Kolozsnéma: kis falu nagy lélekkel
A Komáromi járásban fekvő Kolozsnéma hangulatos Duna-parti község. Nevét a Kolos családról, illetve annak néma lányáról kapta. A település újabban a már hat évtizede megtartott járási dal- és táncünnepély révén is közismert.
Amintegy ötszáz lelket számláló faluban a rendszerváltás óta látványos fejlesztések történnek. Az elért eredmények elsősorban a falu élén 1991 óta álló Szalay Rozáliának, Szlovákia legrégebben hivatalban levő női polgármesterének és a munkáját segítő héttagú MKP-s önkormányzatnak köszönhetők. Jelképes és jelzésértékű, hogy a település buszmegállójának közelében Antall József néhai magyar miniszterelnök egyetlen felvidéki mellszobra fogadja az érkezőt.
Kolozsnémára, több más hazai községhez hasonlóan, az öregedés jellemző. Kevés gyermek születik, és mivel a megürülő házakat gyakran betelepülő szlovák családok veszik meg, az egykori színmagyar falucskában már szlovák beszédet is hallani, tudjuk meg a polgármestertől. A kérdésünkre, hogy miért állítottak Antall József egykori magyar miniszterelnöknek szobrot, elárulja, hogy Babusa János szobrászművész alkotása a magyarországi Antall József Alapítványnak és a Csemadok Komáromi Területi Választmányának köszönhető. Az alapítvány a rendszerváltás utáni első magyar kormányfő halálának 20. évfordulója alkalmából több külhoni magyar helységben emelt szobrot a lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének. A helyi önkormányzat nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a Felvidékre szánt szobor Kolozsnéma egyik ékévé válhatott. Amelynek természetesen, vállalták a felállítását.
A polgármester munkája egy ilyen kis községben sem kevesebb, mint a nagyobb településeken, ám a helyi önkormányzattal és a községi hivatal két dolgozójával együtt kisebb költségvetésből kell valóra váltaniuk a terveiket.
Falufejlesztésre csak pályázati támogatások elnyeréséből telik, ám ahhoz is nehéz előteremteniük a szükséges 5-10 százalékos önrészt, illetve utófinanszírozás esetére a teljes összeget. Ennek ellenére szinte a csodával határos módon folyamatosan újul és szépül a község. Az évek során sikerült bevezetniük a földgázt, felújítani a vízvezetéket, a közvilágítást, az óvodaépületet, a halottasházat, a tűzoltószertárt és több utat, valamint a kultúrházzá átalakított egykori Zámory-kúriát, a szabadtéri színpadot és az 1972-ben létrejött, majd 2002-ben községi fennhatóság alá került idősek otthonának panziórészét. Utóbbiban 90 idős ember él, és 40 helyi lakosnak biztosít munkát. Ezenkívül a községi hivatal további 20 embernek tud munkalehetőséget biztosítani. A nyugdíjas párok részére ideális, hangulatos garzonlakásokból álló panziót 2009-ben az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatásával létesítették. Az egész országból folyamatosan érkeznek új lakók a Szlovákiában egyedüliként kedélyjavító relaxszobákkal is rendelkező létesítménybe.
A polgármestertől megtudjuk, hogy a legtöbb kolozsnémai munkavállaló a környező városokban, illetve külföldön dolgozik. A családok otthon tartása érdekében számukra 20 bérlakást építettek. Hetente egyszer körzeti orvos rendel a községházán, s ugyancsak ő biztosítja a gyógyszerek beszerzését, hogy a pácienseknek ne kelljen utazgatniuk.
A Duna túloldalán fekvő Gönyű Kolozsnéma testvértelepülése. A két falu között valamikor nemzetközi hajókikötő üzemelt, amely a dunai hajóstérképeken annak ellenére mindmáig fel van tüntetve, hogy a két világháború után megszűnt, árulja el a polgármester.
– Ez felettébb sajnálatos, mivel a kolozsnémaiak többsége hajózással foglalkozott és kereskedett, csak kevesen gazdálkodtak a földjeiken. Ezért 1995-ben a gönyűiekkel együtt elhatároztuk, hogy legalább évi egy napra kinyittatjuk az államhatárt, és hajóátkelést biztosítunk a Duna két partja között. Végcélunk egy állandó hajóátkelő vagy kompjárat létesítése. Pályázati pénzekből pontont és kishajót vásároltunk, amelyet turisztikai célokra szeretnénk használni.
Egy ilyen kis településen szinte minden társadalmi szervezetben ugyanazok a lelkes emberek tevékenykednek, legyen szó akár a Csemadokról, az önkormányzati választásokon hosszú évek óta győztes MKP-ról, vagy a vöröskeresztről és a tűzoltószervezetről. Ugyancsak pár tettre kész lakos összefogásával valósulnak meg a különféle rendezvények. Ami fontos: a szervezőmunka utánpótlása is biztosítottnak tűnik. Havonta tartanak közösségkovácsoló rendezvényeket. Ez felettébb eredményes, hiszen az önkormányzat és a lakosság összetartó. A falu érdekében egy irányba húzza mindenki a szekeret.
A legfontosabb teendők között a polgármester a lakosság számának megtartását említi, továbbá a szennyvíz kérdésének megoldását, amit állami támogatás nélkül nehéz lenne megvalósítani. Felsőbb szinten végre tudatosítani kellene, mondja Szalay Rozália, hogy a csicsóihoz hasonló ivóvízgondok bármelyik csallóközi helységben bármikor felmerülhetnek. Azokra pedig megoldást kell találni.
