Krumplifesztivál másodszor
Bár a II. Krumplifesztivál hivatalos megnyitójára 11 órától került sor, az érdeklődők rohama igazán csak 14 órakor kezdődött el, amikor a színpadon Csepregi Éva elkezdte koncertjét. Addig azok, akik korábban érkeztek, leginkább ettek, ittak, beszélgettek, élvezték az októberi meleget.
A megye hozzájárulásával megtartott fesztivált jelenlétével Kassa megye első embere, Rastislav Trnka is megtisztelte, akit az MKP sátrában frissen készült Csemadok-pörkölttel tudták megkínálni. Fedor Ernő, a falu polgármestere is fel-felbukkant egy-egy pillanatra, először őt szólítottam meg a rendezvénnyel kapcsolatosan.
A múlt éven került sor első ízben a krumplifesztiválra, mert falunk is szeretett volna hagyományt teremteni mások példájára. Idén a fesztivállal egyszerre tartjuk a falunapot, ezért igyekeztünk olyan jelentős előadókat elhívni, mint a Neoton üdvöskéje: Csepregi Éva, vagy a méltán híres Kormorán együttes. A szellemi táplálékon túl minden polgárunk 0-tól 100 éves korig egy kis kóstolóban is részesül: a gyerekek a frissen sült kolbászhoz kekszet, málnát, vattacukrot kapnak, míg 18 év felett a kolbászhoz két dobozos sör jár.
Elsősorban az iskolák, szervezetek képviselői készítik az ételeket, pl. a Perbenyiki Szakközépiskola diákjai, hiszen ennek az iskolának a területén vagyunk, de a kemencéseknél is egy euró fejében bárki kaphat kóstolót.
Kik is azok a kemencések?
Egy nemzetközi, magyar, szlovák, cseh emberekből álló összetartó hagyományőrző társaság vagyunk, kezdi a legfiatalabb kemencés, a 32 éves Ferkó Krisztián. Az ötletgazda Pásztor Imre volt, aki azóta is csoportunk élén áll. Mindig tartunk szakmai találkozókat, ennek például 3 év múlva Perbenyik lesz a rendezője. De nemcsak egyszer szoktunk évente találkozni, most is itt vannak magyarországi barátaink. Közösen már, jótékonysági alapon, Kiskőrösön egy öregotthon számára kemencét is építettünk.
Mi minden készülhet kemencében?- kérdezzük társát, Dedej Elvirát.
Az égvilágon minden: húsleves, kalácsok, sült húsok, most épp krumplis ételek, hiszen krumplifesztiválon vagyunk. Nekem egyébként a kovászos kenyér a kedvencem, otthon is rendszeresen elkészítem.
Nekem viszont a kemencében sült csülök - teszi hozzá az elmenőben lévő Krisztián.
Nagyon jó, összetartó csapat vagyunk, az idén szeptember végén ezt be is bizonyítottuk. Az egyik társunknak leégett a háza emelete, és mi mindnyájan ott voltunk, hogy segíthessünk. Bajba jutott társunk sírva jegyezte meg: Életemben először nagyon büszke vagyok rá, hogy perbenyiki lehetek. Hozzánk bárki társulhat, csak egy telefonhívás, és jöhet. Nem kell profi szakácsnak lennie, mi mindannyian az élet különböző területein dolgozunk, ám a főzés szeretete feltétlenül összeköt bennünket.
És az októberi meleg délutánon az érdeklődők csak jöttek, meg jöttek, meg jöttek…
