Komáromot fejleszteni kell, és le kell állítani a klientelizmust
Knirs Imre tősgyökeres komáromi, az önkormányzati választáson a Magyar Közösség Pártjának polgármesterjelöltje. Mint ismeretes, Knirset a városvezetés tavaly december 1-jével váratlanul visszahívta az alpolgármesteri posztjáról. A helyhatósági választások kapcsán céljairól beszélgettünk.
Elöljáróban leszögezte, polgármesterként szeretné valóra váltani azokat a fontos céljait, amelyeket alpolgármesterként tűzött ki maga elé. A városi hivatalban szerzett tapasztalatain kívül azokat is kamatoztatná, amelyeket tanulmányútjai során más városokban szerzett. Úgy véli, hogy Komárom több száz éves épített örökségére és természeti adottságaira alapozva, az eddiginél hatékonyabban kell fejleszteni a helyi idegenforgalmat.
– A Bécset Budapesttel összekötő autópálya közelében nem hagyhatjuk, hogy a Közép-Kelet-Európa értékei iránt érdeklődő turisták kikerüljék városunkat. Komáromot láthatóbbá és élhetőbbé kellene tenni. Sajnálatos, hogy a Dunán közlekedő turistahajók közül csak kevés áll meg Komáromnál. Ha pedig megáll, akkor a kikötőből buszokkal más városokba szállítják a turistákat ahelyett, hogy a helyi nevezetességeket tekintenék meg, s minél több pénzt költenének el nálunk. E célból a hétvégeken is ki kell nyitni előttük a templomainkat és a múzeumainkat, valamint vonzó kulturális rendezvényekkel marasztalni őket. A környékbeli vízfelületeinket is hasznosítani kell. Például a Holt-Vág környékét korszerű, a vízi sportok űzésére is alkalmas üdülőparadicsommá alakítani.
További prioritásának tartja a munkahelyteremtéshez szükséges feltételek biztosítását. Hiszi, hogy a turizmus fellendítése a munkahelyteremtést is pozitívan befolyásolná. Ha ugyanis turistákkal népesülne be a belváros, a helyi vállalkozóknak is érdemesebb lenne működtetniük a boltjaikat és a vendéglőiket.
– A termálfürdő látogatottságának növelése pedig a kapcsolódó szolgáltatásokban dolgozók létszámnövekedését eredményezné. Jobban ki lehetne aknázni azt a Komáromban rejlő lehetőséget is, hogy a Duna jobb és bal partján más-más összetételű gyógyvízzel rendelkezünk. Észak- és Dél-Komáromra egy összetartozó városként tekintek, amelyet a két önkormányzatnak sok területen egymással összehangolva kell fejlesztenie.
– Ha Komáromot attraktívabb várossá változtatnánk, akkor a fiatalok is szívesen vállalkoznának helyben, s biztosítani tudnák a családjuk megélhetését. A másutt dolgozók közül vélhetően sokan hazatérnének. Akiknek nincsen hová visszatérniük, azoknak a lakhatását is biztosítani kellene. Például az I. és II. lakótelepen levő, a hajógyár számára feleslegessé vált lakásokban.
Knirs azt is elképzelhetőnek tartja, hogy mivel a hajógyártás napjainkban reneszánszát éli, a több mint százéves komáromi hajógyárat hajóalkatrészek gyártásával és hajók szervizelésének biztosításával lehetne felvirágoztatni.
– Ennek kapcsán érdemes újragondolni a helyi szakmunkásképzést. Állami támogatással olyan szakokat kellene nyitni, amelyek segítségével megvalósíthatóvá válna e célunk. A Selye János Egyetemen is lehetne olyan szakokat indítani, ahonnan kikerülve idehaza tudnának boldogulni a fiatalok. Megfelelő szakérettségivel és diplomával rendelkező szakemberekből ugyanis hiányt szenvedünk.
Fontos, hogy milyenek a városba érkezők első benyomásai. Mivel alpolgármesterként felvállalta a Klapka téri volt rendelőintézet felújítását, sokan ostromolják az egyre rosszabb állagú épülettel kapcsolatos kérdéseikkel.
– Korábban városi önkormányzati döntés alapján tettem lépéseket ez ügyben. Komoly tárgyalásokat folytattam a magyar kormány megbízott szakembereivel. Az általuk kért dokumentációt is a rendelkezésükre bocsátottam. A kárpát-medencei magyar történelmi vonatkozású épületek rendbehozatalára szánt kormányzati támogatásból e rendelőintézet, vagyis a majdani Klapka-palota felújítására is jelentős összeget ígértek. A magyar fél személyesen nézett körül az épületben, tervezgettünk. Időközben azonban kénytelen voltam megválni az alpolgármesteri posztomtól, s nincs tudomásom arról, hogy azóta hol tart ez az ügy. Talán az általam leadott dokumentumok el sem jutottak az illetékesekhez.
Egy korábbi testületi ülésen felajánlotta, hogy ha már nem is alpolgármester, városi képviselőként szívesen munkálkodna tovább ez ügyben. Abba viszont, mondja, nem szólhat bele, hogy a statutáris megbízottnak számító polgármester mit hajlandó aláírni, mit nem.
Knirs Imre elmondja, hogy a monarchiabeli belvárosi épületek hajdan egy megyei rangú városban épültek, azokat megyei támogatásból működtették és tartották rendben. Mivel Komáromot megfosztották a megyei rangjától és a vonatkozó kompetenciáitól, megyei támogatás hiányában a patinás épületeket elhanyagolták.
– Gyulai látogatásom során tudtam meg, hogy egykor Gyula is megyei rangú város volt, majd a rangja a hatáskörökkel együtt átszállt Békéscsabára. A megüresedett gyulai épületeket azonban sikerült új tartalommal megtölteni. Ez is követendő példa lehet Komárom számára.
Meggyőződése, hogy a Komáromot Magyarországhoz fűző történelmi szálakat nem szabad elvágni. Miután az Európai Unióban átjárhatók a határok, minden téren erősíteni kell a két városrészt összekötő szálakat.
Végül megfogadta, hogy polgármesterként a korrupció és a klientelizmus ellen is küzdene. Átláthatóbbá tenné a városi cégek működését, tevékenységükből kiiktatná a háttéralkukat. Tisztázná a termálfürdővel, a parkolórendszerrel és a KOMVaK Rt. vízgazdálkodási és csatornázási vállalattal kapcsolatos zavaros ügyeket is.
– A városnak okozott jelentős anyagi károk miatt végre komolyan felelősségre kell vonni az illetékeseket. Azon városi képviselők helyett, akik több ciklusban semmit sem tettek a kaotikus ügyek burjánzása ellen, az engem körülvevő MKP-s városi képviselőjelölteket kell beszavazni az önkormányzatba. Nekik ugyanis tiszta a kezük és a lelkiismeretük.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2018/26. számában)
