2020. augusztus 16., 13:04

Látványos templomfelújítások

Nemcsak a helybéli hívők lelkét melengetik, de a távolabbról érkezők szemében is növelik Komárom vonzerejét a megszépülő szentélyek. Ez idő tájt a Szent Rozália-templom teljes körű külső felújítása folyik, és tervben van a Szent András-bazilika belső restaurálásának a folytatása. Kiss Róbert kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke nyilatkozott lapunknak.

A Szent Rozália-templom a Kossuth tér északi részén található. Félgömb alakú kupolájával a város egyik jellegzetes, klasszicista stílusban emelt műemlék épülete, melynek elődjét az 1710/11-es nagy pestisjárvány csillapodása idején a Vág-Duna partjánál építették fel. Bő egy évszázad múlva, az erődrendszert északnyugatról védő Nádor-vonal építésekor lebontották. Kisajátításáért a katonai kincstár kárpótlást fizetett. Részben ebből a pénzből épült az eredeti nevet öröklő új templom, amelyet 1844 szeptemberében szenteltek fel. A főkupola elé két kisebb tornyot építettek, ahol a két harangot helyezték el.

A templomot téglafallal vették körül, s azon belül helyezték el a 14 állomást tartalmazó kálváriát. Mivel a belváros többi temploma leégett az 1848/49-es szabadságharc alatti várostrom okozta tűzvészben, ebben tartották a katolikus, majd a lebombázott református templom helyreállításáig a református istentiszteleteket is. 1906-ig helyőrségi templomként szolgált.

Nagylelkű adakozó

– 2011-ben főként a Szent Rozália-templom belsejét újították fel, továbbá sor került a tetőzet javítására, valamint új márványlépcsők kerültek a templombejárat elé. Rendbe hozták a templom körüli utakat, esővíz-elvezető árkokat létesítettek. Anyagi okokból a teljes körű külső felújítás akkor elmaradt. Vincent Hegedűs újgyallai vállalkozó szponzorálta a munkálatok java részét, miközben a komáromi hívők is adományokkal járultak hozzá a költségekhez. Mikor Hegedűs úr látta, hogy a bádoglemezek cseréjén kívül már a külső tatarozásra is nagy szükség lenne, az idén ismét felajánlotta a segítségét. Nagyon örülünk a felajánlásának, mert önerőből most képtelenek lennénk korszerűsíteni a templomot. Bárcsak több ilyen adakozó hívő lenne, akinek a segítségére számíthatnánk!

Ő korábban a Szent András-bazilika felújítását is támogatta. A tervek szerint a nyár eleje óta folyó munkálatok az idén befejeződnek. Ez nem befolyásolja a szentmisék és az imádságok menetét, a falakon időnként átszűrődő minimális zaj pedig elviselhető. A kálvária szigetelésmentes, régi falai is javításra szorulnak, mert a talajból magukba szívják az állagukat folyamatosan romboló vizet – magyarázza Kiss Róbert.

200 millió forint a magyar kormánytól

A Szent András-bazilika a városközpont egyik domináns épülete, amely a mai formájában 1768–1771 között épült barokk stílusban. Elődjét 1674–1677 között építették a jezsuiták. Tornyán, amely egyben a város őrtornya is volt, Szent András apostol kétméteres vasszobra áll. A barokk freskókat Franz Anton Maulbertsch készítette 1760-ban. Az 1763-as, nagy komáromi földrengés azonban romba döntötte a szentélyt. 1773-ban feloszlatták a jezsuita rendet, a plébániatemplomot egyházmegyés papok, a gimnáziumot és a rendházat a pannonhalmi bencések vették át.

Az 1783-as újabb földrengés után a komáromiak kérésére, illetve az égiek kiengesztelésére mindennap 15 órakor meghúzzák a templom nagyharangját. 1848. szeptember 17-én a nagy tűzvészben ez a templom is leégett. Közadakozásból újították fel, és 1860. október 28-án szentelte újjá Scitovszky János esztergomi érsek. Híres orgonáját 1861–64-ben Carl Friedrich Ferdinand Buckow és Johann Rumpel építette. A templom tornyai ekkor csonkák maradtak, a ma is látható karcsú tetőzetet 1896-ban emeltette Majláth Gusztáv Károly plébános. A templom a II. világháborúban több találatot kapott, a tetőzete sérült, valamint kitört a festett ablakok egy része. Az 1970-es években műemlék épületként állami támogatással újították fel. Keleti falán látható Szent Flórián szobra és a város címere.

– A bazilika felújítása 2012-ben kezdődött, és azóta több szakaszban folytatódik. 2018 végéig az összes külső feltárást és javítást sikerült elvégezni, ami hozzávetőleg 740 ezer euróba került. Az összeget többféle forrásból sikerült összegyűjtenünk: a Nagyszombati Érsekség és a hívek adományaiból, továbbá a szlovák kulturális minisztériumtól és Nyitra megyétől is kaptunk támogatást. Mivel a tágas bazilika villanyhálózata is elavult (közel 16 kilométernyi kábelt kellett kicserélni), annak cseréjével együtt a belső feltárásokra, javításokra fordítandó összeg eddig több mint 800 ezer euró volt. A magyar kormány 200 millió forinttal járult hozzá a felújítás költségeihez. A hívek adományai mellett a hazai kulturális tárcától, Nyitra megyétől és a nagyszombati érsekségtől kaptunk adományokat – mondta el interjúalanyunk.

A négyszintes, kriptával és erkéllyel is rendelkező szentély két tornya és négy lépcsőháza lehetővé teszi a tágas épület körbejárását. Számos olyan épületrésszel rendelkezik, melyeket a nyilvánosság nem ismer, de felújításra szorult. Kérdéses volt, hogy mennyit sikerült napjainkig átmenteni az értékes mennyezeti freskókból.

– A Juraj Puškár restaurátor vezetésével végzett teljes körű belső feltárások 5 kötetnyi dokumentumot és hozzávetőleg 1800 fotót tartalmaznak. Örvendetes, hogy a kutatás bizonyította az oldalkápolnák boltívein Maulbertsch és Kra-cker mesterek freskói egy részének fennmaradását. Restaurálásuk nagy feladat, körültekintő és aprólékos munkát kíván. Mivel a felújításhoz további tetemes összegre lesz szükség, egy nagypályázatot nyújtottunk be a szlovák kulturális minisztériumba. Csupán a bazilika jobb oldali három oldalkápolnájának (Loyolai Szent Ignác-, Jézus Szíve- és Szent Kereszt-kápolna) restaurálása 992 ezer euróba kerülne. Bízunk abban, hogy ezt a jelentős összeget előbb-utóbb elnyerjük, és kulturális, művészeti kincseink megmentésével a világ elé tárhatjuk múltunk újabb és újabb bizonyítékait – zárta a tájékoztatást Kiss Róbert helynök. 

Megjelent a Magyar7 2020/33.számában.

Megosztás
Címkék