Magyar katolikus óvodáink, iskoláink léte a tét
A Patrona nostra Kht. október 2-a és 3-a között a komáromi A Patrona nostra Kht. október 2-án és 3-án a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpontban tartotta a kilencedik Katolikus Pedagógiai Módszertani Napokat, valamint a Katolikus Iskolavezetők Országos Konferenciáját. A rendezvényekre meghívták a még működő kilenc, hazai katolikus alapítású oktatási és magyar nevelési nyelvű intézmény képviselőit. A rendezvényt Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke nemcsak közéleti szereplőként, hanem a marianumi közösséghez tartozó szülőként is üdvözölte.
Madarász Róbert, a Patrona nostra Kht. elnöke lapunknak elmondta, az érintett iskolavezetők találkozása azért fontos, mert az általuk irányított intézmények más-más egyházmegye fennhatósága alatt, egymástól elszigetelten működnek. Alig van lehetőségük a gondjaik, tapasztalataik megvitatására, egymás erősítésére és az esetleges megoldások közös keresésére. A kétnapos rendezvény az igazgatók egynapos konferenciájából nőtte ki magát kétnapossá, mert igény mutatkozott a közösség összekovácsolására, a szakmai egyeztetésére és a továbbképzésére is.
Módszertani napok hasznos útravalóval
A Marianum Szűz Mária Szent Neve Kápolnájában az esemény fővédnöke, Mons. Kiss Róbert, esperes-kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke által celebrált szentmise után az előadók három olyan témát boncolgattak, melyek kifejezik az egyházi iskolák célját.
Olyan gondolatokat adtak útravalóul, amelyek egyszerre érintették a pedagógushivatás szakmai és lelki mélységeit. A neurodiverzitás az információs társadalomban – előnyök és hátrányok címmel Gyarmathy Éva Zsuzsanna professzor, klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmünket, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább a diákok viselkedését és tanulási szokásait. Ehhez a témakörhöz kapcsolódott Madács Anita gyógypedagógus, TSMTC és HRGC terapeuta, oktató, a BHRG Alapítvány szakmai vezetőjének Az idegrendszeri érettség jelentősége című előadása a diagnózis felállítása utáni fejlesztés mikéntjéről
– tájékoztatta olvasóinkat Madarász Róbert.
A volt marianumi gimnazista, Kovács Flóra szociális testvér adott elő megélt tapasztalatai alapján, Amikor az idő beteljesedik – egy hivatás születése címmel. A délutáni szekcióbeszélgetések során az intézményvezetők, az óvodapedagógusok és a fejlesztőpedagógusok folytattak párbeszédet.
Ettől a tanévtől az egyházi alapiskolák számára is kötelező a kurrikuláris reform, így az ezzel kapcsolatos szakmai fórumon az alsó tagozatos pedagógusok vitatták meg problémáikat, tapasztalataikat.
Az iskolavezetők megoldáskeresése
Az egyházi óvodák és iskolák a ´89-es rendszerváltásnak köszönhetően alakulhattak újjá Szlovákiában, azaz 1992-ben jöttek létre az első ilyen intézmények. A kezdeti eufórikus fellángolás és alapítási láz után, 1996-tól stabilabb időszak következett, amikor az intézmények megtalálták a helyüket egy-egy közösségben.
Időközben azonban megjelentek azok a problémák, melyekkel még manapság is küzdünk. Olyan községekben, például Óváron és Kelenyén is alakultak egyházi óvodák és iskolák, ahol a helyi önkormányzati intézmények megszűnése után fokozott magyarság- és iskolamegtartó szerepet is vállalniuk kellett. Ezek az intézmények jelentették az utolsó szalmaszálat a helyi magyar közösségek számára
– idézte a kezdeteket a Patrona nostra Kht. elnöke. Madarász Róbert emlékeztetett, Szlovákiában nincs olyan katolikus oktatási-nevelési intézmény, amely létrejöttét a katolikus egyház kezdeményezte volna, mindenütt a helyi közösségek voltak az alapítók.
– Megvolt az igény, az egyház pedig ebben fenntartóként segítő kezet nyújtott nekik, ám ez nem jelent anyagi támogatást, mondta, hozzáfűzve, hogy sajnos az eltelt három évtized során egyes katolikus intézmények mögül elfogyott a közösség.
Mindez napjainkban is veszélyezteti az intézményeinket, nemrég a párkányi Szent Imre Óvoda is bezárta kapuját. A másik veszélyforrás a társadalom szekularizációja, hiszen manapság sokan liberális elvek mentén képzelik el a jövőt. Vannak azonban ma is olyan közösségek, amelyek a keresztény értékekben látnak nagyobb megtartó és társadalmat megszilárdító erőt. Gondoljunk Reményik Sándor Templom és iskola című versének soraira!
Közben további veszélyekkel is számolniuk kell, hiszen még nem látni pontosan, milyen hatása lesz az iskolák körzetesítésének, vagy a tanulólétszámokkal összefüggő finanszírozási törvénymódosításnak.
– Van olyan katolikus kisiskola, ahol komoly veszélyt jelenthet a minimális diáklétszám növelése. Mivel még tisztázatlanok a részletek, és kérdőjeles az oktatási minisztérium kommunikációja, mindezekről és a tervezett lépések hatásairól most korai lenne végleges véleményt alkotnunk. Ahelyett a konferencián konkrét eseteket és lehetséges forgatókönyveket vitattunk meg – foglalta össze a történteket Madarász Róbert. Aggályaikat számadatokkal is alátámasztotta.
– A magyar katolikus óvodák képezik az összes óvoda 3,57 százalékát, a szlovákok 3,86 százalékát adják. Az alapiskolák esetében azonban már jelentős különbség mutatkozik: 3,66, illetve 6,46 százalék mutatkozik a szlovák katolikus intézmények javára, sőt, a középiskoláink terén pedig a legkirívóbb a különbség, azaz 1,88, illetve 9,15 százalék a jelenlegi adat. Nagy a magyar intézményeink lemaradása, lenne hová fejlődnünk. Tanácskozásunk során az indokolt félelmeinket, esélyeinket és reményeinket próbáltuk megfogalmazni, miközben bízunk a pozitív változásban, gondjaink közös megoldásában. Két intézményünk esetében határozottan megfogalmazható veszély fenyeget, de szerencsére, a többi esetében még a remény az erősebb – zárta gondolatait Madarász Róbert, a Patrona nostra Kht. Elnöke.
A cikk a Magyar7 hetilap 2026/42. számában is olvasható.
