Emil volt az, aki javasolta, hogy az intézmény vegye fel a magyarok körében népszerű Erzsébet királyné nevét. 

„Ha az ilyen intézmény száz látogatója közül csak egyetlenegy ember is egyetlenegy oly eszmével gazdagszik, melyet aztán a köz javára értékesít, akkor az intézet összes évi költsége bőven megtérül, mert egyenesen a kulturai haladás tőkéjét gyarapítja – a haza és az egész emberiség javára.” Kumlik Emil dr.

A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtára eredetileg az egykori klarissza kolostor épületébe működött. Silvia Némethová, a kiállítás kurátora, elmondta, hogy a könyvtár archívumának feldolgozása közben bukkantak rá azokra a dokumentumokra, amelyek a könyvtár működéséről, illetve Kumlik Emil - a könyvtár igazgatójának - munkásságáról számolnak be.

Mivel Csehszlovákia megalakulása után, 1918-ban, az egyetemet először Budapestre, majd később Pécsre költöztették, így a levéltári dokumentumok egy részét is áthelyezték Magyarországra. „Megszólítottam a Pécsi Tudományegyetem vezetőségét, hogy tegyék számomra megtekinthetővé a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem levéltári gyűjteményét. Egy intenzív egyhetes levéltári kutatás után olyan iratokhoz sikerült hozzájutnom, amelyek még nem voltak Szlovákiában bemutatva” – nyilatkozta Némethová. 

Kumlik Emil nevéhez fűződik a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem könyvgyűjteményének töretlen gyarapítása és szisztematikus kiépítése. Az említett könyvtár rövid fennállásának ellenére több mint 77 000 könyvtári egységet gyűjtött össze. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtára is megszűnt, gyűjteményeit pedig a Comenius Egyetem könyvtárába helyezték át. Jelenleg a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár értékes történelmi állományainak részét képezik. 

A kiállítás legértékesebb tárgyai közé tartoznak a pozsonyi városi könyvtár katalóguscéduláinak eredeti példányai, amelyeket Kumlik Emil saját kezűleg írt. Ezen kívül megtekinthetőek Kumlik művei is, amelyek nagyrészt Pozsony város történelmét dolgozzák fel. Külön ki kell emelni a Képes pozsonyi kalauz (1907) nevezetű kiadványt, melyben a szerző a város és környékén található leghíresebb látnivalókat mutatja be.

A könyv érdekessége annak képi mellékletében rejlik, mivel a régi történelmi Pozsony műemlékeit örökíti meg, amelyek közül azóta már több megsemmisült, köztük a híres dévényi millenniumi Árpád-szobor, avagy a Mária Terézia-emlékmű (egykor a Koronázási domb téren állt, ma Ľudovít Štúr tér). 

A kiállítás együttműködő partnerei a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár Barátainak Társasága, és a Pécsi Tudományegyetem, annak könyvtára és levéltára. A Kumlik Emil – egy kivételes könyvtáros története nevezetű kiállítás megtekinthető szeptember 30-ig, minden nap 11.00-19.00 között.

Kumlik Emil 1868. június 5-én született Pozsonyban. Főiskolai tanulmányait a Pozsonyi Jogakadémián végezte, majd 1910-ben Kolozsvárott az államtudományok doktorává avatták. Anyanyelvi szinten beszélte a magyar mellett a német nyelvet is, emellett a francia és latin nyelvet is elsajátította. Könyvtári ismeretekre Budapesten, a Nemzeti Múzeumban tett szert.  1900 októberében egyhangúan megválasztották a Pozsonyban megnyílt városi könyvtár vezetőjévé, amely rendeltetést 14 éven keresztül töltötte be. Ezek után az újonnan megalakult Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának első igazgatójává választották. Az ő nevéhez fűződik a könyvtár könyvgyűjteményének szisztematikus kiépítése, és az intézmény felvirágoztatása. A pozsonyi könyvtár (az első világháború befejezése után) 1919-ben megszűnt, Kumlik ekkor Magyarországra költözött, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig a budapesti Nemzeti Múzeum könyvtárosaként tevékenykedett. 1944. december 31-én hunyt el Budapesten, 76 éves korában. Kumlik Emil a könyvtári munka mellett kiemelkedő teljesítményt nyújtott az újságírás területén is. Számos szépirodalmi és ismeretterjesztő írása jelent magyar és német lapokban egyaránt. Több könyve is megjelent, ezekben leginkább Pozsony történelmével foglalkozik.
Kumlik Emil
Galéria
+4 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.