cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2022. január 28., 17:25

Komáromi járás: fogyó lakosság, a legtöbb helységben még magyar többség

A népszámlálási sorozatunkban ez alkalommal a Komáromi járás további 3 városát, Gútát, Ógyallát és Naszvadot vettük górcső alá, s a falvak egyes adatait is összevetettük.

Körkép a Komáromi járásból: fogyó lakosság, a legtöbb helységben még magyar többség
A 3780 szlovák lakos mellett már csak 3038 magyar él Ógyallán, "Feszty városában" , 2001-ben még több mint 4 ezren voltak...
Fotó: Naše Hurbanovo

Gúta már nem a Felvidék legmagyarabb városa (az időközben szintén városnak nyilvánított Bősé az elsőbbség), de ilyen tekintetben még mindig dobogós helyen van. A friss népszámlálási adatok szerint a 10 572 lakosa közül 7839 magyarnak, 2152 szlováknak, 35 romának, 86 egyéb nemzetiségűnek vallotta magát, miközben 460-an nem vállalták a saját nemzetiségüket.

Körkép a Komáromi járásból: fogyó lakosság, a legtöbb helységben még magyar többség
Horváth Árpád, Gúta polgármestere
Fotó:  Dunatáj

„A 2011-es népszámlálás idején Gútának 10 696 lakosa volt, ami tíz év alatt 124-gyel, 10 572-re csökkent, illetve 51,1 százalék a férfi és 49,9 a nő, ami szinte kiegyenlített arány. Persze, örvendetesebb hír lett volna a növekedés, de ez még nem számít nagymértékű fogyásnak. A gútai magyarok létszáma pedig 8201-ről (76,6 %) egy évtized alatt 362 fővel (2,45 %-kal), azaz 7839-re (74,15 %) csökkent. Bár csak 35-en vallották magukat romának, de valójában 200 körüli a létszámuk. Úgy vélem, hogy nem voltak egyértelműek a kérdőívben olvasható kérdések, s például a 2. nemzetiség megadásának lehetőségével is megkeverték az adatokat. Tele van az ország a „semmilyen nemzetiségűekkel“, akikből sajnos, nálunk 460 él“ – mondta el a Ma7-nek Horváth Árpád, Gúta polgármestere.

Egyebek mellett hozzátette: a magyar anyanyelv vállalása kapcsán náluk némi javulás történt. „E tekintetben a 2011-beli 78,48 százalékról 78,58-ra jöttünk fel, ami most 8307 magyar anyanyelvét vállaló gútait jelent, a „rejtőzködő magyarokat“ nem számítva.

Ami pedig a felekezeti hovatartozást illeti: a lakosaink közül 5749-en (54%) római katolikusnak, 322-en reformátusnak (3%), 207-en evangélikusnak (1,96%), 71-en görög katolikusnak, 54-en Jehova tanújának vallották magukat. Régebben Gútán 90 %-os katolikus közösség élt, de újabban 3500-an felekezeten kívülinek vallották magukat, ami elszomorító. Eközben a Komáromból és a környező református falvakból Gútára költözött reformátusok száma stagnál“ – nyilatkozta.

Körkép a Komáromi járásból: fogyó lakosság, a legtöbb helységben még magyar többség
Gúta látképe
Fotó:  cestovnyinformator.sk

Ógyallán a tíz évvel ezelőtti 7700 körüli lakosszám a 2021-es népszámlálás idejére 7467-re csökkent. A hivatalos adatok alapján jelenleg 3780 szlovák, 3038 magyar (2001-ben még 4 ezer felett volt!), 179 roma és 58 egyéb nemzetiségű polgár él „Feszty városában“, 412-en pedig nem adták meg a nemzetiségüket.

„Sajnos, folyamatosan csökken Ógyalla lakossága. Egyrészt azért, mert elöregedő, másrészt azért, mert a felsőfokú tanulmányaikat elvégző ifjaink többsége nem tér vissza a szülővárosába, hiszen inkább a hazai nagyvárosokban vagy külföldön találnak megfelelő munkalehetőségeket.

A nemzetiségi összetételen kissé meglepődtem, mert azt szoktuk mondogatni, hogy a helyi magyarok és szlovákok fele-fele arányban vannak, de nagyjából 50:40 százalék lett az arány, a szlovákság javára,

a többiek pedig romák és csehek. Furcsállom, hogy 412-en semmiféle nemzetiséget nem írtak be, s az is kitűnik, hogy míg korábban a romák inkább magyarnak vallották magukat, most 179-en vállalták a roma nemzetiségüket. Persze, valójában többen, a Roma közösségek atlasza szerint több mint 1300-an élnek Ógyallán. Az ügyfélközpontukban sokuknak besegítettünk a kérdőív kitöltésébe. Mivel azonban közülük időnként többen Marcelházára, Bátorkeszire és máshová vándorolnak, ezzel bekevernek a hivatalos adatokba“ – tájékoztatott Hamran Mária, Ógyalla alpolgármestere.

Körkép a Komáromi járásból: fogyó lakosság, a legtöbb helységben még magyar többség
Ógyalla látképe
Fotó:  Naše Hurbanovo

Azt is elárulta, hogy a legtöbb lakosuk (mintegy 59 %) római katolikus, majd sorrendben a református, az evangélikus és a baptista következik, de elég sokan (közel 20 %) felekezeten kívülinek tartják magukat. „Szlovák anyanyelvűnek 44, magyar anyanyelvűnek 42 százalék vallotta magát, miközben 316-an roma anyanyelvet tüntettek fel, ugyanis főleg odahaza sokan a saját nyelvűkön beszélnek. Hozzátenném: a szlovák alapiskolának 350, a magyarnak 260 tanulója van, de az utóbbiból 120 roma.“

A járás legifjabb városának, Naszvadnak az 5014 lakosa közül 2461 magyar, 2061 szlovák, 416 roma, 40-en egyéb nemzetiséget tüntettek fel, 36-an nem jelölték meg a nemzetiségüket.

Míg 2011-ben 5068-an voltunk, tíz év alatt 54-gyel csökkent az összlakosságunk létszáma, vagyis az 5014-es létszámmal meghaladtuk az 5 ezer fős lélektani határt, ami örvendetes.

Sajnos, a pandémia nálunk is szedi az áldozatait, 2020-ban összesen 56, tavaly pedig 79 lakosunk hunyt el. Eközben az újszülötteink száma tavaly csak 3-mal volt több, mint 2020-ban. Miután megnyitottuk a termálfürdőt, annyira emelkedett a helyi ingatlanok ára, hogy sok esetben az ifjú párok számára megfizethetetlen. Ezért többen inkább átköltöztek a szomszédos Ímelyre, ahol olcsóbban juthattak saját házhoz“ – indokolta az adatokat Molnár Zoltán polgármester.

Körkép a Komáromi járásból: fogyó lakosság, a legtöbb helységben még magyar többség
Molnár Zoltán, Naszvad polgármestere
Fotó:  Naszvadi Városi Hivatal

Arról is beszámolt, hogy míg a magyarok 2011-ben a lakosságuk 53,61 százalékát alkották, 2021-ben már csak a magyart 2. nemzetiségként megadókkal (249 személy) együtt érték el az 52 százalékot (anélkül 49,08 %). „Míg több szlovák vagy vegyes család költözött Naszvadra, növelve a helyi szlovákság létszámát, a magyarság némileg megfogyatkozott.

Hozzátenném: a múlt századbeli kitelepítések idején Naszvadról 2700 (!) magyarnak kellett távoznia, s a helyükre Kiskőrösről érkeztek még magyarul beszélő szlovákok, akiknek az utódaik már teljesen szlováknak vallják magukat.

Járási viszonylatban a legtöbb, azaz 416 roma lakos vállalta a hovatartozását, így ez eltelt évtizedben 6,5-ről 8,3 százalékra nőtt a hivatalos lakossági arányuk. Ez már majdnem tükrözi a 9 százalék körüli valós arányukat. A 40 egyéb nemzetiségű között csehek, oroszok, ukránok, olaszok és görögök is akadnak, akik a városunkba házasodtak“ – zárta tájékoztatását.

Körkép a Komáromi járásból: fogyó lakosság, a legtöbb helységben még magyar többség
Naszvad városközpontja
Fotó:  Naszvadi Városi Hivatal
A Komáromi járás 37 községe közül tíz év alatt csak 11-ben nőtt az összlakosság lélekszáma. Legnagyobb mértékben, 138 fővel, azaz bő 8%-kal a járási székhely szatelit-településének számító Izsán, elérve az 1781-et. Ott sok volt komáromi lakos vásárolt családi házat. Legszembetűnőbben Perbete lakossága csökkent: 229 fővel, vagyis 7,7%-kal, s már csak 2745 lakosú a nagyközség.

Arányaiban Szilas (91,13%), Dunamocs (87,81%) és Búcs (86,76%) került fel a járásbeli „legmagyarabb” községek dobogójára, de tíz év alatt még ezen falvakban is párszázalékos magyarságfogyás észlelhető. A magyar lakosság aránya csak Karván, Virten és Megyercsen nőtt 3-5%-kal, másutt csökkenés történt. Szembetűnő, hogy a 438 lakosú Ifjúságfalván a 2011-beli 63,2%-ról 55,48-ra esett a magyarok aránya, ám a szlovákoké 29%-ról 38% fölé ugrott. A legtöbb magyarját a 3802 lakosú Marcelháza vesztette: 2011-hez képest 421-gyel, vagyis, 2807-re csökkent a számuk. Elgondolkodtató, hogy vajon minden településen miért több a magyar anyanyelvű ember, mint ahányan magyar nemzetiségűnek vallották magukat.

A javarészt szlovákok által lakott falvak közül Újgyallán 92,23%, Szilasházán 91,49%, Újpusztán 85,48%, Zsemlékesen 79,58%, Ímelyen 58,48%, Bajcson pedig 48,08%-os a szlovák többség.

Megdöbbentő, hogy a városokon kívül több községben is sok „nemzetiség nélküli“ lakos él, például Marcelházán 430, Csallóközaranyoson 302, Nemesócsán 173, Perbetén 126, Bátorkeszin 116, Csicsón 113... Félelemből, közönyből vagy más okból? A válaszokat szakembereknek kell meglelniük, hiszen vélhetően közülük sokan a magyar nemzetiségűek táborát erősíthetnék, ha akarnák, ha mernék...

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.