Kürt, a magyarnak maradt falu - KÉPEKKEL
Érsekújvártól 20 kilométernyire, a Párizsi-patak völgyében fekszik Kürt község. Ősi település, első írásos említése 1075-ből származik. Kilenc és fél évszázad óta, a trianoni elcsatolás száz éve dacára lakosai 90 százalékban ma is magyarok. Napjainkban kőtés- és borfesztiváljáról nevezetes.
Téglás János kilencedik éve polgármestere a községnek, vele beszélgetünk a községi hivatalnak is helyet adó modern faluházban. Kürt a járás közepes, inkább nagyobb falvai közé tartozik, mondja a polgármester, hozzátéve, hogy itt magyar az óvoda, az iskola és a szentmise.
Az itt élőket büszkeséggel tölti el, hogy száz évvel Trianon után is megmaradtak magyarnak.
A jó termőföldnek és a különleges mikroklímának köszönhetően a kürti szőlőhegyen kiváló szőlő terem. A kedvező adottságon túl külön szerencse, hogy itt nem vetette meg a lábát olyan nagy cég, amely a borászatot elvitte volna a technológiai borok irányába. Családi borászataik ma is hagyományos módszert alkalmaznak, ami az autentista borászok Chartájában foglaltatik. Gondolhatnánk, hogy ez gondot okoz a piaci jelenlét szempontjából, pedig koránt sincs így, hiszen a kürtiek azzal dicsekedhetnek, hogy boraik nemcsak Európában, de Amerikától Japánig jelen vannak, sőt Michelin-csillagos éttermekben kínálják őket.
Átsétálunk a faluház mellett található oktatási intézményekhez. A polgármester útközben elmondja, hogy
míg a környékbeliek gyermekhiányra panaszkodnak, ők a negyvennégy férőhelyes óvodájuk létszámát tíz százalékkal bővítették, de az iskolások is elegen vannak.
A felújított iskola zöld-sárga színt kapott, ezek a község színei. Bogdányi Irén igazgató fogad, és bemutatja a jól felszerelt iskolát, ahová a helyieken kívül Fűrről és Csúzról is járnak gyerekek.
– 120 tanulónk van, és ezzel a létszámmal elégedettek vagyunk. Az idén két napközis osztályt is nyitottunk ötven gyermek számára. Nagyon gazdag a szakköri tevékenységünk, van sport- és fittszakkör, angol és szlovák nyelvű társalgás, olvasói szakkör, matematika felkészítő szakkör. Napokon belül megalakul a diákönkormányzat, mert mi is szeretnénk, ha a tanulóink érvényesíteni tudnák az érdekeiket, és bekapcsolódnának a programok szervezésébe. Ami újdonság, az a panasz- és ötletláda. Kíváncsian várjuk, tudnak-e vele élni a szülők és a diákok. Az iskolások és az óvodások közös ebédlőben étkeznek, rajtuk kívül az iskola konyhája a nyugdíjasoknak is tud ebédet biztosítani. Nemrég kicseréltük a székeket, és megszépült az egész környezet.
Örvendetes, hogy Kürtön egyre több a főiskolai, egyetemi végzettségű fiatal, az viszont kevésbé, hogy ők nem térnek vissza a szülőfalujukba, mivel a környéken nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, folytatja a polgármester a község bemutatását. A mezőgazdasági szövetkezet foglalkoztatja a legtöbb embert, ezenkívül van fuvarozóvállalkozás és fatelep. A kürti távirdászok három nemzedéken keresztül űzték a mesterségüket, de mára egészen más lett a technológia, ezért ezekre az időkre már csak egy műemlékként meghagyott telefonoszlop emlékeztet. De még mindig magas azoknak az 50-60 éves munkásoknak a száma, akik évtizedek óta ingáznak a cseh vasúthoz, és csak a hétvégéket töltik a családjukkal.
– A munkahely hiánya miatt hiába kínálunk a fiataloknak olcsón lakhatást, nem tudnak a faluban maradni, ezért ha lassan is, de csökken a lakosok száma, és öregszik a falu. Mindezek ellenére reményre is van okunk, hiszen a kürti „Rózsadombon” sok új ház épül, éppen mostanában nyitottunk egy újabb utcát.
Egy falu akkor lehet igazán sikeres, ha az önkormányzati képviselők mindannyian szívügyüknek érzik az emberek boldogulását. Kürtön ez így van, mondja a polgármester, ezért
nincs a községnek egyetlen cent kölcsöne sem, mégis vannak fejlesztések.
– Saját forrásból évente 40-50 ezer eurót fordítunk fejlesztésre, utakat építünk, újítunk fel, rendezvényeket támogatunk. A biológiai szennyvíztisztító építését még az idén szeretnénk elkezdeni. Ez ráhordással működne, hogy a szennyvíz megtisztítva kerüljön a Párizsi-patakba. Mivel egy pályázaton 130 ezer euró támogatást nyertünk, a napokban kiszállíthatjuk a komposztálókat a lakosoknak, hogy csökkenthessük a kommunális hulladék mennyiségét, amelynek elszállítása évről évre többe kerül. Pár éve konténereket és traktort vásároltunk pályázati támogatásból, gyűjtőszigeteket telepítettünk a község különböző pontjaira az osztályozott hulladék gyűjtésére. Ezen a téren még sok felvilágosító munka vár ránk, mert ha az egyik megtelik, rakják a másikba a szemetet, válogatatlanul.
Téglás János elárulja, hogy sokat pályázik a község, többek közt kamerarendszerre, WIFI-hálózatra, a tűzoltóraktár rekonstrukciójára és egyebekre. Terveik közt szerepel egy szélerőműtelep létrehozása. Az immár lakatlan Szent István majorban épülne fel hat darab szélerőmű, amiből a falunak évente 25 ezer euró bevétele lenne.
A Csemadok-alapszervezet tagjai számos rendezvény szervezői.
Segítenek a karácsonyi vásár és a kőtésfesztivál szervezésében, ápolják a régi hagyományokat. Büszkék a cserkészcsapatukra is.
– A cserkészek szülei az önkormányzat támogatásával rendbe hozták a Ciglédke kegyhelyünket – mondja a polgármester. – A Compass Polgári Társulás is kiveszi a részét a közösségépítésből, tűzoltóink versenyekre járnak, a Hegyközség a borversenyeket és a híres Kürti Borfesztivált szervezi, de a kutyabarátok klubja is sikeres. Nyugdíjasaink kéthetenként találkoznak a faluházban, akik nehezebben járnak, azokat a községi autóval szállítjuk a közösségbe. Sportolási lehetőségeink is gyarapodnak. Négy éve adtuk át a többfunkciós sportpályát, tavaly kültéri fitneszparkot avattunk, az asztalitenisz kedvelői kültéri pingpong-asztalhoz jutottak. Diák és felnőtt futballcsapat is működik a községben, valamint asztalitenisz-szakosztály.
Megjelent a Magyar7 2019/40. számában.