Komáromnál a tegnap jelzettnél később, mintegy 845 centiméteren tetőzik a Duna -KÉPEKKEL
Legalább ma nem esett az eső és nem növelte a folyók vízmennyiségét – nyugtázták elégedetten azok a komáromiak, akik a délutáni napsütésben a helyi hidakról és vízpartokról kémlelgették a Duna és Vág vízszintjét, valamint a mobilgát-rendszert, a Kikötő lakótelep közelében található medence lezárt zsilipeit és az itt-ott készenlétbe helyezett homokzsákokat. Keszegh Béla polgármestert a válságstáb mai ülése után az újabb fejleményekről kérdeztük.
„Megtudtuk, hogy a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) tegnap délelőtti előrejelzése nem volt pontos, ezért azt az illetékesek többféle rendelkezésükre álló forrás alapján átértékelték. Fekete György, a vízgazdálkodási vállalat helyi vezetője ma közzétette a legfrissebb hazai prognózist, amely szerint a Duna Komáromnál mégsem 735 cm, hanem 840-845 centiméteren fog tetőzni, a tegnap jelzettnél később, szerda-csütörtök magasságában. Nos, Dél-Komáromban még későbbi, azaz pénteki tetőzésre számítanak”– magyarázta Keszegh Béla.
Azt is elárulta, hogy a helyi szakemberek a bősi vízierőmű szakembereivel pedig arról konzultálnak, hogy miután az ottani gátakat megnyitották, a turbinákon át milyen ütemben, mennyiségben engedik tovább a vizet. Hozzátette: továbbra is készültségben vannak a különféle alakulatok, és szükség esetén egész Nyitra megyéből Komáromba tudnak jönni a tűzoltók és a katonák is.
Szemtanúja voltam, hogy a gát mögötti ártérben levő ingatlanoknál folyamatosan készítik elő a homokzsákokat, és figyelik, hogy valahol nem következik-e be gyorsan megszüntetendő vízszivárgás.
– jegyezte meg a továbbiakban.
Miután szeptember 13-án délben a helyi szirénák tesztelésére került sor, kétperces folyamatos hangjelzéssel, több olvasónk tőlünk kérdezte, hogy az összefüggött-e az árvízvédelmi készültséggel.
„Nem Komárom város, hanem a Komáromi Járási Hivatal koordinálja a polgárvédelmi eszköznek számító szirénák működését, tesztelését. Arra az elmúlt napokban nem csak a járási székhelyen, hanem más településeken is sor került. Az illetékeseknek meg is jegyeztem, hogy nem volt szerencsés lépés éppen most kipróbálni azokat, amikor a lakosok anélkül, a folyóáradások miatt is veszélyt éreznek.
– válaszolta.
Hozzáfűzte: főként háborús helyzetben kéne alkalmazni azokat azért, hogy a lakosok siessenek a kijelölt, biztonságos óvóhelyekre. Gátszakadás, árvíz esetén a tűzoltók, katonák inkább csónakokkal, helikopterekkel mentenék a segítségükre szorulón polgárokat. Szerencsére, tájainkon erre az 1965-ös nagy dunai árvíz óta nem kellett sort keríteni.
