Ma is állásfoglalást jelent szobrot állítani Görgey Artúrnak
A Palatinus Polgári Társulás újabb, immár 20. szobrát avatták fel április 27-én az Európa-udvarban, Komáromban. Az emlékmű, amely Mihály Gábor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása, a kétszáz éve, 1818-ban született Görgey Artúr honvédtábornokot, hadügyminisztert, az 1848-49-es magyar szabadságharc fővezérét ábrázolja, aki a dicső április 26-ai csatát követően felmentette Komáromot az ostromzár alól.
Az ünnepségen elhangzott, a komáromi Palatinus Polgári Társulás a szoborállítással a magyar hadtörténelem kiemelkedő alakjának rehabilitációjához kíván hozzájárulni.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese ünnepi beszédében Görgey Artúr felvidéki gyökereiről szólt. Hangsúlyozta: szabadságunk és önrendelkezésünk biztosítása érdekében manapság is erőt meríthetünk hadvezéri eredményeiből, valamint szellemi örökösei lehetünk az általa képviselt olyan értékeknek, mint a hazaszeretet, az összefogás és a bajtársiasság.
Móricz Zsigmondot idézte, aki élő vértanúnak nevezte a szabadságharcot 67 évvel túlélő Görgeyt. Úgy véli, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy méltó emléket állítsunk nemzeti hősünknek, s a komáromi szoborállítás valamennyi közreműködőjének és támogatójának köszönetet mondott az e téren kifejtett igyekezetéért.
Prokai Gábor magyarországi művészettörténész előbb Görgey és serege érdemeit ecsetelte, kiemelve “a nemzetéért virtust tevő hadvezér” katonai tálentumát és személyes helytállását. A világosi fegyverletétel kapcsán megemlítette: az, hogy mivel nem jutott az aradi vértanúk sorsára, gyanússá vált, és árulással vádolták meg őt. Erre Kossuth 1849. szeptember 12-én írt, vádaskodó hangvételű vidini levele is ráerősített: „Görgeyt felemeltem a porból (...), s ő a hazának gyáván hóhérjává lőn“ - írta a volt kormányzó, aki szavaival hosszú évekre meghatározta a Görgey-képet.
– szögezte le. Görgey megítélése azonban a XX. századtól kezdve lassan megváltozott. Hazatérése után Visegrádon és Budapesten élt, 1916. május 21-én hunyt el. Kossuthot több ízben kérte, hogy hagyjon fel pocskondiázásával, de levelei nem találtak meghallgatásra, még azt követően sem, hogy Klapka és több száz volt honvédtiszt írásban jelentették ki: nem volt áruló.
A Görgey-szobor alkotójának, Mihály Gábor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek - a Sissi hercegnőt ábrázoló művén kívül - ez már a második szobra az Európa-udvarban. Legújabb alkotását dr. Molnár Attila és Stubendek László, Dél- és Észak-Komárom két polgármestere leplezte le.
Litomericzky Nándor, a társulás elnöke portálunknak elárulta: az Európa-udvarban további 13 szobor felállítását tervezik. Vélhetően még idén emléket állítanak Alapy Gáspárnak, Komárom egykori kiváló polgármesterének. Mácza Mihály, a Duna Menti Múzeum történésze azt tanácsolta: a szobrok talapzatán írják ki, hogy azok kit is ábrázolnak, mert azzal a Komáromba látogató turisták gyakran nincsenek tisztában.
