Kopjafát ihlettek a táborlakók
Véget ért a gímesi csoda, amelyet a Gímesi Művelődési Tábor és Gólyatábor teremtett. Az utolsó szervezői autó is kigurult a főkapun, amelyen megannyi gólya lépdelt át, hogy élményekkel teli napokkal gazdagodjon.
Augusztus 28-a délutánján a gólyákkal és felsőévesekkel teli busz érkezett. Mindenki megkapta a tábori pólóját (lányok a rózsaszínt, a fiúk a kéket) és bögréjét, majd a karszalagok is felkerültek a csuklókra.
Kaszmán-Saróka Liliána és Voda Zsófia, akik a TANDEM n.o. szervezetet képviselték, ismerkedős, gátlásokat feloldó játékokkal tették próbára a táborozókat, hogy könnyebben menjen a beilleszkedés. A tábor csapatjátékfelelősei később csapatokra osztották a táborlakókat, és azonnal megkezdődött a csapatzászlófestés és a bemutatkozások.
Minden napra jutott a gímesi csodából, beszélgetésekből, előadásokból, játékokból és megannyi érzésből, amelyet csak ez a hely tud kiváltani az emberekből. De ott volt a népművészeti szekción belül az íjászkodás lehetősége, a botolás a jurta mellett, amely közelebb hozott bennünket őseinkhez és kultúrájukhoz.
A kézműves sátor alatt festett vászontáskák készültek, a henna- és bögrefestést is kipróbálhatták a táborozók, de ott volt még a Zenezug, ahol megszólaltathatták a matracokon heverő hangszereket Iván András – a Pósfa zenekar tagjának – segítségével. Az ukulele nagy sikert aratott a jelenlévők körében.
A chillsarokban sokan próbálták kipihenni a fáradalmaikat, de nem sok sikerrel. Ám a Klinikán mindenki megtalálta a magának való elixírt, amellyel kibírta az esti órákban, illetve, amellyel koccinthatott gólya és felsőéves társaival.
Az Ahogy esik úgy puffan színpadi improvizációs játékon pedig minden résztvevő képviseltette magát a nagysátor alatt, ahol Olasz István, Béhr Márton, Jókai Ági és Laboda Róbert imprózta végig a nekik szánt két órát. Sőt, valamennyire rá is húztak Tóth Gábor (Tóga) segítségével. Jakubecz László is képviselte a színházi vonalat, Cseh Tamás életéből kiragadott életcseppeket dolgozott fel, az előadás címe pedig az Azonos esőben való létezés volt.
Az esti koncertezés az Estendønnel, a Ricsárdgírrel és a ZSEB zenekarral vált teljessé. DJ Veder és DJ Péter pedig felrakták a hajnalig tartó bulizásra a pontot.
Az avatáson mindenki jól szórakozott, de a rossz időre való tekintettel a kopjafa csak később került méltó helyére. Ambrus Dávid (Öcci) egész héten azon munkálkodott, hogy minél tökéletesebb emléket hagyjon hátra az utókornak, és azon táborozóknak, akik a 37. Gímesi Művelődési Tábor és Gólyatábort egyedivé tették.
Szeretnénk, ha visszajárnának az emberek megcsodálni azt a művet, amelyet ők ihlettek erre az évre, hogy a tábor szellemiségét ezáltal továbbadják gyermekeiknek, sőt unokáiknak is.
És persze az ez évi mottó sem hiányozhatott a kopjafáról: „Gyermeked lépjen e talajra, s érezze minden rezdülésed, amit te adtál e földnek”.
