Közel negyedmillió eurós uniós támogatással a csapadékvízzel való hatékonyabb gazdálkodásért Komáromban – KÉPEKKEL
A jelenlegi extrém hőség és szárazság közepette szinte hihetetlennek tűnik, hogy voltak olyan időszakok, amikor a rövid idő alatt lezúduló temérdek esővíz elvezetésévbel küszködött Komárom város, s az árvíz rémképe is fenyegette. Örvendetes, hogy a KOMVaK vállalat - a Komárom város Víz- és Csatornaművei Rt. a Nagykovácsi és Komárom árvízi kockázatainak kezelése és vízgazdálkodása című, Magyarország–Szlovákia Interreg Program keretében korszerű vízvisszatartó intézkedéseket valósíthat meg, amelyek célja a csapadékvízzel való hatékonyabb gazdálkodás és a helyi elöntések kockázatának csökkentése. E projekt költsége 307 005,30 euró, amiből az Európai Unió hozzájárulása 245 604,24 eurót (ERFA), a nemzeti társfinanszírozás pedig 36 840,63 eurót tesz ki.
A KOMVaK és Nagykovácsi község saját tapasztalatait hasznosítja annak érdekében, hogy közösen kezeljék az éghajlatváltozás negatív következményeivel kapcsolatos kihívásokat, elsősorban az egyre gyakoribb intenzív felhőszakadások és helyi árvizek problémakörét. Az említett nyertes projekt a szlovák–magyar határon átnyúló együttműködés egyik jó példája, amely elősegíti a csapadékvízzel való fenntartható gazdálkodást, növeli a települések ellenálló képességét a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben, és hozzájárul a környezet védelméhez – derül ki Komárom város tájékoztatásából.
A Budapest agglomerációjában található Nagykovácsi községben pedig egy mintegy 15 000 köbméter kapacitású vízvisszatartó tározó épül, továbbá stabilizálják az Ördögárok patak partjait, valamint több közkutat is felújítanak. A megvalósuló intézkedések hozzájárulnak a csapadékvíz helyben történő visszatartásához, az árvízi kockázatok mérsékléséhez, valamint a helyi infrastruktúrának a szélsőséges csapadékesemények negatív következményeivel szembeni védelméhez.
Tehát e projekt közös megvalósítása az államhatár mindkét oldalán hozzájárul az árvízi kockázatok hatékonyabb kezeléséhez, javítja a csapadékvízzel való gazdálkodást, és erősíti a partner önkormányzatok felkészültségét az éghajlatváltozás következményeire. Emellett támogatja a szakmai tapasztalatok cseréjét a partnerek között, elősegíti a korszerű környezetvédelmi megoldások fejlesztését, és csöppet sem mellékes, hogy a térség lakosságának életminőségét is javítja.