Koszorúzás, kenyérszentelés, kiállítás Gútán - KÉPEKKEL
Mozgókiállítással, koszorúzással, kenyérszenteléssel ünnepelték meg Szent István királyt, az államalapítást és az új kenyér ünnepét augusztus 18-án Gútán, a Szent Rozália parkban és a városháza előtti téren, ahol egy Szent Korona installációt állítottak fel a hétvégére.
Az ünnepség a Szent Rozália Parkban Kubicsek Vivien szavalatával kezdődött, őt Mayer János, az Adamis Anna Városi Művelődési Központ igazgatója követte, aki köszöntötte az ünneplőket, felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt állították fel azt a kopjafát, ahol azóta Szent István napkor koszorúznak a gútaiak.
A kopjafánál Szánthó Miklós a budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet Alapjogokért Központ főigazgatója mondott ünnepi beszédet. Szántó szerint:
Az Isten, a haza és a család hármassága az, ami úgy össze tud tartani bennünket, magyarokat, hogy a viharok idején sem esünk szét. Hiába szakítottak el a törökök 3 felé, hiába osztották fel az országot Trianonnál, és él 5 millió magyar a határon túl, mi akkor is egy vérből valók vagyunk.
István király és utódainak a legszentebb sikere az, hogy bár határok változtak, birodalmak forogtak, ordas eszmék kísértettek egy pár milliós nemzet még mindig itt van sőt, él e nemzet e hazán, és ez nem siker, ez maga a csoda, fel a végvárakra óvjuk meg újra 1000 éves örökségünket. Fő dolgokban egység, egyebekben a szabadság, de mindenekben a szeretet a lényeg.
Semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmit sem taszít le csakis a gőg és a gyűlöltség, ha Istent, hazánkat, családunkat magunk elé helyezzük, csak akkor leszünk igazán szabadok, akkor maradunk meg, ha nem akkor egyenként elveszünk, mert aki egyedül van az nem szabad, mint ahogy sokan a kortársak közül hirdetik, hanem nagyon is magányos.
Márpedig Európának ez a sarka nagyon is nem magányos farkasnak való, itt csak vált váll vetve lehet boldogulni. Szent István sikeresen helyezte le a nyugati kultúra alapjait a Kárpát-medencében, úgy, hogy azokon az utódai végvárakat tudtak felépíteni és már a 16. században is mi védtük Európát, aztán 1956-ban is mi okoztuk az első repedést a kommunista tömbön, úgy ma is ott vagyunk a civilizációnkért folytatott küzdelem első sorában – fejtette ki Szánthó a gondolatait.
A kopjafa megkoszorúzása után az ünneplő közönség átvonult a városi hivatal előtt térre, ahol Halász Béla a város polgármestere tartott beszédet. Mint mondta: augusztus 20-a egyszerre állami, egyházi és természeti ünnep, hiszen ünnepeljük az államalapítást, ünnepeljük az első magyar szentet, az államalapító István királyt és ünnepeljük a sikeres aratást, az új kenyeret.
Ha arról beszélünk, hogy legyen a magyar nép büszke, akkor gondolkozzunk el azon, ha egy görögre, törökre, olaszra ránézünk, látjuk, hogy egy büszke nép tagja, vajon mi magyarok, hogy állunk, mennyire vagyunk büszkék magyarságunkra, vagy büszkék vagyunk-e arra, hogy magyarok vagyunk? Ha kimegyünk az utcára és fél órán keresztül nézzük, hogy mennyi ember mosolyog, szomorú látványt fogunk látni. Miért van ez?
Miért nem vagyunk büszkék nemzetünkre, vagy miért vagyunk kevesen büszkék? Büszkék vagyunk-e arra, hogy több mint 1000 éve István megalapította ezt az országot, de beszélhetünk a magyar virtusról is, mintha ezt is elfeledtük volna, pedig az előtt híresek voltunk róla – elmélkedett Halász.
Az ünnepség része volt a kenyérszentelés, Nagy Péter János katolikus plébános és Simon Ilona református lelkész megszentelték az új kenyeret, kenyereket, amiből a jelenlévők ajándékba is kaptak.
A kiállított korona árnyékában Fábián Zoltán erdélyi származású énekes előadása és Kopecsni Gábor és Sólyom harcművészeti bemutatója tette emlékezetessé az ünnepet.
A hétvégén a városháza előtti téren felállítottak egy Szent Korona installációt. A képeken kronológiai sorrendben olvasható a korona története, leírások mutatják be az azon található ábrázolásokat, feliratokat, így a látogatóknak kirajzolódik a koronázási ékszeren keresztül a magyar államiság több mint ezer éves történetének egy szelete is, ami a szent ereklyéhez kapcsolódik.
