Lovas karüsszel, csikós-bemutató és más „betyárságok” a IV. Barkósági Lovastúrán
Negyedik alkalommal szerveztek barkósági lovastúrát Gömörben. Az 1848-49-es szabadságharc 170. évfordulója alkalmából felajánlott lovastúra a 10. magyar huszárezred toborzását kívánta jelképesen bemutatni az egyes községekben.
A barkó név eredetének felderítésére számos próbálkozás volt. Ezek közül Paládi-Kovács Attila etimológiája a legvalószínűbb. Eszerint a 18. század utolsó két évtizedében a 10. magyar huszárezred, amelynek tulajdonosa ekkoriban Barco Vince tábornok volt, toborzási körzete éppen a ma Barkóságként ismert terület volt. Az innen huszárnak került legények a Barco-ezredben szolgáltak, majd mint leszerelt „barkó huszárok” kerültek vissza. Valószínűleg innen ragadt a térség lakóira a barkó megnevezés. A térség része Medvesalja és Erdőhát. A barkók négy vármegye, Borsod, Gömör, Nógrád és Heves határvidékén éltek. A lovastúrának idén a gömöri falvak, Dobfenék, Gömörpéterfala, Jeszte, Détér és Gesztete voltak a házigazdái.
A rendezvény péntektől vasárnapig tartott, s minden településen hasonló forgatókönyv szerint zajlott. Az érdeklődők a szervező, Habodász István jóvoltából huszártoborzást, a Gömöri Népi és Hagyományőrző Egyesület bemutatójában lovas karüsszelt (lovas huszár formagyakorlatok) és csikós-bemutatót, a Felföldi Baranta Iskola előadásában pedig baranta betyárbemutatót láthattak. A lovastúra ötlete négy évvel ezelőtt fogalmazódott meg.
„Járunk át az ózdi barátainkhoz lovagolni, és olyankor mindig azt a vidéket lovagoljuk. Innen jött az ötlet, hogy őket is visszahívva, ezt a szép gömöri vidéket, a barkó vidéket is belovagoljuk” – nyilatkozta portálunknak Habodász István szervező.
Az eseményre Fülek és Losonc környékéről, illetve Ózdról érkeztek lovasok. Barta László, a Gömöri Népi és Hagyományőrző Egyesület Nyolcadik Couburg Ezredének hadnagya tizenöt éve foglalkozik hagyományőrző tevékenységgel.
„Egyesületünk nem csak a katonai hagyományőrzésre épül. Vannak csikósaink, betyárjaink, könnyű-fogatos lovaink, nehéz-fogatos lovaink, élő történelemórákat tartunk gyerekeknek” – mondta Barta László. Hozzátette: ha a barkóságba érkezik, olyan mintha otthonról haza jönne. „Nekem nagyon szép ez a vidék és nagyon kedves, mert a mi vidékünkhöz hasonlít. Dombok, hegyek, erdők borítják, és tényleg olyan mintha otthonról haza mennénk.”
A jesztei rendezvényt több kísérőprogram is színesítette. Fellépett a Parapács Zenekar, a 2012-es Fölszállott a páva zenekari kategóriájának győztese, Lichtmanegger Tibor nótaénekes pedig hazafias dalokkal szórakoztatta a közönséget. Az esemény kiemelkedő pontja volt a kopjafaavatás.
„A képviselő-testület tagjaival régóta terveztük, hogyan lehetne a faluban emlékhelyet állítani azoknak a hősöknek, akik az 1848-49-es szabadságharcban életüket áldozták a szabadságunkért. A kopjafaavatás időpontja eredetileg augusztus 20-án lett volna. Azonban jött egy kedves felkérés a barkó lovastúra szervezőitől, így a rendezvény keretében megtörtént a kopjafaavatás is” – tájékoztatott Zagyi Katalin polgármester.
De a helyi gasztronómia bemutatására is nagy hangsúlyt fektettek. A helybeli lányokból, asszonyokból összeállt főzőcsapat hagyományos, erre a vidékre jellemző ételeket készített. Volt ínycsiklandó kakasleves házi tésztával, gazdag babgulyás, illetve a helyi specialitás, a begyerő, ami krumpli és liszt keveréke.
„A krumplit megfőzzük, áttörjük, liszttel meggyúrjuk, kinyújtjuk. Valamelyikbe lekvárt teszünk, valamelyikbe szilvát. Aztán szépen kiformáljuk, kifőzzük, grízt teszünk rá megpirítjuk” – árulta el a receptet Czene Edit, a csapat tagja. A begyerő tipikus barkósági étel, amivel a jesztei asszonyok tavaly a Völgyben megvalósult Népi Ízek Ünnepén első díjat zsebeltek be.
Az eseménysorozat vasárnap Gömörpéterfalán szentmisével, majd Gesztetén bemutatóval és koszorúzással folytatódott. A szervezők jövőre is szeretnék megvalósítani a rendezvényt, melynek célja a ló szeretetének megismertetése, a szabadidős lovaglás, a lótartás, valamint a barkó vidék népszerűsítése.
