Közösségkovácsoló Bálint napi Balassi-borkóstoló Nyitracsehin
Balassi Bálint költészetének és a kulturált borivásnak a dicsőítése céljából február 17-én a Nyirtracsehin működő Jurta-látványtárban hetedszer tartott Bálint napi Balassi-borkóstolót Csámpai Ottó szociológus-író, a Nagyszombati Egyetem docense. Az Európa-szerte 2006 óta megrendezendő Bálint napi Balassi-fesztivál keretében zajlott egyetlen felvidéki rendezvény díszvendége Prokopp Mária budapesti művészettörténész és Lucjan Miś, a krakkói Jagelló Egyetem professzora volt.
A Bálint napi Balassi-fesztivál az 1997. február 14-én létrehozott Balassi Bálint-emlékkard magyar alapítású, nemzetközi irodalmi díjból nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát. A rendezvényt először 2006-ban hirdette meg a díjalapító, Molnár Pál budapesti újságíró, a Magyar Rádió volt szerkesztője. Majd Európára kiterjedő igénnyel, irodalmi estek megszervezését kérte a pályázóktól. Az utóbbi években általában 10-20 helyszín kapcsolódik be a költészet ünneplésébe, ám a legnagyobb részvétel évében világszerte 39 helyszínen idézték fel Balassi költészetét.
A fesztiválhoz kapcsolódó rendezvények mindegyikén meg kell nevezni az adott évben Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett magyar költőt és külföldi műfordítót, s elsőként az egészségükre kell koccintani. E mozzanat mellett a szervezők saját ötleteikkel, például irodalmi, történelmi és hagyományőrző programokkal, konferenciákkal gazdagíthatják az ünneplést.
A Csámpai család tulajdonát képező Jurta-látványtár 2013-ban nyerte meg a Molnár Pál újságíró és szervezőtársai által Balassi, a borok barátja címmel kiírt pályázatot, s azóta minden februárban megrendezi a Bálint napi Balassi-borkóstolót, amelyen a magukkal vitt saját borukon kívül egy-egy Balassi-verset is bemutatnak a résztvevők, valamint további műsorok színesítik a rendhagyó együttlétet.
„Minden Balassi-borkóstolónk az Orgoványi Anikó, magyarországi költő és festőművész által írt A magyar bor himnuszával kezdődik, amit esetenként közösen elszavalunk vagy eléneklünk. Az idei esemény túlnőtt Zoboralján, mivel arra már a Garam mentéről is érkeztek ízletes borok. Geönczeöl Attila, a Szkala Borászok és Szőlészek Polgári Társulás elnöke a garamkövesdi pincékből édesapjával küldte el a legjobb borait“ – ecsetelte Csámpai Ottó.
Hozzátette: az első Balassi-borkóstolójuk kapcsán részvételi feltételül szabták, hogy azon a saját boraikat bemutató, s azokkal a többi jelenlevőt is megkínáló olyan érdeklődők vehetnek részt, akik egy-egy Balassi-verset is hajlandók elszavalni.
„Nos, a bátrabbak idén is eleget tett e feltételnek. A résztvevő verselők minden évben szép kivitelezésű emlékoklevelet kapnak ajándékba“ – mondta el portálunknak Csámpai Ottó főszervező.
„Az idei díszvendégünk Prokopp Mária, neves budapesti művészettörténész, a Balassa Bálint Társaság elnöke volt. Azért nem a Balassi vezetéknevet vették fel, mert tudomásuk szerint költőnk többnyire a Balassa nevet használta. Előadásában sok új ismerettel gazdagította a jelenlevőket. Egyebek mellett beszélt a költő lengyelországi kapcsolatairól is. Ugyancsak ellátogatott közénk Lucjan Miś, a krakkói Jagelló Egyetem Balassi költészetét kedvelő és népszerűsítő professzora. Tudvalevő, hogy költőnk Krakkóban is élt, amit a város egyik Fő téri épületének falán elhelyezett emléktábla bizonyít. Verseit lengyel nyelvre is lefordították. Bár lengyel vendégünk az anyanyelvén szólt hozzánk, megértettük az általa mondottakat“ – tudtuk meg.
A hangulatos eseményen Földessy László, zsérei pánsípművész megzenésített Balassi-verseket adott elő. Korábban Kulcsár Ferenc, az egyetlen Balassi-emlékkarddal kitüntetett felvidéki költő is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Ez alkalommal pedig Csámpai László az általa írt Balassi Bálint ismeretlen éneke című versét mondta el, amellyel felidézte a költő halála előtti időszakát. „Örvendetes, hogy rendezvényünk résztvevőinek egyike, a Nyitrán élő Somorčík Szombath Rozália korábban Budapesten kiadatta az első verseskötetét, amelyről éppen Kulcsár Ferenc írt recenziót. Csámpai László könyve pedig hamarosan szintén megjelenik.“
Csámpai Ottó pedig Balassi-kutatásokat végzett a Zoboralján. „Balassi Bálint (Zólyom, 1554. X.20 – Esztergom-Szentkirály, 1594.V.30.) a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő, európai szintű művelője és törökverő nemes volt. Olyan leveleire bukkantam, amelyeken nyitrai keltezés található. Továbbá annak is utánajártam, hogy ő egy ideig az érsekújvári helyőrségnél szolgált, s a közeli Nagyszombatban tért át a katolikus hitre. Valamiképp tehát vidékünkhöz is kötődött, ahol a vitéztársaival együtt vélhetően a helyi jó borokat is megkóstolgatta. Nem csak költőként érdemel tiszteletet, hanem nagyszerű hazafiként is, aki életét adta a hazájáért. Esztergom megvédése során ugyanis olyan sebeket kapott, amelyekbe röviddel azután belehalt” – szólt Balassi Bálintról és helyi kötődéseiről interjúalanyunk.
Olyan vonatkozásban is hiánypótló ez a rendezvény, hogy összekovácsolja a zoboralji magyarságot.
„Sajnos, ritkán adódik alkalom gondjaink és örömeink közös megvitatására. Úgy tűnik, hogy az emberek egyre inkább elidegenednek egymástól. E helyzeten való változtatás szándéka és az a cél is vezérelt, hogy a Valentin napot az amerikanizálódás ellenében magyaros jelleggel ruházzuk fel. Az idei budapesti Balassi-fesztiválon is részt vettem. A Gellért Szállóban tartott ünnepségen Nagy Gábor József Attila-díjas költő és Paszkál Gilevszki macedón költő-műfordító vehette át a Balassi Bálint-emlékkardot“ – zárta tájékoztatását.
