Kultúrharc és a szabadkőművesek - Raffay Ernő a Mécs László Szabadegyetemen
A napokban zajlik Jászón a XXIII. Mécs László Szabadegyetem, amely gazdag programmal várja az érdeklődőket. Raffay Ernő történész, Trianon-kutató két előadást is tartott, amelyekben a francia, angol és magyar kultúrharc történetéről, illetve a szabadkőműves-páholyok szerepéről beszélt.
Raffay Ernő elmondta, hosszú ideig ő is összeesküvés-elméletnek tartotta a szabadkőműveseknek tulajdonított szerepet, de kutatásai során rádöbbent, hogy a szabadkőművesség és Magyarország trianoni feldarabolása között súlyos összefüggések vannak.
Kifejtette, az európai szabadkőművesség az 1600-as és az 1700-as évek fordulóján alakult, ekkor a legtöbb páholy az angol királyságban volt. Ezekkel ellentétben a franciaországi, olaszországi és magyarországi páholyok erősen egyház- és királyellenesek. A szabadkőművesek jelentős szerepet játszottak a francia forradalomban, a jakobinusok nagy része a soraikból került ki.
Magyarországon 102 szabadkőműves páholy volt, a csúcson 7400 körül volt a páholytagok létszáma. Az első két páholy németajkú városokban, Brassóban és Pozsonyban alakul meg 1749-ben. A magyarországi szabadkőművesség első periódusa 1795-ig tart, a Martinovics Ignác vezette államellenes lázadásig, ezután az 1867-es kiegyezésig tiltva van a szabadkőművesség Magyarországon. A kiegyezés után Ausztriában továbbra is be van tiltva, a magyar belügyminiszter viszont engedélyezi a működésüket. Ebben az időszakban két nagypáholy és több tucat páhol alakul, ez a magyarországi szabadkőművesség fénykora. 1886-ban a két különböző orientációjú nagypáholy egyesül, létrejön a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy. 1920-ban ismét betiltják a szabadkőművességet, majd 1945 és 1950 között újra engedélyezik a működésüket, madj Kádár betiltja. 1989-90 után ismét több páholy alakul.
Raffay Ernő a szabadkőművesség céljai között említett politikai, kulturális és egyék más célokat. A politikaiak közül kiemelte az általános titikos választójog elérését, a kulturális célkok között pedig az iskolarendszer megváltoztatását, annak elérését, hogy minden iskola állami legyen.
A XXIII. Mécs László Szabadegyetem a hét végéig zajlik Jászón. A keddi programban szerepelt barlanglátogatás, illetve az Aranycsapat története felvidéki (sajtó)szemmel címmel vándorkiállítás nyílt, amelyet Pallag György, a komáromi Kárpátia Sport Polgári Társulás elnöke mutatott be. Albert Sándor professzor iskolahálózatunk problémáiról és a megoldási lehetőségekről tartott előadást, Dunajszky Géza író, publicista, helytörténész pedig Felszántott tömegsírok című könyvét mutatta be, illetve a közönség megtekinthette az Egy eddig el nem mondott történet - Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilmet, amely két máig feltáratlan, a prerovi és a Pozsonyligetfalun elkövetett tömeggyilkosság történetét tárja fel.
Szerdán Mihályi Molnár László költő, publicista Mács József életét és munkásságát mutatta be, Fehérné Tamás Judit, a száznégy éves korában elhunyt Tamás Ilonka lánya édesanyja életét ismertette, számos fényképpel kísérve.
Molnár Imre történész, Esterházy-kutató A kereszténység védőpajzsa címmel tartott előadást, Czapáry-Martincsevics András vezérőrnagy arról beszélt, az államvédelmi hatóság hogyan figyelte meg Mécs Lászlót, majd a táborlakók megtekinthették a Zsigmond Dezső által rendezett, az Apám, Esterházy János című dokumentumfilmet, amely az Esterházy család drámáját mutatja be Esterházy-Malfatti Alice életén és szenvedésén keresztül.
