2019. november 18., 12:48

Komáromi '89-es megemlékezés: ma is merjünk nagyok lenni!

A rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott november 17-én a Tiszti Pavilon dísztermében Komárom város a Selye János Egyetemmel és a Fórum Kisebbségkutató Intézettel közösen. A jubileumi, kiállítás-megnyitóval egybekötött eseményen több hajdani rendszerváltó személyiség idézte fel a '89-es, '90-es évi történéseket.

Bársonyos KN-ben
Galéria
+11 kép a galériában
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Keszegh Béla, Komárom polgármestere bevezetőjében elmondta, a rendszerváltással kapcsolatban felemás érzések töltik el az embereket. Egyrészt elismerik a három évtizeddel ezelőtt elért vívmányok jelentőségét, másrészt aggódnak az új társadalmi rendszerrel együtt járó munkanélküliség, árdrágulás, kivándorlás miatt.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Leszögezte, köszönettel és tisztelettel tartozunk az egykori bátor rendszerváltóknak a szabadság kivívásáért, a szabad választások bevezetéséért és a további pozitívumokért, de tudatosítanunk kell, hogy még van hová fejlődnünk.

Végül a Bibliából idézett: „A zsidó nép 40 évig vándorolt a sivatagban, amíg a Kánaánba ért. Talán 10 év múlva mi is célba érünk. Ma merítsünk erőt vendégeink visszaemlékezéseiből.“

Juhász György, a Selye János Egyetem rektora elárulta, őt pozsonyi diákként érintette meg a változás szele, s aktív résztvevője volt a fővárosi tüntetéseknek. Hozzátette, a mai fiataloknak már természetes dolognak számítanak a ´89-es vívmányok, ám fontos megosztani velük a forradalmi események résztvevőinek emlékeit, hogy azok tovább éljenek a köztudatban.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Megemlítette, hogy november 12-én a magyar egyetemen Harminc éve váltottunk rendszert címmel, a Tudomány és Technika Hete keretében Csáky Pál író-politikussal és Öllös László politológussal tartottak pódiumbeszélgetést.

Az SJE Református Teológiai Karának 1989-es forradalomról és az eltelt évtizedekről szóló rendezvényét a Fórum Kisebbségkutató Intézet A bársonyos forradalom és a szlovákiai magyarok című vándorkiállítása egészítette ki, amelyet e városi megemlékezés közönsége ezen az újabb helyszínen is megtekinthetett.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet ügyvezető igazgatója történelmi összefoglalója során hangsúlyozta, sem a magyar egyetem, sem pedig a „Fórum“ nem létezne a rendszerváltás nélkül. Úgy véli, három dolognak köszönhető a tény, hogy a felvidéki magyarság nagyon fontos szerepet játszott a ´89-es történésekben: a széles társadalmi bázisnak, a hajdani vezéregyéniségek kvalitásainak és részben a véletlennek.

„A Független Magyar Kezdeményezés (FMK) az első rendszerváltó pártként a szlovákoknak és a cseheknek is utat mutatott“ – emelte ki.

Sajnálattal állapította meg: úgy tűnik, hogy a hazai magyarság akkori nagy ázsiója, a szlovákság részéről is belé helyezett bizalmi tőke mára valamiképp odalett.

A rendszerváltók közül először Tóth Lajost és Barak Lászlót szólította színpadra Matusek Attila színművész-műsorvezető. Az éppen ma 80 éves Tóth Lajos a tőle megszokott „sztorizós“ stílusban ecsetelte, hogy egy nappal a prágai események után, az 50. születésnapján miként tartották meg a Csehszlovákiai magyar értelmiségi lét című tudományos tanácskozást, amit az FMK megszervezése követett.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A kezdeti lelkesedés során alig tudatosították, hogy a forradalmárok nem csak a láncaikat, hanem esetleg az életüket is elveszíthetik, vagy börtönbe kerülhetnek. Lépéseikről hamarosan tudomást szerzett a szlovák titkosszolgálat (ŠTB), aminek „köszönhetően“ kihallgatásokon kellett részt venniük. Nos, a Lajos napra eső 30. kihallgatáson megkérdezte, hogy végre visszafizetik-e neki az útiköltségre addig elköltött 300 szlovák koronát, s a névnapi tortát is hiányolni merészelte...

Azt is megtudtuk, később javíthatatlan ábrándozóként azért is maradt ki a nagypolitikából, mert belátta, hogy a politikai pályafutást nem lehet érzelmekre alapozni, s hivatása szerint mindenekelőtt pedagógusnak tartotta magát.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Úgy vélte, hogy az oktatásügy változtatásából kell kivennie a részét, hiszen jövőnk zálogait, a gyermekeket megfelelően kell felkészíteni a polgári társadalomban való életre. 1991-ben Galántán megalapította Szlovákia első magángimnáziumát. Aktívan tevékenykedett a vágsellyei Vörösmarty Klubban és a Csemadokban, miközben az azóta már elhunyt komáromi ellenzékiekkel, Bajnok Istvánnal, Gáspár Tiborral, Oláh Györggyel és a túlparti Kecskés Lászlóval is együttműködött.

Barak László egyebeken kívül a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának aláírásgyűjtéséről és az ellenzéki Nap hetilap megalakításáról beszélt, Mokos Attila színművész pedig Grendel Lajos író Pozsonyi földrengés című novemberi naplóját olvasta fel. Majd két volt diákvezér, Somogyi Alfréd és Somogyi Szilárd visszaemlékezése következett.

Kiemelték annak a Prágából kapott hamis hírnek a jelentőségét, miszerint az ottani tüntetés során meghalt egy diák, ugyanis ez a hír éltette tovább a forradalom lángját. Nagy élménynek nevezték azt, amikor a pozsonyi SZNF téren hatalmas tömeg előtt a Himnuszt énekelték, s azt a szlovákok is megtapsolták. Egyúttal figyelmeztettek, napjainkban ne adjunk teret azon erőknek, amelyek nem értékelik a rendszerváltás jelentőségét.

Azután Öllös László Grendel Lajos pozsonyi SZNF téren 1989. november 26-én elmondott beszédét és az FMK elvi nyilatkozatának részletét olvasta fel, szintén kiemelve a szlovákság akkori toleranciáját.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Hangsúlyozta, ma újabb kihívásokkal is szembesülünk, de mernünk kell nagyoknak lennünk, s a mentális rendszerváltásnak folytatódnia kell. „Mi, szlovákiai magyarok nem vagyunk olyan kicsik, mint amilyennek gyenge pillanatainkban tartjuk magunkat. A mi mai szerepünk minimálisan térségi szerep, ami nem ér véget önmagunkkal. Akár az összeurópai kérdésekbe is beleszólhatunk, s akkorára növünk, amekkorára növesszük magunkat. Vegyük kézbe sorsunk irányítását, éljünk az adódó lehetőségekkel!“ – fogalmazott.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A pozsonyi megemlékezésről Komáromba siető Berényi József örömmel tudatta: a Tisztességes Szlovákiáért által a fővárosban szervezett jubileumi megemlékezésen ez alkalommal is pozitív fogadtatásra talált a magyarul záruló szlovák nyelvű felszólalása.

Magyaroknak és szlovákoknak együtt kell harcolnunk azért, hogy Szlovákia félelemmentes ország legyen, a szabadság ugyanis egyetemes érték! A 2020-as parlamenti választás tétje az, hogy felszabaduljunk az oligarchák hatalma alól"

– fejtette ki.

Majd a ´89-es felvidéki diákok önszerveződéséről és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom személyiségeivel együtt megvalósított országjáró körútjukról beszélt.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Végül Simon Attila megnyitotta A bársonyos forradalom és a szlovákiai magyarok című vándorkiállítást, amely Komáromból Párkányba, majd Somorjára utazik tovább, s azt iskolákban is be akarják mutatni.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

E tárlatanyagot az előcsarnokban látható másik kiállítás egészítette ki, amelyet a belügyminisztérium a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárával közösen készített. A megemlékezést, amelyen Bárdos Gyula Csemadok-elnök, Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke és Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke is megjelent, nívós zenés műsor színesítette.

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Bársonyos KN-ben
Galéria
+11 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.