Kitörési lehetőségek az Ipoly völgyében

Az Ipoly folyó évszázadok óta összeköti a természetes régióként létező Ipoly völgye térséget. Az első világháború előtt 47 hídon lehetett átkelni a folyón. A Trianon előtti időszakban ezen a területen épült meg a Budapest–Balassagyarmat–Losonc–Kassa 2. számú főútvonal, amely Balassagyarmat és Losonc között az Ipolyon átívelő hidak segítségével hol az egyik, hol a másik oldalon vezetett végig. Napjainkban ez a 2. számú út Rétságnál teljesen északi irányba fordul, így az eredeti területet már nem érinti.

A trianoni döntés következményeként szintén megszűnt a Pozsony–Ipolyság–Balassagyarmat–Losonc–Kassa vasúti fővonal működése, hiszen az Ipolyság és Drégelypalánk közötti 6 kilométeres szakaszt teljesen felszedték, így a jelenlegi Magyarországon maradt részt holt-ágként kell kezelni.

Ahogyan a hidak is egykor a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítését szolgálták, úgy az Ipoly völgye ETT is a két ország közötti kapcsolatok élénkítése érdekében jött lére.

"Jelenleg 28 tagtelepülés tartozik a társuláshoz, de célunk a terület további bővítése. Szeretnénk megszüntetni azt a „fehér foltot” a térképen, amely jelenleg a határ mentén a régiónkat jellemzi. Tőlünk keletre a Sajó–Rima ETT, nyugati irányban pedig az Ister–Granum ETT található. Tehát a Losonci, a  Nagykürtösi és részben a Lévai járás határ menti települései szlovák oldalon, illetve a Salgótarjáni, a Szécsényi és a Balassagyarmati járás települései a magyar oldalon lehetnek érdekeltek a bővítésben" – magyarázza Papp Andrea projektmenedzser.

Az ETT az Európai Unió első olyan jogi eszköze, amely jogi személyiséget és keretet nyújt az európai önkormányzatok és a régiók együttműködésére, az uniós támogatások hatékony felhasználására. A csoportosulás legalább két tagállam szereplőit fogja közös szervezetbe. Az ETT jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik, önálló jogalanyként léphet fel. Határ menti, határon átnyúló, régiók közötti, testvérvárosi, transznacionális együttműködés valósítható meg a keretében.

"Az együttműködési lehetőségek valamennyi fajtáját lefedi, így az EU-programok menedzselését és az EU-projektek megvalósítását, de egyéb határon átnyúló együttműködések megvalósítására is lehetőséget biztosít. Míg például az eurorégiók a két országban egy-egy külön elnökséggel, szervezeti felépítéssel működnek és csak időnként vannak közös üléseik, addig az ETT-nek egy közös elnöksége van, egy székhelye, egy menedzsmentje, ez tehát igazi határtalan társulás. Itt nincs mi és ti, itt csak mi vagyunk, együtt, közösen."

A társulás legkiemelkedőbb céljaként a határon átnyúló kapcsolatok erősítését, a térség gazdasági fellendítését tűzte a zászlajára, különös tekintettel a környezetvédelemre, az egészségügyi ellátásra és a térség idegenforgalmának fellendítésére. Mivel a tagtelepülések között jelenleg nincs város, a falvakon a mezőgazdaság és a falusi turizmus élvez prioritást. A magyarországi településeknél ez az ágazat igen fejlett, a szlovákiai településeknek pedig lehetőségük van a felzárkózásra ezen a téren.

A projektmenedzser szerint nagy előny, hogy a tagjaik között tudhatják az UNESCO világörökségi listáján szereplő Hollókőt, hiszen a község kiemelt figyelmet kap a turizmus fejlesztésekor, amit a környező települések is hasznosíthatnak. Nagyon jó lehetőségei vannak Varsánynak, amely szinte önellátó településként működik, illetve Rimócnak, Nógrádsipeknek és a Szécsény környéki falvaknak egyaránt. A legnagyobb hiányosság a szálláshelyek területén mutatkozik, de a magántulajdonban lévő vendégházakban kisebb csoportok elszállásolását be tudják biztosítani.

"Szeretnénk bevonni a Szécsény mellett található Robinson-szigeteket is az idegenforgalom fejlesztésébe. Fontosnak tartjuk a kerékpárutak kiépítését, és szeretnénk egy többnapos látnivalót kínáló turistacsomagot is összeállítani. A felvidéki településeken, főleg nyugati irányban való terjeszkedésnél nagy lehetőség rejlik a borvidékben (pl. Ipolynyék, Inám és más települések). Természetesen a csatlakozás után ezt a potenciált is szeretnénk maximálisan kihasználni és továbbfejleszteni. Ezenkívül szeretnénk megerősíteni a Besztercebánya megye és Nógrád megye közötti kapcsolatot."

A közeljövő egyik terve egy kulturális és hagyományőrző rendezvények megszervezését magában foglaló pályázat. A másik nagyobb volumenű projekt, amelyben szeretnénk megvalósítani, illetve fejleszteni az idős lakosok étkeztetését, mondja a projektmenedzser.

"Főleg a szlovákiai oldalon vannak e téren hiányosságok, mivel a kisebb településeken nincsenek közkonyhák, ezért több helyen konyhákat hoznánk létre, de van, ahol csak ételosztást biztosítanánk a településeken. Emellett szeretnénk megvásárolni két kisbuszt is a szlovákiai települések részére, mert ez a szlovák oldalon nagy hiányossága az önkormányzatoknak. Ezekkel a kisbuszokkal szeretnénk megoldani az idősek szállítását orvoshoz, kivizsgálásokra és egyéb szükséges helyekre."