Kis községek nagy gondja
Szlovákiában továbbra is nagyon alacsony a szennyvízhálózatra csatlakozott háztartások aránya. 2015-ben ez a szám csupán 65,2 százalék volt. Emiatt az Európai Unió több ízben a nemtetszését fejezte ki. A víz védelméről szóló törvény szigorításának életbe lépésével Szlovákia kötelezte magát, hogy 2021 decemberéig a lakosság minden olyan településen csatlakozik a csatornahálózathoz, ahol a rendszer megépült. Ellenkező esetben több száz eurós büntetést róhatnak ki a lakosokra.
A helyzetről azonban nem elsősorban a lakosok tehetnek. A környezetvédelmi tárca adatai alapján a települések alig egyharmadában épült meg eddig a csatornarendszer. Az önkormányzatok részéről az igény és az akarat megvan, a szükséges források elérése azonban szinte lehetetlennek tűnik.
Fülekpüspökiben csupán a lakosság 4 százaléka számára elérhető a kanalizáció, ez is csak annak köszönhetően, hogy a Jánošík és a Mező utca lakóihoz elér a füleki csatornahálózat. Az önkormányzat hosszú évek óta igyekszik forrást találni a rendszer kiépítésére, hiszen ekkora beruházást támogatás nélkül lehetetlen megvalósítani. Az évek során többször pályáztak, sikertelenül. Noskó László polgármester szerint nagyjából tizenegy éve kezdtek komolyan foglalkozni a problémával. Az elődje, Bacskai Sándor által elkészített terv 4,5 millió eurós költségvetéssel számolt.
– magyarázza, hozzátéve, az évek alatt a terv előkészítésébe és módosításába majd’ 100 ezer eurót fektettek be. – A falunak 2023 végéig érvényben lévő építkezési engedélye van. A közbeszerzésen kívül mindent bebiztosítottunk. Aktualizáltuk a költségvetést, így a 4,5 millió euróból 6 millió 365 ezer euró lett, viszont jelenleg az emissziós alapon kívül máshova nem pályázhatunk. Tudnivaló, hogy itt nagyon hosszú a várakozási idő, és csupán 500 ezer euróban részesülhetünk – panaszolja a polgármester, hozzátéve, az idén várható egy újabb pályázati kiírás, amire reagálni szeretnének.
Csatornarendszer hiányában a lakosok kénytelenek maguk megbirkózni a szennyvízproblémával. Segítségképpen a képviselő-testület jóváhagyott egy szimbolikus 20 eurós díjat, ennyivel tudnak beszállni a szennygödrök tisztításába. Ennek ellenére, több más községhez hasonlóan, Fülekpüspökiben is bevett gyakorlat, hogy az ülepítők tartalmát a helyi patakokba, esővíz-elvezető árkokba ürítik a lakosok. Ezeket az embereket felelősségre kellene vonni, hiszen a környezetszennyezésen túl törvénysértést követnek el, de ilyen kis közösségben senki sem akar perlekedni a szomszédjával.
A faluban még Hunyák József polgármester idején épült meg a szennyvíztisztító. 2019-ben Poprocký Iván került a polgármesteri székbe, ekkor szerelték be az utolsó gépeket, és működtetik a rendszert. A polgármester elmondja, évekig tartott, mire ezt elérték, mivel több kisebb pályázatból sikerült összerakniuk a szükséges összeget. 2019 novemberében a község vásárolt egy szennyvízszállító teherautót is, amelyet nemcsak az ajnácskőiek, de a környező falvak is használhatnak. Ez azonban nem jelent megoldást. A rendszer tökéletes működéséhez a csatornahálózat elengedhetetlen.
– árulja el Poprocký Iván. Hozzáteszi, hogy a cég a közbeszerzés alatt több hibára rámutatott, ami növeli a költségeket. Ezért előfordulhat, hogy végül nem tudják megépíteni a csatornahálózatot.
– sorolja a problémákat a polgármester.
A tervezett hálózat Csevicénél kezdődne, majd Ajnácskőbe érve szétágazna, és hat átemelőállomás épülne meg. Egy Csevicén, egy az ajnácskői állomáson, négy a faluban. Ajnácskőben a falun keresztül haladó megyei út javítása is a kanalizáció kiépítésétől függ. Tavaly elvégezhették volna a mintegy 1,4 km hosszú szakasz aszfaltozását, de a csatornahálózat építése miatt lemaradtak róla. Az új aszfaltréteghez ugyanis öt évig nem lehet nyúlni, csupán javítás esetén. A megyétől ígéretét kaptak, hogy ha a csatornahálózat bekerül a földbe, a következő választási ciklusban megújulhat az említett szakasz.
A nógrádi kisközség azon kevés falvak egyike, amelyekben működik a kanalizáció. Még 2005-ben több mint 1 millió eurós uniós támogatással került sor a csatornahálózat, a víztisztító és a vízvezetékek teljes kiépítésére. 2009-től folyamatosan működteti a község. Marcinkó Zoltán polgármester szerint Bénán nem volt gond a lakosság csatlakozásával, a hálózat karbantartásával annál inkább. Ezért a rendszer működtetését szeretnék átadni a Közép-szlovákiai Vízműveknek. Nagy teher kerülne le a község válláról, hiszen a folyamatos hibaelhárítás és a javítási költségek nagy terhet jelentenek az önkormányzatnak. A rendszer működtetésének átvételéhez azonban néhány szigorú feltételnek kellett megfelelni, ezeket mostanra sikerült teljesíteni. A polgármester szerint a csatornarendszert egyébként is erre szakosodott vállalatnak kellene működtetnie.
Az átemelőállomások ráadásul a gyenge pontot jelentik. Ahol a víz szabad esését nem teszik lehetővé a domborzati viszonyok, átemelőket kell építeni. Ezek szivattyúi gyakran meghibásodnak, kiégnek, s minden nagyobb javítás, szivattyúcsere több ezer eurós kiadás. Ezt minden üzemeltető ismeri. Sajnos akadnak emberek, akik szinte mindentől a lefolyón keresztül akarnak megszabadulni, nem tudatosítva, milyen károkat okozhatnak ezzel.
A háztartások között akadnak olyanok, amelyeket nem lehet csatlakoztatni a szennyvízhálózatra, de a falu 80%-a teljesítette az elvárást.
"A kanalizáció pozitív dolog a számunkra. Bénán hál’ istennek teljes infrastruktúrával rendelkezünk, ami előnyt jelent. A szociálisan hátrányos helyzetű családoknak azonban ez nagy anyagi teher, sokan nem engedhetik meg maguknak a vízvezetékre való csatlakozást."
– avat be a részletekbe a polgármester.
A legfrissebb hírek szerint a környezetvédelmi tárca október végén csatornahálózat, szennyvíztisztító telep és közüzemi vízellátó rendszer kiépítésére ír ki pályázatot. A minisztérium szerint egyelőre 11,6 millió eurót különítettek el erre. A megszólított polgármesterek azon a véleményen vannak, hogy az Unió részéről hatalmas a nyomás, a környezetvédelmi törvények folyamatosan szigorodnak, a támogatás viszont korántsem elég. Ha egy falu belevág a csatornahálózat kiépítésébe, egy évtizedre elfelejtheti a többi beruházást, fejlődést. Ez nem egyes régiók problémája, ezért országos szintű megoldást igényelnének.
Megjelent a Magyar7 2021/32.számában.
