Magyar ellenállás Nagyszarván
A csallóközi Nagyszarván vasárnap délután tartották a márciusi forradalomra való megemlékezést. A település neve egyre ismertebb, Felvidék-szerte és Magyarországon is emlegetik a falut, amely nem engedett a nyomásnak, s nem volt hajlandó szlovák iskolát nyitni.
Ezen előzmények hangulata érződött az egész délután folyamán. Több fiatalt is látni lehetett, akik nem helyi lakosok voltak. Mint megtudtuk, ők azért érkeztek, hogy támogatásukról biztosítsák a helyieket. Ahogy fogalmaztak,
a nagyszarvaiak küzdelme nem hiábavaló, s rengetegen követik az itt zajló eseményeket.
Miután véget ért a kultúrházban a nemzeti érzelmekben gazdag kultúrműsor, a résztvevők először átvonultak a honfoglalási emlékműhöz. Itt Kovács Koppány énekes-zenész tartott ünnepi beszédet, aki úgy fogalmazott,
honfoglalás zajlik tájainkon.
Nagyszarván is csaták tömkelege zajlott az utóbbi egy évben, folyamatosak a támadások a többségi nemzet és a sajtó részéről. Ez
a falu azonban megmutatta ország-világnak, hogy a hatalom arroganciája ellenére nem hajlik a gerince.
A közösség egységét jól mutatja az önkormányzati választások eredménye, s a képviselők állják is a sarat a hatalommal szemben. Mint a hős egri védők, bátorságukkal, kitartásukkal és furfangjukkal a nagyszarvaiak is megvédik saját földjüket.
Kovács Koppány kiemelte, nem a politikusoktól kell várni a megoldást. Akár holnap
összeborulhatna Bugár Béla Menyhárt Józseffel, nem mentesítene minket a mindennapok küzdelmeitől,
a kisebb csatáktól, amelyeket meg kell vívnunk. Összefogással, élettel teli helyi közösséggel, fiatalos lendülettel bármilyen kormánnyal szembe lehet szállni.
A résztvevők végül együtt átmentek a helyi temetőbe, hogy megkoszorúzzák Krascsenits Ignác honvéd főhadnagy sírját. Együtt vonult a falu apraja-nagyja a szélben táncoló magyar zászló alatt, jelezve, a község erős és nem fog engedni a megfélemlítésnek.
